Példátlan vallatásra készülnek az USA-ban

Korábban csak a képregények és a kémfilmek vallatós jeleneteiben kerültek elő az igazságszérumok, most azonban az USA-ban egy valódi bűneset felderítését is segíthetik a hazugságra képtelenné tevő kemikáliák. Már ha egyáltalán léteznek ilyenek.

Az Egyesült Államokban egy bíró hozzájárulását adta ahhoz, hogy a tavaly júliusban 12 embert meggyilkoló, és további 58-at megsebesítő ámokfutó, James Holmes beszámíthatóságának megállapításához úgynevezett narkoanalitikus drogot - hangzatosabb néven igazságszérumot - alkalmazzanak a bizonyítási eljárás során. Holmes a "Sötét lovag - Felemelkedés" című film mozielőadásán, a Colorado állambeli Aurorában egy lőfegyverrel vitte véghez a vérengzést. Ügyvédje a per legutóbbi fordulójában bejelentette, hogy védence - aki maga nem jelent meg a tárgyaláson, mert még "nincs rá felkészülve" - beszámíthatatlanságra hivatkozva ártatlannak vallja magát, és egy későbbi tárgyaláson ezt a vallomását személyesen is a bíróság elé fogja terjeszteni.

Ha valóban így tesz, állításának helyénvalóságát Colorado állam elmekórházában, Pueblóban fogják ellenőrizni. Ártatlanná nyilvánításához annak kell bizonyítást nyernie, hogy a lövöldözés időpontjában képtelen volt tetteinek súlyát felmérni. A bíró úgy rendelkezett, hogy az igazság kiderítésének érdekében bármilyen "orvosilag megfelelő" tudatmódosító szer alkalmazására sor kerülhet.

James Holmes

Részegek tanúvallomásai

Nagy kérdés persze, hogy milyen szer lehet alkalmas erre a célra. Az egyik fő jelölt a barbiturátok közé tartozó, nyugtató és általános érzéstelenítő hatású nátrium-pentotál, amit az USA egyes államaiban a halálbüntetéskor adott injekciókba is belekevernek. Egyáltalán nem világos azonban, hogy miért kényszerítene ez a szer igazmondásra, írja a New Scientist, melyben több pszichológus és hazugságvizsgálat-szakértő erős kétkedésének adott hangot.

Szerintük ugyanis az, hogy a pentotál hatása alatt az alanyok bármilyen kérdésre hajlandók felelni, távolról sem ad garanciát arra, hogy az így nyert válaszok olyan pontosak és részletgazdagok lesznek, ahogy az egy bűnvádi eljárásban elvárható. A barbiturátok meglódítják a fantáziát, akár hallucinációkat is okozhatnak - vagyis nagyjából azt a hatást érik el, mint egy kiadós berúgás. Márpedig részegek tanúvallomásának egy valamire való bíróságon nem szokás hitelt adni.

Felmerülhet esetleg még a bizalomhormonként is emlegetett oxitocin használata, mivel az bizonyos kutatások szerint fokozza az együttműködési hajlamot. Azonban Markus Heinrichs, a Freiburgi Egyetem kutatója, aki az oxitocin viselkedésre gyakorolt hatását tanulmányozza, azzal együtt sem tartja az igazságszérum szerepére alkalmasnak a hormont, hogy elismeri: az oxitocin csakugyan fokozza a személyek közötti bizalmat és empátiát anélkül, hogy az általános racionális döntéseket befolyásolná.

Homályos esetek

A tudományos kételyek mellett jogi, sőt, alkotmányos aggályokat is megfogalmaznak az Egyesült Államokban ritkaságnak számító bírói döntés kritikusai. A chicagói Jenner&Block ügyvédi irodának dolgozó Jason Odeshoo a New Scientistnek azt mondta, hogy az igazságszérum alkalmazásának engedélyezése váratlan fordulat a Holmes-perben, és az USA alkotmánya szerint könnyen a vádlott személyiségi jogainak megsértéseként értelmezhető. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy beszámíthatatlansági indítvány elbírálásának speciális kontextusában már nem annyira egyértelmű a helyzet. Az Egyesült Államokban korábban csak néhány alkalommal engedélyezték kihallgatás során igazságszérum használtatát. 1959-ben egy felesége meggyilkolásával vádolt férfinál alkalmaztak ilyen szert, valamint arra is volt példa, hogy egy részeg férfi emlékeit próbálták visszahozni igazságszérum használatával, írja a Guardian.

A New Scientist cikke azt írja, hogy néhány országban rendszeresen használnak igazságszérumokat bűnügyi perekben, Indiában állítólag egy ilyen szer segítségével bírták rá Mohammed Ajmal Amir Kasabot, a 2008-as mumbai bombamerénylet vádlottját a beismerő vallomásra, melynek alapján Kasabot később ki is végezték. Az igazságszérumok alkalmazási eseteiről szinte lehetetlen hiteles információkat szerezni, a vonazótkozó Wikipédia szócikk India mellett még Oroszországot és az Egyesült Államokat említi.

Agyvizsgálat valós időben

Függetlenül attól, hogy sikerül-e végül megfelelő igazságszérumot találni, Holmes mindenképpen át fog esni a konvencionálisabbnak számító poligráfos vizsgálaton. A közönségesen csak hazugságvizsgálóként emlegetett poligráf több élettani mutató - például a szívverés és a légzés szaporasága vagy a bőr elektromos vezetőképessége - együttes megfigyelésével segít észrevenni, vajon a vallomástétel során valótlant állít-e a vádlott. Bár az efféle berendezések használata sokkal elterjedtebb, eredményességükről nem mindenki van meggyőződve. A Nottinghami Egyetem (Egyesült Királyság) szakértője, Brian Bell például kiemelte: nagyon kevés módszeres tanulmány készült arról, hogy a hazugságvizsgálat sikerét mennyire befolyásolhatja az alany kora, intelligenciája, elmeállapota, valamint a készülék "megvezetésében" szerzett gyakorlata.

Hazugságvizsgáló

Bell és munkatársai ezért azt vizsgálják, hogy az agyműködést élő időben pásztázó funkcionális mágneses rezonanciás képalkotás (fMRI) mennyiben lehet alkalmas kiegészítője a poligráfnak az esetleges megtévesztő vallomások lefülelésében. Az fMRI igazságügyi célú felhasználására elsőként 2003-ban, egy széles körben ismertté vált biztosítási perben került sor. Harvey Nathan dél-karolinai válallkozó üzlete porig égett, ezért jelentkezett biztosítójánál a kárigénnyel. A cég azonban csalást gyanított, és megvádolta a tulajdonost, hogy maga okozta a tüzet. Az fMRI-vizsgálat a károsult verzióját támasztotta alá; arról viszont már nem szóltak a hírek, hogy a biztosító a képalkotó eljárás szolgáltatta bizonyíték hatására végül jogosnak ítélte-e meg Nathan kárigényét, és kifizette-e a summát.