Az állatok nem mennek orvoshoz

Vágólapra másolva!
Lényegesen elterjedtebbek az öngyógyítás különböző formái az állatok körében, mint korábban gondolták - állítja Mark Hunter, a Michigani Egyetem ökológusa, aki szerint a jelenség tanulmányozásával hasznos következtetésre lehet jutni az emberre nézve is.
Vágólapra másolva!

Az állatok részben ösztönös, részben tanult módon kezelik az őket megtámadó nyavalyákat. A csimpánzokról évtizedek óta tudják, hogy betegség esetén gyógyító hatású növényeket gyűjtenek, miként a hangyák és a méhek öngyógyító praktikáját - tűlevelű fák antimikrobiális, baktériumpusztító gyantájával bélelik ki fészküket - is régóta ismerik. A kutató vezetésével végzett vizsgálatok azonban kiderítették, hogy az "állati gyógyszerészek" listája sokkal hosszabb, mint eddig feltételezték, ráadásul ténykedésük hatással van mind az ökológiai rendszerekre, mind a gazdaállatok, illetve az élősködők evolúciójára.

A ScienceDaily tudományos portál által ismertetett tanulmányban a tudós hangsúlyozta, hogy mivel a növények jelentik a jövőbeli gyógyszerek ígéretes forrását, az állatok öngyógyító gyakorlatának megfigyelése az emberi betegségek elleni új szerek felfedezéséhez vezethet.

Az ökológus utalt egy másik, korábban közzétett tanulmányra, amely szerint verebek és pintyek nagy nikotintartalmú cigarettacsikkel egészítik ki fészküket, hogy csökkentsék az atkafertőzést. A parazitáktól hemzsegő pompás királylepke pedig tojásait eleve az élősködőket taszító tejelőcserjére rakja le, hogy védje utódait a parazitáktól.

Hunter meggyőződése, hogy az állatok öngyógyító tevékenysége jelentős mértékben befolyásolja az ökológiai rendszerek alakulását. Példaként említette, hogy a paraziták elleni védekezés fékező hatást gyakorol az élősködők terjeszkedésére és fertőzőképességére, ami viszont egyes fajok hirtelen elszaporodását válthatja ki. De az öngyógyítás hosszú távon az állatok immunrendszerében is változásokat idézhet elő. A méhek genomjának vizsgálatakor kiderült, hogy sok olyan immunrendszeri gén hiányzik örökítőanyagukból, amely más rovaroknál megtalálható. A tudósok nem zárják ki, hogy evolúciós módosulás eredményeként a méhek immunrendszere csökevényesebbé vált amiatt, hogy gyógyszer gyanánt antimikrobiális gyantával bélelik ki fészküket.

A tudós szerint a témakör tüzetesebb tanulmányozása az emberi élelmiszertermelés tervezésében is szerepet játszhat. Elképzelhetőnek tartja, hogy súlyosbodhatnak a mezőgazdasági organizmusokat pusztító járványok, ha megzavarják vagy csorbítják az állatok öngyógyító képességeit.

Hunter részletes tanulmánya a Science című tudományos magazinban jelent meg.