Ahol a náci terror és a zen buddhizmus összeér

2013.06.24. 21:58

A németországi Waldbrölből a nácik mintavárost akartak építeni, pszichiátriai klinikájának több száz lakóját - az eutanáziaprogram részeként - gázkamrába küldték. A nehéz múlt feldolgozásában a várost most a zen buddhizmus segíti. Elvonuláson jártunk Waldbrölben.

A németországi Waldbröl súlyos múltú város. A Kölntől 60 kilométerre, festői, erdős környezetben fekvő városkát tízezren lakták, amikor a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt az 1930-as évek második felében úgy döntött, hogy a nemzetiszocializmus egyik mintavárosává alakítja - a tervek szerint 300 ezer lakossal.

A grandiózus tervben szerepelt metró, traktorgyár, Adolf Hitler Iskola, mozi, színház, valamint egy több száz fős szálloda, amelyben a Harmadik Birodalom szabadidős szervezetének (az Örömben az erő - Kraft durch Freunde) tagjai pihenhettek volna. Az építkezések el is kezdődtek, ám be egy sem fejeződött.

A legtovább a szállodamunkálatokkal jutottak, itt ugyanis a terv az volt, hogy egy már meglévő épületet, a város 700 fős, bentlakásos, elsősorban skizofrén betegeket ápoló pszichiátriai klinikáját fogják hotellé alakítani.

Megérkeztem, hazaértem - ma ez a felirat fogadja Waldbröl egykori pszichiátriai intézetébe látogatókat.

A T4 akció

A klinikán kezeltek elhelyezését "megkönnyítette" az 1940-ben bevezetett náci eutanáziaprogram, amelynek lényege a szisztematikus elpusztítása volt azoknak, akik nem járultak hozzá a német faj genetikai állományának javításához, beleértve a testi-szellemi fogyatékkal élőket és a pszichés betegségben szenvedőket.

A becslések szerint a T4 fedőnevű akcióban (az elnevezés eredete, hogy a program központja Berlinben a Tiergartenstrasse 4. (Állatkerti út 4.) szám alatt volt) alig másfél év alatt 200 ezer beteget gázosítottak el. Másfél év után azonban a programot leállították, mert egyre többen szereztek tudomást róla, és egyre erősebb társadalmi felháborodást váltott ki.

A waldbröli klinika 700 kilakoltatott betegéből alig százan élték túl a II. világháborút. A betegek közel fele gázkamrában végezte, több százat pedig más klinikákra szállítottak át, ahol többségük elpusztult a túlzsúfoltság, a rossz higiéniás körülmények és az élelmiszerhiány miatt.

Az intézet ma zenbuddhista elvonuló helyként működik.

Akit Martin Luther King jelölt Nobel-békedíjra

A háború után a szégyenletes múltú klinika épülete évtizedekig állt üresen, egészen addig, amíg a városban meg nem jelent a ma élő legjelentősebb zen buddhista szerzetes, tanító és békeharcos, a vietnami származású Thich Nhat Hanh, vagy ahogy ismerősei, tanítványai nevezik: Thay. Neve itthon sem ismeretlen, a hat éve alakult Szelíd Mosoly buddhista közösség az ő tanításainak szellemében működik. E sorok írójának most júniusi utazása előtt sok köze nem volt a zen buddhizmushoz, ám évek óta lelkesen követi Thich Nhat Hanh fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tanításait, amelyekkel többek között a Guardian brit napilap rendszeresen foglalkozik.

A szerzetes életének fordulópontja a vietnami háború volt, amelynek 1956-os kitörésekor harmincéves. Magához a háborúhoz a vietnamiaknak sok közük nem volt, hiszen az Észak-Vietnamot örző Szovjetunió és a déli részek felett őrködő Egyesült Államok összecsapása volt.

A békepárti zen szerzetes a háború alatt fiatal békeaktivistákból szociális szervezetet hozott létre (School of Youth for Social Service), amely a lerombolt falvak újjáépítésében segített. A háború húsz éve alatt volt olyan falu, amit hétszer építettek újra!

Az egyre erősödő békemozgalmat a háborús felek nem nézték jó szemmel. Thich Nhat Hanh végül Martin Luther Kinghez fordult segítségért, azt remélve, hogy az ő karizmatikus személyisége képes megingatni az amerikaiak háborús nézeteit. 1967-ben King híres New Yorki beszédében több tízezer ember előtt kérdőjelezte meg az USA szerepét a vietnami háborúban. Ugyanebben az évben King a szerzetest jelölte a Nobel-békedíjra, ám gondot okozott, hogy jelölését nyíltan felfedte. Végül a Nobel-bizottság abban az évben nem osztott békedíjat. (Azóta Thayt még 19-szer jelölték a díjra.)

Az 1973-as párizsi béke megállapodás létrejöttében játszott szerepe miatt a szerzetest nem engedték vissza hazájába, franciaországi száműzetésbe kényszerült. (32 év után, 2005-be léphetett csak újra vietnami földre, azóta szerzetesrendje szociális programokkal segíti az elmaradott falvakban élő gyerekek étkeztetését és oktatását.)

Thich Nhat Hanh zen szerzetes, tanár, békeaktivistaForrás: AFP

Vietnamiként amerikai veteránokat gyógyít

A száműzetés évei alatt Thich Nhat Hanh szerzetesrendet (Order of Inter-Being) alapított, amely Buddha tanításai és a zen pszichológia eszközeivel igyekszik csökkenteni a hozzáfordulók - döntően nyugatiak - lelki szenvedését, és emelni tudatosságukat az élet minden területén, többek között az étkezésben, a fogyasztásban, a munkában, az érzelmek kezelésében, a szülőkkel való kapcsolat rendezésében, a gazdasági életben, vagy a klímaváltozáshoz való viszonyulásban. Thay június elejei waldbröli elvonulásán, amelyen kéttucatnyi magyar, félszáz, főleg vietnami szerzetes mellett hatszáz holland vett még részt, számomra a legérdekesebb felismerés az volt, hogy a szülőkkel való viszony világszerte problémás: az, hogy középkorú embereknek fáj, hogy szüleik még mindig nem tudják ítéletmentesen olyannak elfogadni őket, mint amilyenek, globális jelenség.

A zen buddhista tanítások célja egyébként a szenvedés globális mértékének csökkentése, amely megnyilvánul például a húsmentes étkezésben, a természeti erőforrások átgondolt felhasználásában, a mély, odafigyelő hallgatás és az ítéletmentes, együtt érző kommunikáció elsajátításában (munkahelyen is!).

Az a tudatosság, amelyet Thich Nhat Hanh hirdet, tényleg kiterjed az élet minden területére. Csak egy példa: a zen szerzetes könyveiben például felhívja arra is a figyelmet, hogy legyünk tudatában, hogy kedvenc száz százalék pamut ruháink növényvédőszer-maradványokat tartalmaznak, hiszen a világban összesen felhasznált növényvédő szer 25 százalékát a gyapotföldeken alkalmazzák.

A waldbröli park buddháiForrás: Kálmán Kata


A sors fintora, hogy a háború miatt száműzetésbe került szerzetes később amerikai veteránok ezreit gyógyította, akik az öldöklés emlékét képtelenek voltak feldolgozni, nem találták a lelki békét. Thay többhetes elvonulásain, újrakezdést segítő meditációival azonban ezek az emberek maguknak megbocsátva, bűntudatukat, félelmüket és dühüket feldolgozva, képesekké váltak, hogy egy új, értelmesebb ösvényen éljék tovább az életüket.

A szerzetesrend európai központja a nyugat-franciaországi Plum Village-ben (Szilva falu) található, ahol több mint száz női és férfi szerzetes él. A többség a harmincas éveiben jár, és a vietnami származásúak mellett sok a nyugat-európai és az amerikai is közöttük. A központ nyitott, elvonulásaikon rendszeresen több százan vesznek részt.

A keleti és a nyugati építészetet ötvöző sztupaForrás: Deme Zsófia

A buddhisták segítenek Waldbrölnek a múlt feldolgozásában

Mivel a belső és külső békét hirdető zen mester tanításai mind Németországban, mind Hollandiában nagy népszerűségnek örvendenek, a rend néhány éve elérkezettnek látta, hogy Németországban is elvonulóhelyet létesítsen.

A waldbröli polgármester tárt karokkal fogadta őket, ily módon a nehéz sorsú pszichiátriai klinika már öt éve Európai Alkalmazott Buddhista Központként működik. Programjaikat évente több tízezren látogatják, az idén június elején először történt meg, hogy magyarok közösségként (sanghaként) jutottak el Waldbrölbe elvonulásra.


A buddhista központ beolvadt a városba. Nem védik magukat kerítéssel, gyönyörűen művelt parkjuk, zen kertjük, sztúpájuk nyitott a helyiek előtt is. A szerzetesek segítségével a város egy lépéssel továbbjutott a rossz múlt feldolgozásában is.

2012 márciusában Thay azt kérte a waldbröliektől, illetve az innen elszármazottaktól, hogy varrjanak 700 szívet az intézet egykori betegei emlékére. A felhívásra szerte a világból összesen 1250 szívet küldtek, amelyeket egy olyan teremben állítottak ki, amelynek falait a náci időkből származó, a kék szemű, szőke, egészséges német ifjat hirdető mozaikok díszítik. A békét és megbocsátást tanító, és a kirekesztés, a bosszú, valamint az erőszak ellen békés eszközökkel harcoló zen szerzetesek segítettek az itt élőknek a generációról generációra hordozott bűntudat feldolgozásában.

Idén júniusban először jutottak el Waldbrölbe magyarok közösségként.Forrás: Kálmán Kata