A cigányok génjei is Indiába mutatnak

2012.12.06. 19:26

Változatos nyelvezete, életmódja és vallása ellenére genetikailag közel áll egymáshoz az Európában szétszórtan élő roma népesség, állapította meg a cigányság eredetét minden eddiginél részletesebben kutató nemzetközi vizsgálat. Az európai bevándorlás nagyjából 1500 évvel ezelőtt indult meg, amikor egy kisebb csoport útra kelt Északnyugat-Indiából.

A romák alkotják a legnagyobb kisebbséget Európában, becslések szerint 11 millióan élnek a kontinensen, vagyis többen vannak, mint Magyarország, Görögország, Portugália vagy Belgium népessége. "Azért voltunk kíváncsiak az európai romák történetére, mert fontos szeletét képezik az európai népességnek, de sok országban nagyon háttérbe szorulnak, a tudományos kutatásokban is" - mondta David Comas, a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem munkatársa, kutatásvezetője.

Comas az [origo]-nak elmondta, hogy genetikai alapon akarták feltárni a cigányság eredetét és elterjedését a kontinensen. Korábbi nyelvészeti kutatások már utaltak az európai romák indiai eredetére, pontos származásukról és elterjedésükről azonban nem maradtak fenn írásos emlékek. A genetikai vizsgálatok most megerősítették a nyelvtudományi eredményeket: 13 országból gyűjtött DNS-minták vizsgálatával igazolták az indiai származást, és pontosították a vándorlásukra vonatkozó adatokat is. A kutató elmondta, hogy a magyar romák genetikailag különböznek a nyugat- és észak-európai cigányoktól, és a közép-európai, balkáni populációkhoz állnak közel.

Forrás: AFP/Eurasia Press
Indiai bandzsára cigányok népviseletben

Ezer éve érték el a Balkánt

"Nem végeztek még ennyire alapos genetikai vizsgálatot azzal a céllal, hogy feltárják a 11 milliós európai romák demográfiai történetét" - mondta dr. Pamzsav Horolma, a cikk egyik szerzője, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézet munkatársa az [origo]-nak.

Pamzsav Horolma elmondta: a genetikai vizsgálatok megerősítették a romák indiai származását. Körülbelül 1500 éve indult el India északi-északnyugati részéből egy viszonylag kis létszámú csoport Európa felé. Közép-Ázsián, a Közép- és a Közel-Keleten átvándorolva - ahol nem keveredtek jelentősen a helyi népekkel - érték el a Balkánt, körülbelül 1000 évvel ezelőtt.

Forrás: AFP/Roger-Viollet
Cigány medveidomárok Joaquín Araújo Ruano festményén

Körülbelül 900 éve újabb jelentős esemény történt: a Balkánon élő roma népesség kettévált. Egyik részük nyugatnak indult (Spanyolország, Portugália felé), a másik csoport Európa keleti része felé fordult. Letelepedésük után valamennyire keveredtek a helyi népekkel, de alapvetően megőrizték eredeti genetikai jellemzőiket. Az Európában élő romák ma is az Indiában élő népekkel mutatják a legnagyobb genetikai hasonlóságot.

A vizsgálatok során a genetikai állományban lévő pontmutációkat (kb. 800 ezer SNP-t), illetve ezek mintázatait térképezték fel (a fehérjéket nem kódoló DNS-ben), és az így kapott eredményeket vetették össze a romákkal együtt élő népcsoportok, illetve a ma Észak-Indiában élő emberek ugyanilyen vizsgálati eredményeivel.



Felderíthetetlen a magyarországi romák története

Vitatott, hogy a romák mikor bukkantak fel a történelmi Magyarország területén. A szaktudósok a 15. század eleji dokumentumokat tartják hitelesnek. Ez egybeesik az oszmán-törökök balkáni terjeszkedésével, a középkori államok összeomlásával.

Nem tekinthetők hitelesnek azok a legendák, melyek szerint II. András királynak az 1219-es keresztes hadjáratából visszatérő seregét cigány népesség is Magyarországra kísérte volna. Az sem valószínű Nagy Pál középkortörténész szerint, hogy a Zygan vagy Scygan írásmóddal írt birtokos család cigány származású lett volna a 14. századi Magyarországon - inkább a török Szigán személynévből alakulhatott ki ez az írásalak. (Az ő birtokuk volt Cigánd, így e település neve sem a cigányokra utalt.)

Az első dokumentumok

Hegedűs Sándor 2000-ben megjelent Cigány kronológia című munkája szerint az első, de nem bizonyított adat a romák csoportos magyarországi megjelenéséről 1416-ból származik: Brassó városába mintegy 120 cigány érkezett, nekik a város elöljárói pénzt és élelmet utaltak ki. Hegedűs is hozzáteszi azonban: "Más kutatók, mivel a forrás egyiptomi zarándokokról szól (bár kezdetben a cigányok magukat szívesen nevezték egyiptomiaknak vagy a fáraó népének), erősen vitatják az adat cigányokra vonatkoztatását."

Forrás: AFP/Adrian Silisteanu
Román cigányok Munteni faluban

A romákkal kapcsolatos első hiteles dokumentum 1422-ből került elő: április 19-én Zsigmond király Szepesen menlevelet bocsátott ki László cigány vajda népének. A romák ekkor átjárást kértek Nyugat-Európa felé: 1427-ben Párizsban is feltűntek Zsigmond "ajánlólevelével".

A cigányság elnevezései

1419-ben a cigányokat az egyiptomiakkal azonosítják Nyugat-Európában: Konrad Justigen krónikája mint a fáraó népét egyiptomi eredetűnek tartja őket. Később az angol, a francia és a spanyol nyelvben is az "egyiptomi" szó eltorzulásából ered a "gypsy" vagy a "gitan" elnevezés. Mindez tévedés, mert csak kisebb csoportjuk érkezhetett Egyiptomon át Európába. A nép cigány elnevezése a görög "atszinganosz, atsziganosz" szóból ered, amely "pogány, eretnek, érinthetetlen" jelentésű volt. A roma ("emberek") elnevezést a cigányság maga használja, 1971-es világkongresszusuk óta. Az 1971-es találkozó egyik előadása szerint a cigányság a honfoglaló magyarokkal érkezett Európába, de ezt Nagy Pál cáfolta a cigányság középkori történetéről szóló könyvében.

Forrás: AFP/Daniel Mihailescu
Román cigányok Costestiben

A magyarországi romák három nagy csoportja

A cigányság a 15. századtól folyamatosan érkezik Magyarországra. A Nyugat-Európából való kiszorításuk, kiüldözésük - 15. század második fele, 16. század - óta egyre többen maradtak a Kárpát-medencében. Mohács, vagyis az újabb török invázió, 1526 után már a nyugati utazók is nagyobb csoportjaikat figyelik meg a három részre szakadt Magyarország különböző vidékein. A 18. század végéig itt lévőket Mária Terézia (1740-80) kegyetlen rendelkezései próbálták az anyanyelvükről leszoktatni. Betiltották a cigány nyelvet, a cigány családoktól elvették a gyermekeiket, és nevelőszülőknek adták őket.

A magyarországi cigányság egy része így a 18-19. századra elmagyarosodott, ők a "magyarcigányok" vagy romungrók. Minthogy a romák ezután is folyamatosan érkeztek hazánkba, de később már nem a Mária Terézia-kori intézkedések vonatkoztak rájuk, ez járulhatott hozzá ahhoz, hogy az újonnan bevándoroltak megőrizték az eredeti cigány, roma nyelvüket, így például a lovárit. Őket szokták oláhcigányoknak is nevezni, de ezt a nevet ők maguk nem szívesen használják. A mai Magyarországon élő cigányok harmadik nagyobb csoportja a beásoké, ők döntően Baranyában élnek, és archaikus román nyelven beszélnek.