Miért tűnt el egy rettegett betegség Európából?

2013.06.17. 08:01

Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült rekonstruálnia a lepra középkori kórokozójának genetikai állományát. Kutatásukból arra is fény derült, miért csökkent drasztikusan a megbetegedések száma a középkor vége felé.

A lepra a mai napig rettegett betegség, amelyben évente 200 ezren betegednek meg a világon, elsősorban Afrikában, Dél-Amerikában és Indiában. A középkorban azonban Európában is gyakori kór volt, amely rengeteg áldozatot szedett, majdnem annyira féltek tőle, mint a pestistől. A lepra réme mélyen beágyazódott a kollektív emlékezetünkbe. Olvasmányaiból, filmélményeiből mindenki fel tudja idézni a házilag szőtt rongyokba öltözött, jövetelére csengőt rázva figyelmeztető betegek rettenetes képét. Ez nem túlzó ábrázolás, hiszen egyes vidékeken majdnem minden 30. ember fertőzött volt.

A 16. század fordulóján azonban a betegség hirtelen visszaszorult szinte az egész kontinensen. Ez a jelenség egyszerre volt váratlan és megmagyarázhatatlan. Az egyik elképzelés szerint a kórokozó kevésbé ártalmas formát öltött az evolúciója során. Ezt az elméletet vizsgálta meg egy biológusokból és régészekből álló nemzetközi kutatócsoport, amelynek eredményeit a Science legutóbbi száma közli.

A kutatóknak sikerült szinte teljesen rekonstruálniuk a leprát okozó Mycobacterium leprae nevű baktérium öt középkori törzsének genomját. A genetikai elemzéshez szükséges anyagot középkori sírokból kiásott emberi csontmaradványokból nyerték. Érdekes módon a leprabaktérium genomja meglehetősen nagy mennyiségben és jó állapotban megőrződött a régi csontokban, különösen a fogakban.

Leprások középkori tömegsírjaForrás: University of Winchester

Az eredmény meglepő volt. Kiderült, hogy a középkori leprabaktériumtörzsek genomja szinte teljesen megegyezik a ma ismert, betegséget okozó törzsekével, és a terjedési mód sem változott, tehát nem a leprabaktérium megváltozása okozta a betegség hirtelen visszaszorulását.

„Ha a lepraesetek csökkenésének magyarázata nem a korokozóban rejlik, akkor a gazdaszervezetben, azaz bennünk kell keresni a csökkenés okát” - mondta Stewart Cole, a tanulmány társigazgatója, lausanne-i Globális Egészségügyi Intézet vezetője.

Szent Elzeár leprásokat gyógyítForrás: Wikipedia

Sok jel mutat arra, hogy az emberekben ellenállás fejlődött ki a betegséggel szemben. Minden feltétel adott volt a természetes kiválasztódás intenzív folyamatának beindításához. Nagyon nagy volt a lepraesetek előfordulási gyakorisága, és a betegeket elkülönítették a társadalom többi részétől. „Bizonyos körülmények között az áldozatokat egyszerűen arra kényszerítették, hogy ne hozzanak utódokat a világra” - mondta Cole. „Ezen kívül más tanulmányok olyan genetikai okokat is kimutattak, amelyek miatt az európaiak rezisztensebbé váltak a leprával szemben, mint más kontinensek lakói, s ez szintén alátámasztja az elméletet.”

A mostani kutatás történelmi jelentőségén túl, a leprabaktérium génállományának vizsgálata segíthet jobban megérteni a betegség járványtanát és a fertőzés működési mechanizmusát. Ez hozzájárulhat a kór visszaszorítására a világ többi részén is. A kifejlesztett érzékeny eljárásokat pedig más, kis mennyiségű DNS-minták, például más ősi kórokozók elkülönítésére is fel lehet majd használni.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK