Fél másodperc elég, hogy jó vagy rossz benyomást keltsünk

randi első benyomás
Women gather and take pictures in front of a box where a man stands like a toy, on September 11, 2012 in Paris, on the opening day of a store of the online dating site "AdopteUnMec.com" (AdoptAGuy.com), where women can choose and also date men according to their profiles and taste. This travelling store will open ten days in Paris, before going to Brussels, Lausanne, Toulouse and Lyon and then going back to Paris. AFP PHOTO / FRED DUFOUR
Vágólapra másolva!
Elég csak köszönnünk, és már el is dőlt, hogy jó vagy rossz benyomást keltettünk-e a partnerünkben, állítják egy nemzetközi kutatócsoport tagjai.
Vágólapra másolva!

A Glasgow-i és a Princeton Egyetem pszichológusainak vizsgálataiból az derült ki, hogy elég egy egyszerű „hellót" mondani ahhoz, hogy a legtöbb ember levonja a következtetést a másik megbízhatóságáról, személyiségtípusáról. Ráadásul ezeket az ítéleteket még akkor is képesek vagyunk megalkotni, ha nem is látjuk a beszélőt.

A PLOS ONE szabad hozzáférésű folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók különböző emberek által mondott „hellókat” játszottak le a kísérletben részt vevő önkénteseknek. A résztvevőknek ezután 10 előre meghatározott személyiségjegy – többek közt megbízhatóság, dominancia, vonzóság és szívélyesség – alapján kellett rangsorolniuk a hallott embereket.

A kép illusztráció Forrás: AFP/Fred Dufour

A tanulmányból kiderült, hogy a legtöbb felvett hang ugyanazt a választ váltotta ki a résztvevőkből, és ezek a vélemények igen gyorsan, csupán 300–500 milliszekundum alatt kialakultak.

Az eredmény arra utal, hogy hellóhoz használt hang tónusa közvetlenül és azonnal kialakítja az első benyomást abban a személyben, akivel beszélünk.

A legfontosabb felismert jellemvonás a megbízhatóság és a dominancia volt. A tanulmány kiderítette, hogy megbízhatóbbaknak tűnnek azok a férfiak, akik felemelik a hangjukat, és azok a nők, akik változtatják a hangszínüket. A dominanciát részben jelzi a hangmagasság leeresztése, de még inkább az úgynevezett formáns diszperzió, amely a hang olyan változását jelenti, amelyet a torok szerkezete okoz.

Az a tény, hogy az emberi agy ilyen gyorsan és vizuális segítség nélkül képes ezekre a következtetésekre jutni, arra utal, hogy ez a képesség valószínűleg a közelmúlt történelmében alakult ki, amikor az a döntés, hogy kiben bízzunk és kihez közeledjünk létfontosságú volt a fajunk fennmaradása szempontjából.

A kutatás a hanggal működő és a tanulássegítő rendszerek hatékonyságának javításához is segítséget nyújthat, és azt is megmagyarázza, miért érzünk önkéntelenül szimpátiát vagy ellenszenvet a hangosbemondóban megszólaló arctalan emberek iránt.