Nehezen okozna repülőkáoszt az újabb izlandi vulkánkitörés

2014.08.22. 18:00

50 százalék az esélye annak, hogy kitör az izlandi jégtakaró alatt mozgolódó Bárdarbunga tűzhányó. Ha ez történne, az sem feltétlenül jelent a 2010-es Eyjafjallajökull-kitöréshez hasonló robbanást és hamufelhőt. Aki a következő hetekben repülne, egyelőre ne mondja le az utat, a légi közlekedés fennakadásának nagyon kicsi az esélye.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, augusztus 16-án földrengések kezdődtek a jég alatt Izland déli részén, a Vatnajökull gleccser alatt terpeszkedő Bárdarbunga rétegvulkán közelében. Péntek reggel a rengések száma már meghaladta a háromezret: volt néhány négyes magnitúdónál is erősebb, de kitörésről egyelőre nincs szó. A szóban forgó vulkán annak a hasadékrendszernek is része, melyben az utóbbi 10 ezer év legnagyobb lávaöntő kitörése zajlott, a Thjorsarhraun.

Nem biztos, hogy ki fog törni

A földrengések úgynevezett fészekmélységei – ahol a robbanás energiája felszabadul – egyelőre elkerülték a Bárdarbunga vulkán központját, sőt mintha északkeletre távolodnának tőle. Szakértők szerint az epicentrumok, a rengések földfelszíni vetületeinek eltolódása azt jelenti, hogy a magma oldalirányba feszíti a kőzetet. A földrengések fészekmélységei nem változnak, a magma tehát nem indult el felfelé. Egyelőre tehát nem tudni biztosan, hogy lesz-e kitörés, szakértők 50 százalékos esélyt jósolnak neki. Az események itt követhetők élőben.

Ha a fészekmélységek (hipocentrumok) mégis emelkedni kezdenek, sőt elkezdődik a földremegés is, akkor elképzelhető, hogy beindul a vulkáni működés. Mivel a Bárdarbungát gleccser zárja le, ekkor az első vulkanikus esemény a megközelítőleg 500 méteres jégtakaró felolvadása lenne. A forró magma ugyanis megolvasztaná a gleccsert, a víz áradata pedig letarolhatná a felszínt. Mivel ez az esetleges vulkánkitörés egyik legveszélyesebb hatása, így megelőzésként a környékről már kitelepítették az ott tartózkodó kétszáz turistát – írja dr. Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszékének vezetője.

Ha mégis kitörne

A vulkánkitörés az összetett körülmények miatt bármikor, hirtelen is bekövetkezhet, ez esetben a problémát először az említett jeges-iszapos áradat, azaz jökulhlaup jelentheti. Ha jelentős magmamennyiség éri el a felszínt, akkor az is elképzelhető, hogy a Bárdarbungatól északkeletre húzódó hasadékzónában repedés jön létre, és az olvadt kőzet több helyen is kiszabadul. Ekkor az magma eloszlása miatt nem várható robbanásos kitörés. Visszafogottabb esetben a kiáramló magma a jégtakaró alatt eloszlik, és púp, úgynevezett tuya jön létre. Ez nem jár látványos kitöréssel és túlzott környezeti kárral sem.

Igazi robbanás akkor következhetne be, ha a kitörés a központi vulkán belsejében jön létre, és nagy mennyiségű magma tör a felszínre. Ha ezt 10 kilométernél magasabb vulkáni hamufelhő is kísérné, még akkor sem biztos, hogy ez a 2010-es eseményhez hasonló fennakadást okozna a légi közlekedésben, mert ehhez szükség lenne megfelelő irányú és erősségű szélre is. Erre a lehetőségre felkészülve a Morgunbladid izlandi napilap már megmutatta, hogyan kell kiejteni a vulkán nevét (itt lehet meghallgatni, az Eyjafjallajökull miatti kiejtési katasztrófát elkerülendő).

Legrosszabb esetben

Izlandi tűzhányókutatók szerint, bár rettentő kicsi valószínűséggel az is elképzelhető, hogy a magma nem az északkeleti, hanem a délnyugati hasadékzónába fut, és felélesztheti a Torfajökull tűzhányót is, ami akár nagy erejű robbanással is járhat. Ezt a kis valószínűségű eseményt viszont nagy biztonsággal időben előre jeleznék a műszerek. Jelenleg még semmi sem utal erre.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK