Készülnek a magyar hódításra a mosómedvék

Hetven éve terjeszkednek egész Európában, és bár Magyarországot még nem népesítették be, több jele van annak, hogy kezdik megvetni a lábukat a mosómedvék. Emberre alapvetően nem veszélyesek, de terjesztenek csúnya betegségeket, és keményen védekeznek, ha fenyegetve érzik magukat. Néhány egyed felbukkant az ország több pontján. Ha párt találnak maguknak, akkor nehéz lesz kiszorítani őket.

Emberre veszélyes kórokozókat is hozhat magával az Európában nem őshonos, de intenzíven terjeszkedő mosómedve - derül ki egy friss spanyol kutatásból. Madrid környékén és Mallorca szigetén lassan már közönségesnek számít az állat, és nemcsak a természetes élővilágban okoz súlyos károkat, de emberre (és kutyára) veszélyes orsóférget, nyugat-nílusi vírust és veszettséget is terjeszthet. A kutatók eredményeikről a European Journal of Wildlife Research folyóiratban számoltak be.

Az eredetileg észak-amerikai faj európai terjedésének két forrása is van - mondta az [origo]-nak dr. Heltai Miklós, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének egyetemi docense. 1934-ben Németországban egy vadasparkba telepítettek be két párt, amelyek sikeresen szaporodtak. A második világháború idején pedig részben kedvtelésből, részben pedig szőrméjükért tartott mosómedvék szabadultak ki, ezek is elsősorban Németország területén. A két hatásnak köszönhető, hogy ma Németországban nagyon erőteljes, legújabb becslések szerint 400-500 ezer példányt számláló állomány él. Beköltöztek a városokba is, és terjeszkedésnek indultak Lengyelország felé, ahol a délnyugati határszéleken már többször észleltek mosómedvéket.

Magyarországon a vadászok évente csak 1-2 mosómedvét lőnek ki, amelyekről többször kiderült már, hogy fogságban nevelt példányok voltak. Itthon tehát egyáltalán nem tekinthető gyakori fajnak, de a természetes környezetben folyamatosan vannak észlelések - mondta Heltai. Első alkalommal 1999-ben sikerült bizonyítani a jelenlétét, akkor egy vadászlapban publikáltak fényképet egy fa tetején alvó mosómedvéről, majd egy példányt Gödöllő közelében befogtak.

A mosómedve invázióra hajlamos faj, ezért Magyarországon egész évben vadászható. Az ország legkülönbözőbb helyein bukkannak rájuk, például ejtettek már el Debrecen környékén, Vas megyében, Pest megyében és Siófok mellett is. Szaporodó párokról vagy kisebb állományokról azonban nincsenek információk - mondta Heltai.  

Magyarországon 2010-től nem lehet háziállatként mosómedvét tenyészteni és forgalmazni, de akinek korábban volt, a szükséges engedélyek beszerzése után megtarthatta az állatot. (Az interneten elérhető hirdetések alapján ugyanakkor sokan nincsenek tisztában azzal, hogy már nem lehet mosómedvét tenyészteni.) A mosómedve tartása nem egyszerű feladat, mert szeret mindent a mancsába venni, tágas kifutóra van szüksége, és az ivarérettség elérésével (2-3 évesen) gyakran agresszív lesz az emberrel szemben.

A gazdák ilyenkor gyakran megpróbálják máshol elhelyezni az állatot. Sokáig a szabadon engedés volt az egyetlen megoldás, aztán 2010-ben a Veresegyházi Medveotthonban megnyílt az első és máig egyetlen hazai mosómedvemenhely, amely azonban mára megtelt - mondta az [origo]-nak Kuli Bálint, a medveotthon igazgatója. A jelenlegi kifutóban 11 ivartalanított mosómedve él, és bár rendszeresen fordulnak hozzájuk gazdát kereső mosómedvékkel, nincs helyük több állat befogadására. Kuli Bálint elmondta, hogy segíteni sem tudnak, mert az állatkerteknek nincs szükségük mosómedvére, és nem tudnak olyanról, aki szintén menhelyet tartana fenn mosómedvék számára. Így a gazdáknak nem marad túl sok választási lehetőségük: megtartják, elaltatják vagy szabadon engedik az állatot.

A 2010-es rendelkezés óta tehát hivatalosan nem lehet mosómedvét vásárolni Magyarországon, éppen az ökológiai veszélyek miatt. Ha sikerül ezt a rendelkezést betartatni, akkor Heltai szerint megúszható a faj megtelepedése és elterjedése. Ha nem, akkor előbb-utóbb kialakulnak azok a párok, amelyek a hazai állomány alapját képezik majd - mondta a vadbiológus. De az is elképzelhető, hogy a német populáció terjeszkedik idáig természetes módon.

"Az aranysakál megmutatta, hogy egy közepes méretű emlősfaj a 21. században is képes hirtelen tömeges elterjedésre" - mondta Heltai. "Ökológiai szempontból pedig a mosómedve hasonló alkalmazkodóképességgel rendelkezik, mint az aranysakál. A mosómedvéről lehet tudni, hogy képes a gyors és inváziószerű terjeszkedésre, vagyis ha szaporodó párokkal megtelepszik, akkor valószínűleg itthon is képes lesz a tömeges elszaporodásra, ahogy az Németországban is történt" - tette hozzá a vadbiológus. "Ha pedig megtelepedett, már nem lehet hatékonyan fellépni ellene" - mondta Heltai.

Mosómedve New Yorkban

A hazai megtelepedés hatásait nehéz megbecsülni, mert nem tudni, hogy milyen életközösségekbe fog beköltözni. A mosómedve jól alkalmazkodik az egyes élőhelyek kínálatához, az elérhető forrásokhoz, ezért nem tudni, mire lesz veszélyes. Az emberre közvetlen módon nem jelent veszélyt, mert ragadozóként kerüli. Ugyanakkor, ha a vadász lelövi, és óvatlanul jár el a terítéknél, akkor esetleg elkaphat tőle valamilyen betegséget. A komolyabb kockázatot azonban az erdőbe kijáró háziállatok (kutyák, macskák) jelentik, amelyek bevihetik a betegségeket - férgeket vagy akár a veszettséget - a városba.

Mosómedve (Procyon lotor)

Az Észak- és Közép-Amerikában őshonos mosómedve körülbelül fél méter hosszú állat (ehhez jön még a farka, amely 20-25 cm), súlya átlagosan 6-7 kilogramm. A hímek egy kicsit nagyobbak. Farkuk csíkozott, fekete-fehér, a szemük felett álarcszerű a bundájuk mintázata.

Talajszinten és cserjeszinten is ügyesen tud vadászni, és egyaránt fogyaszt kistestű énekesmadarakat, kisrágcsálókat, valamint vizes élőhelyeken puhatestűeket. Nem válogatós, eszik növényeket és magvakat is. Rendszeresen kutat az ember szemetében, felborogatva a kukákat. Erős karmai miatt jó famászó, de kiváló úszó is.

A mosómedve főleg éjszaka aktív, a nappalt a fák lombkoronájában, sziklahasadékokban tölti. Téli álmot nem alszik, egy alkalommal 4-5 kölyköt szül. A természetben átlagosan öt évig él egy egyed. Emberre nem támad, de bátran védekezik, ha veszélyeztetve érzi magát (ezért nem érdemes nyúlkálni felé).