Származásán múlhat a tyúk sorsa

2012.12.01. 10:55

A világ legfontosabb madarának eredete körül rengeteg a kérdőjel, még az is lehet, hogy nem a húsa, hanem a kakasviadalok miatt háziasították. A házityúk életben maradása azon múlhat, hogy sikerül-e megtalálni az ősi, vad változatokat.

A házityúk a világ leggyakoribb madara, és egyben az emberiség legfontosabb fehérjeforrása. Az elmúlt 15 évben folyamatosan nőtt a csirkehús népszerűsége Magyarországon, és hasonló tendencia figyelhető meg a világ más részein is. Az Egyesült Államok lakossága 2009-ben 16 millió tonna csirkehúst fogyasztott el. A Worldwatch Institute idei jelentése szerint az emberiség hústermelése és -fogyasztása általában is gyorsan nő, az elmúlt 10 évben 20 százalékkal emelkedett. A legnagyobb mennyiségben a sertéshús fogy, ezt követik a szárnyasok, majd a marha- és birkahús következik. A húsiparon belül a baromfiágazat nő a leggyorsabb ütemben, 2010-ben 4,7 százalékos növekedéssel elérte a 98 millió tonnát.

Homályos származás

A házityúk (Gallus gallus domesticus) volt az első haszonállat, amelynek genetikai állományát (genomját) feltérképezték 2004-ben. Azóta számos kutatás próbált fény deríteni arra, hogy milyen genetikai jellemzők miatt vált ilyen sikeressé a baromfi. A Délkelet-Ázsiában rendszeresen kitörő madárinfluenza-járványok - amelyek miatt már sok millió csirkét kellett elpusztítani - ugyanakkor felhívják a figyelmet a házityúk védtelenségére.

A házityúk eredete körül nagyon sok a bizonytalanság. A kutatók többsége úgy véli, hogy a délkelet-ázsiai bankivatyúktól (Gallus gallus) származik, mások szerint a Gallus nem másik 3 faja, a szürke dzsungeltyúk (Gallus sonneratii), a ceyloni tyúk (Gallus lafayetii) és a gangatyúk (Gallus varius) is szerepet játszott a háziasítás során. Vannak, akik szerint már 8000 éve háziasították, míg mások szerint csak 4000 éve él az ember mellett. Arról is megoszlanak a vélemények, hogy a domesztikáció egyszer, egy pontból indult ki, vagy párhuzamosan, több helyen történt.

Forrás: Wikipedia
A házityúk ősének egyik jellegzetessége, a hosszú fekete farktoll mára eltűnőben van

A tyúk ősének keresését nehezíti, hogy könnyen lehet, már nem is él igazi, vad bankivatyúk Ázsiában. A szabadon tartott házityúk ugyanis hibridizálódhat a bankivatyúkkal (tehát képesek szaporodóképes utódot létrehozni). Erre számos jel utal. A bankivatyúk a Himalája nyugati lejtőitől Szumátráig fordul elő. Az eredeti kakasoknak a hátuk közepéről induló hosszú fekete farktollaik vannak, míg a tojóknak nincs tarajuk. A hibridizáció miatt ez megváltozott: a fekete farktoll az indiai kakasoknál az 1960-as évekre eltűnt, ugyanakkor az állatkertekben tartott tojóknál gyakran lehet tarajt megfigyelni.

Forrás: Wikipedia
Bankivatyúk tojók

Miért fontos, hogy honnan származik a csirke?

Az ősök feltérképezésén és megóvásán a házityúk jövője múlhat. A különböző tyúkfajtákhoz képest ugyanis a vadon élő ős változatosabb genetikai állománnyal rendelkezik. Az eredeti állományból származó gének pedig segíthetnek ellenállóvá tenni a tyúkot a különböző betegségek, például a madárinfluenza ellen.

Forrás: AFP/Bengt Olof Olsson
Házityúk

A bankivatyúk rendkívül óvatos, ezért nem lehetett egyszerű háziasítani, ugyanakkor az életmódja tökéletesen alkalmassá teszi erre. Nappal aktív, és a talajon kutat rovarok, magvak és gyümölcsök után, az éjszakát pedig a fákon tölti (lényegesen jobb repülő, mint a házityúk). Az élet a baromfiudvarban pedig sokban hasonlít ehhez. Ráadásul a tyúk rendkívül sokoldalú: gyakorlatilag bármit megeszik, és nemcsak megenni jó, de tudományos kutatásokra, áldozati állatnak vagy épp szórakoztatási célokra - lásd a kakasviadalokat - is alkalmas, mondta a Science-nek Naomi Sykes, a nottinghami egyetem antropológusa.

Már Darwin is kutatta a csirkéket

Az arra vonatkozó elképzelések, hogy mikor és hogyan kezdődhetett a bankivatyúk háziasítása, nagyon ellentmondásosak. A csirkecsont-leletek sokáig ritkaságnak számítottak. Charles Darwin nagyapja, Erasmus Darwin vetette fel elsőként, hogy a bankivatyúk lehet a házityúk őse. Unokája a hasonlóságot megfigyelésekkel támasztotta alá, s úgy vélte, hogy a tyúkot Indiában háziasították, majd onnan terjedt el. Ugyanakkor azt Darwin is elismerte, hogy az ő idejében nem léteztek megfelelő módszerek ennek igazolására.

A technológia fejlődésével lehetővé vált, hogy ne csak a külső jegyek alapján próbálják meg leszármaztatni a fajokat, hanem genetikai bizonyítékokkal támasszák alá a rokonságot. Anyai vonalon öröklődő, mitokondriális DNS-alapú (mtDNS) vizsgálatok során több kutatócsoport eleinte arra az eredményre jutott, hogy a baromfit valószínűleg egy pontban, Thaiföldön háziasították. Ugyanakkor egy 2006-os, több rokon fajra kiterjedő kínai kutatás eredményei azt mutatják, hogy több leszármazási vonal is volt: Dél-Kínában, Délkelet-Ázsiában és az indiai szubkontinensen. Szintén a többszörös háziasítást támasztja alá egy nemrég megjelent tanulmány a Heredity című tudományos lapban, ahol a vizsgálat alapját a sejtmagi DNS képezte, így nem korlátozódott csak az anyai vonalra, mint a mtDNS esetében.

Forrás: Wikipedia
Szürke dzsungeltyúk

Egy biztos: a genetikai bizonyítékok arra utalnak, hogy más, a Gallus nembe tartozó faj is szerepet játszott a modern házityúk tenyésztése során. 2008-ban Greger Larson, a durhami egyetem archeológusa, valamint Leif Andersson, az uppsalai egyetem genetikusa közölte az első meggyőző eredményeket a házityúk hibrid eredetéről. A sejtmagi DNS pontmutációit (SNP-k) vizsgálva ugyanis megállapították, hogy a házityúk bőrének sárga színéért egy olyan génváltozat felel, amely a szürke dzsungeltyúktól származik.

Nem is a húsa, hanem a viadalok miatt háziasították?

Olivier Hanotte, a nottinghami egyetem genetikusa szerint még az is lehet, hogy a kakasviadal volt a háziasítás elsődleges célja. A bankivatyúk a mai napig kicsi, de tüzes harcosként ismert Ázsia déli részén, Vietnamban például a tiltás ellenére is gyakran csapdázzák a madarat, és egy kakason akár 100 dollárt is kereshet az eladó. Az egyre szaporodó genetikai bizonyítékok pedig kis populációra utalnak a domesztikáció kezdetén, és ennek alapján elképzelhető, hogy nem a tojás és a hús, hanem a szórakoztatás volt a háziasítás fő oka.