Ikreken kísérleteztek Budapesten

2014.09.27. 10:56

Milyen szerepet játszanak a betegségek kialakulásában a gének, és mekkora a környezeti hatások, az életmód jelentősége? Létezik-e ikrek közötti telepátia? A Kutatók Éjszakáján a Semmelweis Egyetemen iker orvosok vizsgáltak a vállalkozó kedvű ikerpárokat, így azt is megtudhattuk, kik hasonlítanak leginkább egymásra. 

Mária és Gizella egypetéjű ikrek és elválaszthatatlanok. Nem csak külsőben hasonlítanak egymásra, hanem képességeikben és élettörténetükben is. Mindketten gyorsgépírók, esküvőjük is ugyanazon a napon volt. Magdolna és Zsuzsanna ugyancsak különleges tulajdonsággal büszkélkedhet: budapesti születésű hármasikrek között ők képviselik az egypetéjű ikerpárt.

A két testvérpárnak nem csak az élettörténetét, hanem a génjeikben és személyiségükben rejlő közös vonásokat is megismerhették azok, akik péntek este ellátogattak a Kutatók Éjszakájára a Semmelweis Egyetemen. Dr. Tárnoki Ádám és dr. Tárnoki Dávid – akik maguk is ikrek – az interaktív előadás során azt próbálták kideríteni, hogy a két ikerpár közül melyiknél erőteljesebb a hasonlóság. Ehhez nyolc tesztet végeztek el velük. A tesztek során a két ikerpár tagjai közti hasonlóságot pontozással értékelték: 0 pontot ért, ha egyáltalán nem hasonlítottak, három pontot pedig, ha teljesen megegyeztek egy adott tulajdonságban.

Nyaki ultrahang

Az első feladatban a résztvevő ikerpárok nyaki ütőerének állapotát vizsgálták, és azt, hogy van-e jelen benne (és ha igen hol) érelmeszesedéssel összefüggő lerakódás (plakk). A teszt apropóját Tárnokiék 2009-ben és 2010-ben végzett kutatása adta, amely során olasz, amerikai és magyar ikreket - összesen 400 ikerpárt – vizsgáltak. A tanulmányból kiderült, hogy a nyaki ütőér-plakkok kialakulása 70-80 százalékban örökletes, és csak 20-30 százalékban az életmód következménye. Ha tehát a családban előfordul nyaki főütőér megbetegedés, akkor sajnos az utódban is nagy eséllyel kialakul életmódtól függetlenül – mondta Tárnoki Ádám.

Nyaki ultrahang az egyik ikerpár tagján

Fotó: Polyák Attila - Origo

Az interaktív teszt is ezt a megállapítást erősítette. Mária és Gizella esetében a nyaki ütőér falának vastagságában csak minimális eltérés volt, és nem lehetett kimutatni lerakódást. Magdolnánál és Zsuzsannánál szintén majdnem megegyezett az érfal vastagsága, azonban mindkettejük nyaki erében volt plakk, ráadásul ugyanazon a helyen.

Testösszetétel

Örömteli hír a soványabbaknak és szomorú tény a plusz kilókkal küzdőknek, hogy a testösszetételt is döntő többségben a gének határozzák meg. Akárcsak a nyaki ütőerekről, erről is a nemzetközi ikervizsgálat szolgáltat adatokat: a testsúly és testmagasság 81 százalékban, a haskörfogat és a csípőkörfogat 74 százalékban, a testzsír pedig 76 százalékban örökletes. Ennek dacára a teszten az egyik ikerpár tagjainak testösszetétele a vártnál jobban különbözött, így ők kénytelenek voltak egy ponttal vigasztalódni.

Mire jók az ikrek?
Magyarországon a becslések szerint 90-120 ezer ikerpár élhet. Az ikrek vizsgálata azért fontos, mert meg lehet határozni, hogy egy adott betegség vagy állapot mennyire a gének függvénye, és mennyire a környezeti hatások eredménye. A klasszikus ikervizsgálatokban egypetéjű és kétpetéjű ikreket hasonlítanak össze. Míg az előbbiek genetikai állománya közel 100 százalékban megegyezik, az utóbbiaké csak 50 százalékban. Így ha egy adott vizsgálatban az egypetéjű ikrek eredményei nagyon hasonlóak, a kétpetéjűeké pedig nagyon különbözőek, akkor az azt jelzi, hogy a vizsgált betegség esetében erős az öröklődés, a gének szerepe. 
 
Ha a gének által meghatározott egy betegség, az a szűrővizsgálatok fontosságára mutat rá, ha pedig a környezeti tényezők a döntők, akkor az életmódban ajánlott a nagyobb tudatosság.

Vérnyomás

Az érelmeszesedés során az erek fala elkezd vastagodni, majd kialakulnak a lerakódások. Ahogy a plakk növekszik, az ér belseje beszűkül és véráramlási zavar lép fel. Ennek genetikai háttere szintén kérdéses volt sokáig. A nemzetközi ikervizsgálaton nem csak a felkari vérnyomást mérték, de az erek rugalmasságát is. Az eredményekből kiderült, hogy a gének és a környezeti tényezők fele-fele arányban járultak hozzá a magas vérnyomás kialakulásához.

A teszt eredménye is a mérsékelt öröklődést mutatta: amíg az egyik ikerpár tagjainak vérnyomása olyan hasonló volt, hogy három pontot kaptak, addig a másik ikerpárnál jóval nagyobb eltérést tapasztaltak, így csak egy pontban részesültek. 

Fájdalomküszöb

Az utóbbi években kiderült, hogy a közel száz százalékig azonos genetikai állomány ellenére az egypetéjű ikrek mégsem teljesen azonosak. Az ok az epigenetikában keresendő. „Az egész olyan mint egy zenekar: az állandó tagok a hangszerek (gének). Az, hogy ezek hogyan szólalnak meg a zenészektől függ. Ezt hívjuk epigenetikának” – egyszerűsítette le a bonyolult témát Tárnoki Ádám. A gének bekapcsolását és kikapcsolását a környezeti tényezők befolyásolják. Ilyen környezeti tényező lehet például a dohányzás vagy a stressz. Ebből következik, hogy ha az egypetéjű ikerpár egyik tagja egészségtelen életmódot folytat (például dohányzik), akkor nála bekapcsolódhat az adott betegségért felelős gén (vagy gének), míg a testvérénél nem.

Nyolc tesztet végeztek a két ikerpáron

Fotó: Polyák Attila - Origo

Ez indította el azt a korábbi kutatást, amikor három és ötven éves egypetéjű ikerpárok genetikai állományát hasonlították össze. Kiderült, hogy már kisebb gyerekek esetében sem teljesen ugyanazok a génszakaszok voltak aktívak, az ötvenéves, különböző életmódot élő ikerpárokban pedig még jelentősebbek voltak a különbségek.

Mi az összefüggés az epigenetika és a fájdalomérzet között? A fájdalommal kapcsolatos gén aktivitását is a környezeti tényezők befolyásolják, ráadásul Tárnoki Ádám szerint egy kutatás azt találta, hogy az alacsony fájdalomküszöb az öregedés egyik előrejelzője lehet.

A teszt során a két ikerpárnak két percig kellett a karját jeges vizet tartalmazó edénybe lógatnia. Bár arckifejezésükből nem ezt lehetett kiolvasni, mind a négyen egyformán jól tűrték a próbát, így a két csapat kiérdemelte a három pontot. 

Kreativitás

Korábbi ikervizsgálatok azt találták, hogy a kreativitás 40-60 százalékban öröklődik. A teszt során az ikrek egy puzzle darabjait kapták meg összekeverve. A kutatók azt vizsgálták, hogy mennyi idő alatt tudja kirakni a testvérpár két tagja az ábrát. Az eredmény a kreativitás örökletességét erősítette: a testvérpárok tagjai csaknem azonos idő alatt rakták ki a képeket.

Kézszorító erő

Az utolsó előtti próba során a kézszorítást vizsgálták. Korábbi tanulmányban kimutatták, hogy a kézszorítás erősségét a két nem eltérő mértékben (a férfiak 80 százalékban, a nők 28 százalékban) örökíti tovább. Mivel mindkét ikerpárt nők alkották, a genetikai tényezők kevésbé játszottak szerepet: annál a párnál, ahol az egyik tag korábban masszőrként dolgozott, jelentősebb különbség volt tapasztalható a kézszorítás erejében. 

Telepátia

Az utolsó teszt már misztikusabb vizekre evezett, ugyanis azt vizsgálták, mennyire gyakori az egypetéjű ikrek között a telepátia. Ausztrál tudósok kutatása szerint az ikerpárok több mint fele tapasztalta már a rejtélyes jelenséget. Tárnokiék igyekeztek tudományosan megragadni az ezoterikus kérdést, és az egyes ikerpárok tagjait fallal választották külön egymástól, így nem látták egymást. Ezután arra kérték őket, hogy például emeljék fel az egyik kezüket, majd lábukat, érintsék meg egyik testrészüket, egyszerre mondjanak egy számot, árulják el a kedvenc színüket.

Az eredmények nem igazolták a telepátia létezését: az egyik testvérpárnak ugyan sikerült két esetben ugyanazt produkálnia, a másiknál azonban ez egyetlen esetben sem jött össze.

További képekért a Kutatók Éjszakájáról - kattintson!

Magyar Ikerregiszter
A 1970-80-as években, főképp dr. Czeizel Endre és dr. Métneki Júlia munkája révén Magyarország még a világ élvonalába tartozott az ikervizsgálatok terén. A rendszerváltozás azonban az ikernyilvántartást is elsöpörte. A Közép-Európában egyedülálló ikeradatbázist a Tárnoki ikrek kezdték újraépíteni és eddig 650 (többségében női) ikerpár regisztrált a Magyar Ikerregiszterbe.