Gondolatokkal irányítottak robotokat

Több ezer kilométerről, funkcionális MRI segítségével közvetített agyhullámokkal sikerült irányítani egy robotot izraeli és francia kutatóknak.

Tirosh Shapira, az izraeli Bar-Ilan Egyetemen feküdt be az agyhullámokat leképező fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotó) készülékbe, és gondolataival irányította a tőle mintegy 2000 kilométerre, a franciaországi Béziers Műszaki Egyetemen lévő humanoid (emberszabású) robotot. Shapira a készülékben fekve elektronikus avatárjának, "testhelyettesítőjének" szemével látta a világot.

A kísérlet folyamán fMRI készülék olvasta ki a kutató gondolatait, ezeket egy számítógép fordította le parancsokra, majd a parancsokat interneten keresztül továbbították a Franciaországban lévő robotnak. A rendszert meg kellett tanítani, hogy adott gondolatok (véráramlási minták) milyen parancsoknak felelnek meg. Jelen esetben például, amikor Shapira előrefelé vagy hátrafelé irányuló mozgásra gondolt, a robot előre vagy hátrafelé ment; amikor a kutató valamelyik kezének mozgatására gondolt, akkor a robot "hasonmása" abba az irányba fordult.

A visszacsatolás a robot fején lévő kamera segítségével valósult meg. A kamera által közvetített kép Shapira előtt jelent meg egy monitoron. Shapira elmondta a New Scientistnek, hogy teljesen beleélte magát a robot helyzetébe. "Döbbenetes volt. Valóban úgy éreztem, mintha ott lettem volna és körbe mozogtam volna" - mondta. "Amikor egyszer egy hiba miatt az egyik kutató felkapta a robotot, szinte felkiáltottam: Tegyetek le!"

Az agyszkennerek alkalmazása újabb lépést jelent az embert a gépekkel összekapcsoló megoldások fejlesztésében. Sok jelenlegi munka foglalkozik távirányítású robotokkal, ahol az emberek különféle eszközökkel, például botkormányokkal irányítják a robotok mozgását.

A kutatások következő fázisa az lesz, hogy olyan agyszkennelő berendezést készítsenek, amelynél nem kell befeküdni a berendezésbe (mint az fMRI esetében), hanem sapkaszerűen fel lehet majd helyezni a fejre. (Más kísérletekben már sikerült a fejre illesztett elektródákból elvezetett EEG hullámokkal irányítani robotokat.) A robotot is tovább lehet fejleszteni, hogy méretben és megjelenésben is még jobban hasonlítson az emberre.

A mostani kutatás egy nemzetközi program (Virtual Embodiment and Robotic Re-Embodiment, azaz Virtuális megszemélyesítés és robotikai újramegszemélyesítés) része, amelynek célja az emberek és hasonmásaik minél jobb összekapcsolásának megvalósítása mind virtuális, mind valós környezetben.

A kutatások egyik jövőbeli célja különféle orvosi alkalmazások kifejlesztése. A kutatók azonban figyelmeztetnek, hogy még hosszú az út, amíg ezek a kísérletek ténylegesen hasznára válhatnak valakinek, például egy mozgáskorlátozott személynek.