Függ az iskolázottságtól a hüvely baktériumflórája

Bélbaktériumok

Iskolai végzettségünk, nemünk és a csecsemőkori anyatejfogyasztásunk is befolyásolja a bennünk élő mikroorganizmusok összetételét – állítja a  Michigani Egyetem egy új tanulmánya.

Egy egészséges ember teste akár 100 billió baktériumnak és más mikroszkopikus élőlénynek (röviden mikrobának) szolgál otthonául. Ez azt jelenti, hogy jóval több baktérium él bennünk, mint ahány sejtünk van.

Ezek a parányi élőlények különbözőképpen befolyásolhatják szervezetünk működését: lehetnek közömbösek számunkra (kommenzalista fajok), működésük lehet az ember és a mikroba számára kölcsönösen hasznos (szimbiózis), valamint lehetnek olyan mikroorganizmusok, amelyek betegséget okozhatnak (patogének). Az emberi testben élő mikroorganizmusok alkotta ökológiai rendszert mikrobiomnak nevezzük.

Bélbaktériumok Forrás: AFP/Science Photo Library

Az evolúció az emberben élő mikroorganizmusok működését a szimbiózis irányába terelte. Ez azt jelenti, hogy az emberi szervezet biztosítja a baktériumok életterét, cserébe a mikroorganizmusok megvédik őt a betegséget okozó patogénektől.

Bélbaktériumok korábbi vizsgálata során kiderült, hogy ha ez a kölcsönös előnyökkel járó kapcsolat megszakad, akkor olyan betegségek alakulhatnak ki többek között, mint a krónikus bélnyálkahártya gyulladás (Crohn betegség).

Az ember és a benne élő mikrobatömegek kapcsolatát többek között a washingtoni székhelyű Humán Mikrobiom Projekt (HBM) kutatja. A program keretében több száz ember testéből vesznek mintát, hogy megállapítsák, milyen mikroorganizmusok élnek bennünk, és ezek milyen kapcsolatban vannak szervezetünkkel.

Patrick Schloss, a Michigani Egyetem kutatója és kollégái a HMP által közölt adatokat felhasználva azt próbálja megállapítani, hogy az életünk során bennünket ért hatások milyen mértékben befolyásolják a testünkben élő mikrobák működését. Legújabb eredményeiket a Nature-ben publikálták.

A vizsgálat során 300 egészséges nőt és férfit tanulmányoztak, akiknek életkoruk 18 és 40 év között változott. A kutatók 160 dologra kérdeztek rá, ezek között volt például a születési hely, a végzettség, a táplálkozási szokások és az elmúlt időszakban használt antibiotikumok. Ezt követően a test 18 különböző részéről vettek mintákat annak céljából, hogy feltérképezzék az adott testterületeken található mikroorganizmus közösség összetételét.

Ezután megvizsgálták a baktérium közösség genetikai állományát (genomját) is. A kísérlet során négy baktériumfajra koncentráltak, ezeknek az előfordulási arányát tanulmányozták a különböző testrészeken. A kapott adatokat ezután összevetették a vizsgált alany korábbi élettapasztalataival. A 160 vizsgált élethelyzetből három esetében találtak kapcsolatot a kimutatott mikroba közösséggel: számított az egyén neme, végzettsége és az, hogy csecsemőkorban szoptatták-e. A furcsa tapasztalatok egyike például, hogy az alapfokú diplomát szerző nőknél a hüvelyben élő mikrobaközösség összetétele rájuk jellemző, egyedi és stabil volt.

Schloss szerint a vizsgálat eredményei segítséget jelenthetnek bizonyos betegségek korai diagnosztizálásában és kezelésében. A kutató ugyanis úgy véli, ha egy bizonyos baktériumközösség kialakulása egyértelműen összekapcsolható egy korábbi élethelyzettel, akkor lehetséges az is, hogy az mikroba közösségek összetétele társítható lesz olyan betegségek kialakulásának kockázatával, mint például a rák.

Számos szakember szerint azonban a tanulmány megállapításait sok szempontból kritikusan kell kezelni. Maga Schloss is elismeri, hogy az összefüggések nem adnak egyértelműen magyarázatot arra, hogy pontosan mi okozta az adott baktériumközösség kialakulását az adott testterületen. Például nem világos, hogy az alapfokú végzettséggel rendelkező nők hüvelyében található mikobaközösség miért olyan egyedi felépítésű. Egy lehetséges megközelítés, hogy a végzettségből számos személyes tulajdonság kikövetkeztethető. Ilyen tulajdonság lehet például a szociális helyzet, a higénia, vagy éppen a szexuális szokások. További probléma, hogy a vizsgált 300 ember elég homogén csoportot alkotott: fiatal, egészséges fehér férfiak és nők voltak a tanulmány alanyai.

Mivel a genom vizsgálatának technológiája 2008 óta sokat fejlődött, Anneke Van de Wijgert, a Liverpooli Egyetem kutatója szerint a tanulmánynak van ugyan létjogosultsága, viszont a jövőben több személyt kell megvizsgálni, és a változásokat rövidebb indőközönként kell dokumentálni. A mikrobiomról rendelkezésre álló pontosabb információhalmaz megnyitja az utat a személyre szabott gyógyszeres kezelések előtt.