Meglepetést hozott egy Mars-szimuláció

2013.01.15. 8:19

Benépesíthetik-e a vörös bolygót a Curiosity Mars-járóra vagy a jövő űrszondáira potyautasként feljutó mikrobák? Két új kísérlet is kimutatta, hogy egyes földi baktériumok életben maradhatnak a marsi körülmények között is. Ennek igen nagy jelentősége van a Földön kívüli élet keresésekor, illetve a más bolygók felfedezésére indított expedíciók során.

Az asztrobiológusok előszeretettel tanulmányozzák az úgynevezett extremofil baktériumokat és más egysejtű élőlényeket, amelyek rendkívül szélsőséges környezetben (például magas hőmérsékleten, nagy nyomáson, savas vízben) élnek, mert elképzelhető, hogy ezek életben maradhatnak más égitestek viszontagságos környezetében is. Nagy meglepetést okozott azonban egy új tanulmány, amely szerint egy közönséges földi baktérium is életképesnek bizonyult a marsi körülményeket szimuláló laboratóriumban.

Andrew Schuerger mikrobiológus és munkatársai a Floridai Egyetemen különféle mikroorganizmusokat tanulmányoztak a marsi körülményeket szimuláló berendezésben. A készülékben 7 millibar nyomást (a földi atmoszféra nyomása tengerszinten 1000 millibar), fagypont alatti hőmérsékletet, csökkent oxigén- és megnövelt szén-dioxid-koncentrációt hoztak létre, és ebbe helyezték a táptalajon tenyésztett baktériumokat. Eredményeiket az Astrobiology folyóirat legújabb számában publikálták.

Az egyik kísérleti alanyuk az emberi bőrön, hajon, tüdőben, valamint halakban, vizekben és növényi részekben előforduló közönséges baktérium, a Serratia liquefaciens volt. A kutatók legnagyobb meghökkenésére - a többi vizsgált mikroorganizmussal, köztük két igen ellenálló extremofillal ellentétben - a Serratia liquefaciens életben maradt és szaporodott a tesztkamrában.

Andrew Schuerger
Baktériumtenyészetek a Petri-csészében. A D képen látható, hogy 7 millibar nyomáson már csak a Serratia liquefaciens maradt életben

Szintén Schuerger és munkatársai jelentettek meg egy másik tanulmányt decemberben az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS). Ebben a szibériai örökké fagyott talajból (permafrost), 12-22 centiméter mélyről vett fúrómintákból származó több ezer baktériumtörzs vizsgálatáról számoltak be. Azért választották ezeket a mikrobákat, mert feltételezték róluk, hogy életben maradhatnak a Mars örökké fagyott vidékén, amely érdekes célpontja lehet a jövő életkereső expedícióinak.

A mintákból hat baktériumfaj - mind a hidegkedvelő Carnobacterium nemzetségből - életben maradt és szaporodott a Marséhoz hasonlító környezetben.

A tanulmányok nem bizonyítják azt, hogy a Marson fenn tud maradni a földi élet, figyelmeztetnek a szerzők. A sugárveszély az egyik legfontosabb tényező, amely valószínűleg megakadályozza, hogy egy űreszköz "potyautasai" benépesítsék a Marsot. Ennek ellenére ezeknek a baktériumoknak a szívóssága - különösen a Serratiaé, amelyet nem tekintenek extermofilnek - jelzi, hogy további munka szükséges a kérdés megnyugtató megválaszolásához. Beláthatatlan következményekkel járna ugyanis, ha földi mikroorganizmusokkal szennyeznénk a jövőben felkeresni kívánt bolygókat.

Andrew Schuerger
A marsi körülményeket szimuláló laboratóriumi berendezés

KAPCSOLÓDÓ CIKK