Új űrrepülőtér épül Oroszországban

Vágólapra másolva!
Vlagyimir Putyin orosz elnök az űrhajózás napján meglátogatta a Távol-Keleten épülő új orosz űrrepülőteret. A látogatással és az ott bejelentett 50 milliárd dolláros költségvetéssel nyomatékot adott a kormány eltökéltségének, miszerint Oroszország vissza akarja szerezni az egykori Szovjetunió meghatározó szerepét a világ űrtevékenységében.
Vágólapra másolva!

Oroszország már 2018-ban el akarja indítani az új űrközpontból az első embert szállító űrhajót, közölte április 12-én Putyin az új orosz űrrepülőtér építkezésén a fölötte elrepülő Nemzetközi Űrállomás űrhajósaival. Az esemény szimbolikus értékű, mert Oroszország területéről a létrejötte óta még nem indult ember a világűrbe. Embert nem szállító űreszközök már 2015-től indulhatnak az Amur vidékéről.

Putyin szeretné visszaszerezni azokat a stabil pozíciókat, amelyeket a szovjet űrkutatás az 1960-as és 70-es években magáénak mondhatott. Orosz űrhajósok indulnának a Holdra, 2030-ra holdbázist létesítenének, és felvennék a versenyt a többi űrhatalommal a Naprendszer kutatásában is. A bejelentést az elnök az űrhajózás napjára, Gagarin űrrepülésének évfordulójára (április 12.) időzítette.

Szibéria keleti részén, az Amur vidékén már megkezdődött egy korábbi katonai rakétabázis helyén a Vasztócsnij Űrközpont építése Forrás: AFP/RIA Novosti

Putyin elmondta, hogy a kelet-szibériai Vasztócsnij (Vosztocsnij, azaz Keleti) Űrközpontot nemzetközi együttműködésben is készek lesznek hasznosítani, és akár az Egyesült Államok vagy az Európai Űrügynökség is igénybe veheti. Az elnök bejelentette, hogy Oroszország 2013 és 2020 közt 52 milliárd dollárt költ űrkutatásra, ami minden más űrhataloménál gyorsabb növekedést biztosít. "Oroszországnak a 21. században is meg kell őriznie pozícióját a világ vezető űrhatalmai között" - mondta Putyin. Becslése szerint a világ jelenlegi 300-400 milliárd dolláros űrtevékenységi piaca 2030-ra 1500 milliárd dollárra bővülhet, és a növekedésből Oroszország nem szeretne kimaradni. Putyin annak a lehetőségét is megemlítette, hogy Oroszországban a közeljövőben önálló Űrkutatási Minisztériumot hoznak létre.

Putyin elnök az űrhajózás napján meglátogatta az építkezés helyszínét Forrás: AFP/RIA Novosti

Vasztócsnij jelentheti tehát Oroszország számára a visszatérést a Föld körüli pályán túli világűrbe, ahol az elmúlt két évtizedben egyáltalán nem volt jelen. Ennek első lépéseként Oroszország megállapodott az Európai Űrügynökséggel (ESA), hogy részt vesz az ESA Mars-szondájának fejlesztésében. Nincs kizárva, hogy 2015-ben az első, Vasztócsnijról indítandó űreszköz az automata Luna-Globe szonda lesz. Ezt követheti 2018-ban az első űrhajó indítása, majd 2020 körül egy akár 55 tonna teher magasba emelésére is alkalmas nehézrakéta bemutatkozása.

A Vasztócsnij Űrközpont létrehozásáról Putyin még első elnöki periódusában, 2007 novemberében hozott rendeletet. A létesítés gondolata azonban már a 1990-es évek elején felmerült, és végül a három kelet-szibériai helyszín közül - a két tengerparti ellenében - Vasztócsnijra esett a választás, ahol 1968 és 1993 között Szvabódnij-18 néven katonai rakétatámaszpont működött. (A részletes történet angolul itt olvasható.)

Az építkezés 2010-ben kezdődött. Akkori becslések szerint 2020-ban az orosz űrindítások 45 százalékát Vasztócsnijról, 44 százalékát Pleszeckből hajtják majd végre, és csak a maradék 11 százalékot Bajkonurból. Az embert szállító űrhajók akkorra mind Vasztócsnijról indulnának. A komplexum 800 millió dollárnak megfelelő költségvetéssel, 700 négyzetkilométer területen épül ki (ami csupán tizede a Bajkonuri Űrrepülőtér területének). A Csendes-óceán közelsége lehetővé teszi, hogy az onnan indítandó orosz űrhajók vízre érkezzenek vissza.

Indításra kész Szojuz rakéta a Bajkonuri Űrrepülőtéren Forrás: AFP/Vyacheslav Oseledko

Az embert szállító orosz űrhajók kezdettől fogva Bajkonurból indultak. A Szovjetunió felbomlása óta azonban ez a létesítmény Kazahsztán területére esik, ezért használatáért Oroszország évi 115 millió dollár bérleti díjat fizet (bár az amerikai űrhajósok szállításáért viszont az USA fizet Oroszországnak). Ez néha kisebb nézeteltérésekhez is vezetett a két ország között, de a Bajkonur használatáról szóló orosz-kazah szerződés 2050-ig szól. Ezt Oroszország nem kívánja felmondani, hanem Vasztócsnij üzembe állítása után is tovább akarja használni, bár Putyin elismerte, hogy az ottani létesítmények már "elöregedtek". Emellett a nemzeti büszkeség szempontjából sem mindegy, hogy az orosz űrhajósok hazai vagy idegen területről indulnak az űrbe. A másik orosz űrközpont, Pleszeck nem alkalmas embert szállító űrhajók indítására. Az orosz űrhajók jelentősége az elmúlt években ugrott meg, mert az amerikai űrrepülőgépek végleges leállítása óta csak a Szojuzokkal tudják kiszolgálni a Nemzetközi Űrállomást.

Az utóbbi években az Európai Űrügynökség kourou-i (Francia-Guyana) űrközpontjából is indulnak Szojuz hordozórakéták. Kourou nagy előnye, hogy közel van az Egyenlítőhöz (5° északi szélesség), ami Bajkonurhoz (46°) képest 30%-kal nagyobb hasznos teher indítását teszi lehetővé. (Ugyanis minél közelebb van egy pont az Egyenlítőhöz, annál nagyobb a kerületi sebesség, így az innen startoló űreszköz is nagyobb sebességgel indul.) Magától értetődő lenne, ha onnan (is) indíthatnának embert szállító űrhajókat, ehhez azonban jelentős beruházásokra lenne szükség.

A Nemzetközi Űrállomásra ma már csak Szojuz űrhajókkal juthatnak el az űrhajósok Forrás: AFP/NASA

Ami Vasztócsnij fekvését illeti, a földrajzi szélessége semmiképpen sem mondható kedvezőnek (közel 52°), még Bajkonurnál is északabbra van. Előny viszont, hogy a Bajkál-Amur vasútvonal mentén fekszik, közel van az Amur, és a Csendes-óceán sincs túl messze. A kínai határ közelsége nem feltétlenül előny, de a rakétaindítások szempontjából fontos északi-északkeleti irányokban nincsenek lakott területek. Ami pedig a legfontosabb, hogy egy ekkora, kiemelt jelentőségű távol-keleti beruházás az egész régió fejlődését maga után vonja. A kozmodróm létesítését az évszázad beruházásának tartják, társadalmi hatását a Bajkál-Amur vasútvonaléhoz hasonlítják.

A 2010 augusztusi alapkőletételt, a terveket, a maketteket és a fejlesztés számos további részletét bemutató angol nyelvű film itt látható.