Vágólapra másolva!
Még a kutatókat is meglepte, hogy milyen hatalmas méretű magmakamra húzódik a Yellowstone Nemzeti Park alatt. A kamra szerkezeti adottságai miatt ugyanakkor kicsi az esélye egy szupervulkáni kitörésnek.
Vágólapra másolva!

A korábban becsültnél két és félszer nagyobb a magmakamrája a Yellowstone Nemzeti Park alatt húzódó szupervulkánnak, és 200-600 köbkilométer olvadt kőzet tölti ki – állapították meg amerikai kutatók. A Utah Egyetem szakemberei legújabb eredményeiket az Amerikai Geofizikai Társaság (AGU) napokban zajló őszi konferenciáján ismertették San Franciscóban.

Már régóta sejtették, hogy a kamra nagyobb lehet, mint gondolták – mondta Bob Smith, az egyetem kutatója a BBC-nek –, de még így is meglepte őket az eredmény. A szupervulkán legutolsó jelentős kitörésére 640 ezer évvel ezelőtt került sor, amikor olyan hatalmas mennyiségű hamu került a levegőbe, hogy az egész bolygó klímájára hatással volt.

A hatalmas magmakamra felszíni bizonyítékai a hőforrások Forrás: AFP/PNS/Guido Alberto Rossi

A kutatók szeizmométerek hálózatát használták, hogy feltérképezzék a magmakamra méretét. Megmérték, milyen gyorsan terjednek a szeizmikus hullámok, és ebből következtettek arra, hogy mi lehet a felszín alatt. A hullámok ugyanis lassabban terjednek a forró és olvadt anyagban, mint a szilárd kőzetben.

A mérések alapján a kamra 2-15 kilométeres mélységben helyezkedik el, és körülbelül 90 kilométer hosszú és 30 kilométer széles. Bob Smith szerint ugyanakkor a méretei ellenére nem jelent komoly veszélyt.

Egyes nézetek szerint a szupervulkán 700 ezer évenként tör ki, vagyis ezek alapján földtörténeti viszonylatban nincs olyan messze a következő kitörés. Smith azonban úgy véli, az ilyen következtetésekhez sokkal több adatra volna szükség, eddig ugyanis mindössze három jelentős kitörésről tudnak: 2,1 millió évvel ezelőttről, 1,3 millió évvel ezelőttről és 640 ezer évvel ezelőttről.

Kicsi a valószínűsége egy szupervulkáni kitörésnek a Yellowstone Nemzeti Parkban – mondta erről korábban az Origónak Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszékének vezetője. A magmakamra ugyanis szivacsszerű, és át kell rendeződnie ahhoz, hogy kitörésre alkalmas magmát hozzon létre.