Negyven után kellene észrevenni az Alzheimert

Az idegrendszer leépülésével járó kórok sajnos kezdenek népbetegséggé válni. A betegek és a gazdaság szempontjából is nagyon fontos, hogy az orvosok minél későbbre tudják tolni e betegségek megjelenését. Ebben a PET képalkotó eljárás újszerű használata is segíthet.

Jelenleg világszerte 36 millióan küzdenek Alzheimer-kórral, és hogy a betegség járványszerűen terjed, jól jelzi, hogy 7 másodpercenként regisztrálnak egy új beteget. A betegség kétszer gyakoribb a nők körében, mint a férfiaknál. Magyarországon 160 ezerre tehető a betegek száma.

A közelmúltban a Debreceni Egyetemen járt egy konferencián dr. Gulyás Balázs, az idegrendszer leépülésével járó (úgynevezett neurodegeneratív) betegségek (például Alzheimer-, Parkinson-, Huntington-kór) megelőzésével foglalkozó magyar szakember. A professzor, aki jelenleg a svéd Karolinska Institutet munkatársa, a pozitronemissziós tomográfia (PET) nevű képalkotó eljárás neurodegeneratív betegségekben való használatának új eredményeit ismertette.

Gulyás Balázs elmondta az [origo]-nak, hogy Magyarországon Debrecenben volt először PET-készülék 1994-ben. A PET-vizsgálatokkal többek között a fehérjemolekulák szerkezetét, megváltozásait lehet követni. E molekulák jelentős része betegségekkel áll kapcsolatban, vagy megváltoznak a betegségek folyamán (vagy ők az okai a betegségnek, vagy "szenvednek" a betegségtől). Ha ezeket a fehérjéket úgynevezett molekuláris biomarkerekkel (pl. szén-11, fluor-18) jelölik meg, akkor ily módon láthatóvá tehetők PET-tel, és követni lehet a betegség előrehaladását, illetve a terápia hatásosságát.

Gulyás Balázs

Gulyás Balázs jelenlegi kutatásainak központjában az áll, hogy a PET-képalkotással a neurodegeneratív betegségek nagyon korai fázisában, tehát még jóval a klinikai tünetek megjelenése előtt észre lehessen venni, hogy valami baj lesz. Az Alzheimer-kórra jellemző molekulára, az amiloidra már létezik nagyon jó jelzőanyag. Ez a molekula azonban már a betegség előrehaladottabb fázisában jelenik meg.

"Az igazán nagy kihívás olyan korai képalkotási biomarkereket kidolgozni, amelyek jelzik a betegség kialakulását. Ha a kórra létezik terápia, akkor ezekkel a jelzőmolekulákkal követhető a sikeressége, vagy jelezhetik, hogy más terápiát kell választani" - mondta Gulyás.

Jelen tudásunk szerint 4-5 ezer között van a betegséget okozó vagy a betegségekkel összefüggő fehérjék száma. Tehát ezek azok a célmolekulák, amelyek megjelölésével érdemes foglalkozni. Körülbelül 40 fehérjére van rutin jelölési módszer, és néhány százzal folynak kísérletek.

A neurodegeneratív betegségeknél általában jellemző, hogy megváltozik bizonyos fehérjék szerkezete. Alzheimer-kór esetén az amiloid, Huntington-kór esetében a huntingtin, Parkinson-kórnál az alfa-szinuklein. Más betegségekben a normál fehérjék kifejeződésében (expresszálódásában) következik be változás. Például jóval nagyobb vagy kisebb mértékben termelődnek, mint az egészséges emberben. Az idegrendszer gyulladásos betegségeiben például az agy úgynevezett mikrogliasejtjeiben (az agy védelmi rendszere) figyelhető meg gyakran a fehérjetermelődés szabályozásának felborulása (areguláció). Ezek a változások PET-tel kimutathatók.

A professzor elmesélte, egy németországi konferencián azt hallotta, hogy ha csak két évvel ki lehetne tolni az Alzheimer-kór megjelenését az átlagpopulációban, az a német gazdaságot is jelentősen befolyásoló siker lenne.

A népesség igen jelentős része 45 éves kortól úgynevezett MCI-ben (mild cognitive impairment, azaz enyhe gondolkodási károsodásban) szenved. Ennek lehet oka pusztán csak a kifáradás, de az esetek jelentős részéből előbb-utóbb Alzheimer-kór lesz. "Itt van óriási jelentősége, hogy felderítsük, ezekből az állapotokból lesz-e betegség, vagy nem, és ehhez kitűnő eljárás a PET" - mondta Gulyás.

A PET ugyan általános szűrővizsgálathoz drága, de sok olcsóbb vizsgálat (például vérteszt) létezik, amellyel előszűrést lehet végezni, hogy kinél kell a drága PET-vizsgálatot alkalmazni. Az EU-ban nagyjából 1000 euróba kerül egy PET-vizsgálat, de a haszna ennek sokszorosa (nem kell annyit költeni a betegek kezelésére, nem esnek ki a munkából). Az Alzheimer-kór esetében például a beteg konkrét ellátásának költségeihez mintegy hatszoros szorzóval kell hozzászámolni a járulékos költségeket (családtagok kiesése a munkából, otthoni ápolás költségei stb.), zárta a beszélgetést Gulyás professzor.

PET-vizsgálat

A professzorhoz hasonlóan nyilatkozott egy másik interjúban dr. Kappéter István gyógypedagógus, pszichiáter, neurológus is. Bár a betegségben itthon "csak" 160 ezren szenvednek, a hozzátartozókkal együtt az érintettek száma meghaladja a félmilliót. A demenciában szenvedő beteg ugyanis súlyos teher a környezete számára: a statisztikák szerint az őket gondozók 40-75 százaléka pszichés betegségekkel küzd, 15-32 százalékuk depressziós.

"Nagyon fontos a betegség korai diagnózisa, mert így a beteg és a család is időt nyerhet" - mondta Kappéter István. "Az Alzheimer nem halálos kór, a beteg évtizedeket élhet még, és nem mindegy, hogy milyen állapotban."