Valóban Betlehemben született Jézus?

Jézus születési helyéről és születésének időpontjáról történelmi szempontból rendkívül nehéz biztosat mondani. Egy izraeli régész kétségbe vonja, hogy Jézus születése idején létezett-e egyáltalán Betlehem nevű város Júdeában. Szélsőséges nézetek szerint pedig két különböző család volt, s a gyereket mindkét családban Jézusnak hívták.

Nemrégiben felkerült a kulturális világörökség listájára Jézus vélt vagy valóságos szülőhelye: a Születés Temploma és a Betlehembe vezető zarándokút. Ez a világ egyik legrégebben és folyamatosan működő temploma.

Az UNESCO Világörökség Bizottsága június végén döntött arról, hogy a betlehemi Születés Templom és a zarándokút a kulturális világörökség része legyen. Palesztina csak tavaly lett az UNESCO teljes jogú tagja Izrael és az USA tiltakozása ellenére, így a palesztinok számára egy fontos politikai esemény is a betlehemi templom felvétele a világörökség közé.

Jézus születési helyéről és születésének időpontjáról történelmi szempontból rendkívül nehéz bizonyosat mondani. A tudomány számára a következő kérdések merülnek fel: hol (és mikor) született Jézus? Volt-e Betlehem nevű város Jézus születésekor? Egy vagy két ilyen város volt? Ha pedig több Betlehem volt, akkor melyikben született? Illetve egyáltalán: Betlehemben vagy Názáretben született?

Az egyiptomi párhuzamok: a születés temploma Luxorban

Az ókori egyiptomi Thébában, a mai Luxorban is található egy születés templom. Egyiptomban III. Amenhotep fáraó születése körül számos feltételezés terjed, miszerint szeplőtelen fogantatással született volna egy szűztől. Vannak, akik ebben a 3400 éves történetben Jézus előfutárát látják. (Ahogy az egyistenhitet is egyiptomi gyökerekre szokták visszavezetni, méghozzá éppen III. Amenhotep fiának, Ehnaton fáraónak az uralmával, Aton főisten kultuszával vonva párhuzamot.)

Forrás: Wikipedia
A luxori templom

Valójában arról lehet szó, hogy III. Amenhotep a saját kultuszát építhette isteni nemzőjével. Édesanyját, Mutemwiát a luxori születés templomában ápolt kultusz szerint ugyanis maga Ámon isten termékenyítette meg. (Mutemwia IV. Thotmesz fáraó egyik felesége volt.)

A Születés Temploma

A betlehemi Születés Temploma helyén a rómaiak egy görög istennek, Adonisznak állítottak emléket, feltehetően egy szentéllyel. Giuseppe Ricciotti archeológus szerint a templomot annak a barlangnak a tetejébe építették, amely eredetileg Adonisz szent helye volt, és később a keresztények ezt Jézus szülőhelyeként kezdték tisztelni. Ugyanakkor a keresztény teológusok szerint éppen fordítva történt: a rómaiak azért építettek utólag - Hadrianus császár idején - Adonisz-szentélyt ide, hogy a keresztény Megváltó születésének helyét elfeledtessék.

A Születés Templomát a 4. században, tehát még a Kelet-római Birodalom fennállása idején kezdték építeni. Justinianus bizánci császár aztán a hatodik században építhette újjá, miután 529-ben a szamaritánusok kirabolták Betlehemet. Később a Jeruzsálemtől tíz kilométerre lévő város többek között arab és török fennhatóság alá került, de uralták egy ideig az európai keresztes lovagok, sőt az első világháborúban a britek is rátették a kezüket. A második világháború után Jordániához került, majd Izrael szállta meg - Ciszjordánia többi részével együtt. Jelenleg Ciszjordánia jelentős részét a 130 állam által elismert palesztin állam kormányozza. Ám a palesztin államot sem Izrael, sem az USA, sem néhány más nyugati ország nem ismeri el.

Forrás: AFP
A betlehemi Születés Temploma

Hol született Jézus? - Júdea kontra Galilea

Jézus születésével kapcsolatban nagyon sok a kérdőjel. Egy izraeli régész, Avraham Oshri 2005-ben az Archeology című folyóiratban megjelent cikkében kétségbe vonta azt, hogy Nagy Heródes idején, tehát Jézus születése idején létezett-e egyáltalán Betlehem nevű város Júdeában. Az Oshri véleménye alapján nyilvánvaló, hogy a júdeai Betlehem már a vaskorban, illetve Dávid király korában, vagyis Krisztus előtt 1000 évvel létezett, ugyanakkor arra, hogy folyamatosan lakott lett volna ez a város, éppen Nagy Heródes és Krisztus születése idején hiányoznak a régészeti bizonyítékok. (Jóllehet ebből a korból szoktak Oshri szerint elsőként leletek előkerülni a Palesztinában végzett ásatásokon.) Ugyanakkor Betlehem a késő római és a bizánci korban, tehát több száz évvel Krisztus születése után, már ismét bizonyíthatóan lakott volt - ezt Oshri is elismeri. Az izraeli régész tehát a körülbelül 1500 évet átfogó periódus kétharmadánál, éppen Krisztus születésekor vonja kétségbe azt, hogy Betlehem lakott település lett volna. (Bár természetesen kategorikusan kizárni sem próbálta ezt Oshri.) Az izraeli régészeti hivatal korábbi vezető beosztású archeológusa ezért azt gondolja, hogy a júdeai Betlehemet a Biblia - azon belül is két evangélista, Lukács és Máté - azért jelöli meg Jézus szülőhelyeként, mert így elfogadottabbá tehették a kortársak szemében a keresztény Megváltót.

Bruce Chilton, A Jézus rabbi című könyv szerzője ugyanakkor nem a Bibliában megjelölt júdeai, hanem a galileai Betlehemet tartja Jézus szülőhelyének. Mégpedig részben azért, mert ott tényleg előkerültek 1. századi, azaz Jézus korabeli régészeti leletek. Chilton azonban azt is feltételezi, hogy Mária már a házassága előtt terhes lehetett Jézussal, így Szent József apasága vitatott volt a galileai zsidó közösségben, Jézus pedig számkivetett "mamzer"-ként csatlakozott később Keresztelő Szent Jánoshoz. Mindez éles bírálatokat váltott ki keresztény teológusokból, ezt bizonyítja a New Orleans-i baptista szeminárium teológusának, Charles Quarlesnak az ellenvéleménye is. Ugyanakkor a Chilton-Quarles-vita egyik hozadéka, hogy kiderül: Máriát egyáltalán nem biztos, hogy a korabeli források "szűzként" emlegették, inkább "fiatal lány" lehet inkább az értelmezése annak a szónak, amivel Jézus édesanyját illették.

Dávid király fontos volt

Az ókori zsidó állam egyik legnagyobb uralkodója, Dávid király ezer évvel korábban Betlehemben született. Nem véletlen ezért, hogy Jézust hozzá igyekeztek kapcsolni a Szentírásban. Ráadásul a Biblia Jézust Dávid király házából származónak írja le, ezért is lehetett fontos a születésnek a júdeai Betlehembe helyezése. (Dávidot Betlehemben avatták - kenték fel - Izrael uralkodójává.) Galilea ugyanakkor kevésbé volt "jó környék", Jézus születését alighanem ezért is igyekezhettek Júdeába, az ottani Betlehembe áthelyezni az evangélisták. Oshri viszont azt állítja, Názárettől tíz kilométerre, Galileában is van egy Betlehem, ezért ő inkább ezt a kisebb települést tartja Jézus valódi szülőhelyének, hiszen ott a régészet alapján is azonosítható 1. századi emlékek találhatók.

A Bibliában két evangélista szól Jézus születésének körülményeiről. Sajnálatos módon különböző történeteket mondanak el: Máté szerint Szent József és Szűz Mária Betlehemben éltek Jézus születésekor, és csak később költöztek át Názáretbe. Szerinte tehát Jézus születése után a déli Júdeából az északi Galileába vándoroltak a szülők.

Forrás: Wikipedia
Csillag jelzi Jézus születésének helyét a betlehemi templomban

Lukács evangéliuma szerint viszont a terhessége utolsó szakaszában járó Mária 90 kilométert utazott Szent József szülővárosába, Betlehembe, méghozzá Názáretből. Azért utaztak ennyit, hogy a római népszámláláson Betlehemben regisztrálják őket - hogy ez mennyire lehetett valójában fontos szempont, nehéz lenne ma már eldönteni. (Akik ezt hangsúlyozzák, azok szerint Augustus római császár rendelte el, hogy mindenki térjen haza szülővárosába.)

Két Jézus volt, vagy máskor született Jézus?

A két evangélium kétféle családtörténete Rudolf Steinert, az antropozófia atyját egészen különleges gondolatokra sarkallta: szerinte két különböző családról volt szó, amelyben a gyereket mindkét családban Jézusnak hívták - ez azonban annyira messzire vezető gondolatsort indított el Steinerben, amelynek ismertetése meghaladná e cikk kereteit, másfelől pedig nehéz lenne meggyőző történeti bizonyítékokat felsorakoztatni az igazolására.

Visszatérve a római népszámlálásokra, Jézus vélelmezett születésekor nem is tudni általános cenzusról a birodalom egész területén. Helyi népszámlálás pedig Jézus körülbelül nyolc-tízéves korában volt Palesztinában, és akkor sem mindenütt. Ennek alapján vannak olyan elképzelések, hogy maga Jézus később született, az időszámítás kezdete után nyolc évvel.

Egy lehetséges megoldás: tényleg názáreti volt Jézus?

A legrégebbi evangélium, Márk műve nem szól Jézus szülőhelyéről, így a későbbi evangéliumok inkább a hitviták miatt fontosak. Ugyanakkor feltűnő, hogy Jézust názáretinek, nem betleheminek nevezik a keresztények. Ez a National Geographic 2008-as cikke szerint felveti a názáreti születés, tehát nem a júdeai, hanem a galileai születés lehetőségét is. A tekintélyes német szerző, Gerd Theissen is úgy véli: Jézus Názáretben született, ahol apja, József élt és dolgozott.

Theissen Márk és János evangéliumával igyekszik alátámasztani véleményét. Ők is názáretinek nevezik Jézust, ami a korban a szülőhelyre utal. Másrészt Theissen szerint későbbi vallásos hiedelmek miatt helyezhette Máté és Lukács Betlehembe Jézus szülőhelyét, hiszen a Szentírás Betlehembe jövendölte a Messiás eljövetelét. Szerepet játszott ebben azonban Dávid király hagyománya is. Dávid ugyanis Theissen szerint nemcsak Betlehemben született, hanem egy pásztorcsaládban jött világra, a pásztor pedig később Jézushoz, mint a "jó pásztorhoz" köthető, átvitt értelemben használt kifejezés volt a keresztények körében.

A valószínű(tlen)ség bizonyos százaléka
 
Komoróczy Géza ókortörténész az [origo]-nak azt mondta, hogy sem Jézus születési időpontja, sem helye tekintetében nincs valódi történeti bizonyíték, ez tehát csak "hagyományon" alapulhat, ami nem csodálni való, hiszen még az életére vonatkozó külső (nem evangéliumi) bizonyítékok sem tartalmaznak többet, mint hogy élt egy ilyen nevű személy és hívei mozgalmat indítottak. Komoróczy szerint a történeteket i. sz. 4. század elején Constantinus császár anyjának, Helené ("Szent" Ilona) anyacsászárnénak a jeruzsálemi látogatása indította el. "Minden verifikálási (bizonyítási, igazolási - a szerk.) kísérlet az újkorban és napjainkban csak a valószínű(tlen)ség bizonyos százalékával dolgozik" - mondta az ELTE Asszirológiai és Hebraisztikai Tanszékét alapító, és hosszú ideig vezető professzor.

KAPCSOLÓDÓ CIKK