Több ezer évvel korábban érkezhettek Európába őseink

TO GO WITH AFP STORY MUSEUM-SCIENCE-US-PALEONTOLOGY by Virginie MONTET A March 17, 2010 photo shows the skull of the Homo Sapiens (Cro-Magnon 1) (R) from Cro-Magnon, France and the Homo Neanderthalensis (L) (La Ferrassie 1) from La Ferrassie Rock Shelter, France on display at the Smithsonian National Museum of Natural History in Washington, DC. A new exhibition hall dedicated to the discovery and understanding of human origins opens March 17, 2010 at the Smithsonian’s National Museum of Natural History in Washington,DC. Based on decades of cutting-edge research by Smithsonian scientists, the David H. Koch Hall of Human Origins will open to the public in a special preview marking the 100-year anniversary of the museum’s official opening on the National Mall. AFP PHOTO/Mandel NGAN

A modern ember legrégebbi nyomára bukkantak Európában, az alsó-ausztriai Wachau völgyszorosban osztrák kutatók. A leletek alapján a Homo sapiens az eddig véltnél néhány ezer évvel korábban, mintegy 43 500 éve érkezett a kontinensre.

Akkoriban a wachaui fenyőerdők helyén a jégkorszaki körülményekhez képest enyhébb éghajlat uralkodott - írták a kutatók az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányukban.

"Mivel a mai ember korábban bukkanhatott fel, hosszabb időn át osztozhatott a kontinensen a Neander-völgyi emberrel" - mondta el Bence Viola, a Bécsi Egyetem Antropológiai Intézete és a lipcsei Max Planck Antropológia Intézet kutatásának résztvevője. "Tudjuk, hogy keveredtek egymással, mivel az Afrikán kívüli mai emberek génkészletének 1,5-3 százaléka a Neander-völgyiektől származik" - jegyezte meg a kutató.

A modern (cro-magnoni, az előtérben) és a Neander-völgyi ember koponyája egymás mellett a washingtoni Smithsonian Múzeum kiállításán Forrás: AFP/Mandel Ngan

Az új adatok alapján erre a keveredésre legalább 3500 évük volt, mert a mostani ismeretek szerint a Neander-völgyiek körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt tűntek el. Eddig egyes tudósok a mai ember európai érkezését legkorábban 41 500 évvel ezelőttre, mások alig 40 ezer évvel ezelőttre tették.

Árulkodó kőszerszámok

A Willendorf II nevű ásatási helyen 2006 és 2011 között a Homo sapienshez köthető, jellegzetes kőszerszámok kerültek elő egy talajrétegből, melynek elemzése alapján a leletek korát 43 500 évben állapították meg. A név ismerősen csenghet, hiszen itt fedezték fel a világhírű, bár sokkal későbbi, körülbelül 25 ezer éves őskőkori nőszobrocskát, a "willendorfi vénuszt".

A Willendorfban fellelt kőszerszámok a korai őskőkor, az úgynevezett aurignaci kultúra jellemző eszközei voltak. "A legfeljebb egy centiméter széles, néha több centiméter hosszú kőszerszámok valószínűleg vadászfegyverek részei lehettek" - mondta el Philip Nigst, a Cambrigde-i Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.

Klímakutatás csigaházakkal

A korabeli éghajlatra és a növényzetre a talaj különböző rétegeinek elemzéséből következtettek a kutatók. Egyrészt a talaj típusát és morfológiáját visgálták, másrészt a rétegben talált csigaházak gazdáinak fajai és alfajai segítettek a klímát megismerni. Ezzel a módszerrel nagyobb pontosságot lehet elérni, mintha csak szénizotópos kormeghatározást végeznének.

"Így nem tudtuk meg, hogy a jégkorszak melegebb és hidegebb szakaszai közül melyikhez tartozott a leletegyüttes. Csak a kiegészítő információkkal lehetett annyira leszűkíteni az időszakot, hogy kijelenthessük: a mai ember egy melegebb időszak kezdetén telepedett itt le, amikor a vidéket tundrajellegű füves puszta borította, gyér fenyvesekkel" - nyilatkozta a kutatás vezetője.