Részeg állatok

A svéd jávorszarvasok az érett almától csiccsentenek be, a karib-szigeteki majmok a turisták koktéljaitól, míg az ausztrál papagájok esetében rejtély, hogy mitől rúgnak be minden év októberében. Van olyan apró emlős, amely napi szinten fogyasztja az alkoholos nektárt, mégsem lesz tőle semmi baja.

A Sivatagi Show egyik leghíresebb jelenete, amikor az elefántok, a varacskos disznók és más állatok berúgnak a marula fa érett gyümölcsétől. A majmok dülöngélnek, az elefántok hason csúsznak, a következő reggel pedig másnapossággal küszködve ébrednek. A jelenet azonban nem teljesen igaz.

Részlet a Sivatagi Show-ból

Az elefántok ugyanis nem esznek rohadó gyümölcsöt a földről. De ha mégis megtennék, akkor számítások szerint több száz rohadó marulatermést kellene elfogyasztaniuk, hogy berúgjanak. Az Animal Planet szakértője szerint pedig a filmbeli állatok nem részegek voltak, hanem egyszerűen elkábították őket. Ennek fényében pedig már nem is tűnik olyan viccesnek az a néhány perc.

Pedig tényleg vannak olyan állatok, amelyek időnként berúgnak a túlérett gyümölcsöktől, a YouTube-on rákeresve a "drunk animal"-re például rengeteg videót találni a részeg mókusoktól kezdve a koktélokat szürcsölgető majmokig. Néhány évvel ezelőtt a fél világot bejárta annak a szerencsétlenül járt svéd jávorszarvasnak a fotója, amelyik a rohadt alma rágcsálása után fennakadt egy fán. Az állatot végül úgy szabadították ki, hogy levagdosták a fa ágait, de állítólag még napokig hevert (józanodott?) a szomszéd kertjében, míg végül továbbállt. Svédországban amúgy nem ritkák a részeges jávorszarvasok, ősszel rendszeresen előfordul, hogy becsiccsentenek az erjedő almától.

A Karib-szigeteken élő, eredetileg afrikai vervet majmok nem érik be a gyümölcsökkel, ők a turisták koktéljaira pályáznak. A St. Kitts-i majmok belenyalnak az óvatlan nyaralók italaiba, sőt esetenként még el is lopják azokat. De nem mindegyikük szereti az alkoholt, van köztük olyan is, amelyik csak az alkoholmentes italokat fogyasztja. Bár a vervet majmok is a főemlősök közé tartoznak, elég távoli rokonai az embernek. Ehhez képest két évig tartó tanulmányozás során a Miami Egyetem kutatói megállapították, hogy a majmok sok hasonlóságot mutatnak az emberekkel. Azonos például az alkoholfogyasztók és az antialkoholisták aránya, és hasonló agyi folyamatok játszódnak le alkoholmegvonáskor a majmoknál, mint az alkoholista embereknél.

Az állatok természetben történő alkoholfogyasztása a mai napig kevéssé vizsgált területnek számít. Az egyik első, ezzel kapcsolatos tanulmány csupán 5 évvel ezelőtt, 2008-ban jelent meg, melyben malajziai nyílfarkú mókuscickányok és lajhármakik ilyen viselkedéséről számoltak be. A kutatóknak feltűnt, hogy az apró állatok előszeretettel fogyasztják egy pálmafaj nektárját, aminek szokatlan illata volt. A német Bayreuth Egyetem szakemberei megállapították, hogy a nektár alkoholtartama a söréhez hasonló (3,8%), és az erjesztésért egy korábban ismeretlen élesztőfaj felel, ami a virágban fordul elő. A kutatók hét emlősfajról állapították meg, hogy napi rendszerességgel (néha naponta többször) fogyasztanak a nektárból, mellette pedig nagyon fontos szerepet is betöltenek: részt vesznek a pálma beporzásában. A viszonylag magas alkoholtartalom ellenére azonban ezek az apró állatok nem lesznek részegek, nem botlanak meg és nem dülöngélnek, bár a kutatók szerint valamennyire azért lelassítja őket az alkohol.

Az Ausztrália északi részén élő vöröshasú lóri esetében ugyanakkor fogalmuk sincs a kutatóknak, hogy mitől kezdenek minden évben október-november tájékán (a száraz évszak végén) úgy viselkedni, mintha részegek lennének. Nehezen repülnek, nekimennek dolgoknak, és szokatlanul barátságosak lesznek. A tünetek általában néhány napig tartanak, sokkal tovább, mint ameddig a túlzott alkoholfogyasztás indokolná. A mentőhelyekre ilyenkor bekerült állatok fele ráadásul el is pusztul. A szakértők ezért arra gyanakodnak, hogy az erjedt gyümölcsök fogyasztásán túl valamilyen vírus állhat a háttérben.

Emberek esetében az alkoholfogyasztás szintén a gyümölcsfogyasztásra vezethető vissza. Az erjedt gyümölcsök alkoholtartalma azonban eredendően nem túl magas, és sokáig az ember is csak véletlenszerűen fogyasztott alkoholt. A szándékos erjesztés, a magasabb alkoholtartalmú italok előállítása csak néhány ezer évvel ezelőtt, a mezőgazdaság fejlődésével jelent meg.