Kiderült, miért nem lesz rákos a csupasz földikutya

2013.10.01. 10:54

Újabb dolgot fedeztek fel, ami megmagyarázhatja, miért nem találtak még soha daganatot a világ talán legrondább állatában.

A csupasz földikutyák (Heterocephalus glaber) 8-10 centiméter hosszú, 30-80 gramm testtömegű állatok. Kelet-Afrika száraz szavannáin, a maguk által ásott járatrendszerekben élnek, és növényekkel - gyökerekkel, gumókkal - táplálkoznak.

A kutatók régóta szeretnének rájönni, hogy az egerekhez hasonló méretű állatok miért élnek meg matuzsálemi kort, akár 28 évet is (7-8-szor annyit, mint az egerek). Ami még izgalmasabb: miért nem lesznek soha rákosak, még akkor sem, ha a kísérletek során rákkeltő anyagokat adnak nekik?

Csupasz földikutyaForrás: AFP/DPA/Frans Lanting

Az ember számára is alapvető fontosságú kutatási terület egyik kulcsszereplője Vera Gorbunova biológus a Rochesteri Egyetemen. Az amerikai tudományos akadémia hivatalos lapjának (PNAS) legfrissebb számában közölt cikk szerint Gorbunova és munkatársai (köztük a férje, Andrej Szeljanov) újabb nagy lépést tettek a földikutyák titkának megfejtésében.

Az új eredmények szerint a csupasz földikutyák sejtjeinek létfontosságú alkotórészei, az úgynevezett riboszómák különlegesek az állatvilágban (van bennük ugyanis egy olyan rejtett töréspont, amely megváltoztatja a riboszóma nagyobb alegységének szerkezetét).

A felfedezés annyira meglepte a kutatókat, hogy először kísérleti hibára gyanakodtak. Amikor azonban világossá vált, hogy valóban ez a helyzet, megvizsgálták, hogy van-e valami különleges a furcsa riboszómák működésében is.

A riboszómákban zajlik a sejt fehérjéinek gyártása. Ide fűződnek be a genetikai információt, a fehérjék „tervrajzát” hozó mRNS-molekulák, amelyek a DNS-molekulákról másolódnak (ez a fehérjeszintézis, idegen szóval transzláció, ahogyan sokan emlékezhetnek rá a középiskolai biológiaórákról).

Kiderült, hogy a csupasz földikutyák riboszómái sokkal pontosabban végzik az új fehérjék előállítását (az egerekhez képest legalább négyszer pontosabban). Vagyis az új fehérjékben kevesebb hiba keletkezik, ami a sejtek működésében is kevesebb problémát okoz. Az eddigi tapasztalatok szerint ez – több más érdekes megoldással együtt – elég ahhoz, hogy a földikutyák sejtjei ne kezdjenek kóros mennyiségben osztódni, azaz ne alakuljon ki bennük daganat.

Csupasz földikutyaForrás: AFP/DPA/Frans Lanting

Mint arról idén júniusban beszámoltunk, a csupasz földikutyák bőrében nagy mennyiségben van jelen egy olyan anyag, amely gátolja a daganatok kialakulását. Ezt az anyagot a közeljövőben egereken, majd emberi sejteken is tesztelni szeretnék.

Miért pont a csupasz földikutyák vannak felfegyverezve ilyen megoldásokkal, miért nem az egerek vagy éppen az ember? Gorbunova szerint evolúcióbiológiai szempontból indokolható a dolog. Eszerint a föld alatt, fejlett állati társadalomban élő földikutyák egyedeinek élete viszonylag jól kiszámítható: a külső veszélyek elől rejtetten ritkán pusztulnak el váratlanul, így az evolúciónak „megéri” befektetni új, az élettartamot és az egészséget növelő megoldásokba, mert ezek jó eséllyel tovább is adódnak a következő nemzedékekbe. A csupasz földikutyák életmódjáról és társadalmukról például itt olvashat bővebben.