A legtöbb áldozat megfulladt a japán vulkánon

2014.09.29. 09:42

Már több mint harminc halálos áldozata van a szombaton kitört japán Ontake tűzhányónak. A szakértők szerint a kitörést nem lehetett előre jelezni.

Japánban szombaton délben minden előzmény nélkül kitört a szigetország második legmagasabb tűzhányója, az Ontake. Az elmúlt 10 ezer év során mindössze egyetlen kitörés történt: 1979–1980-ban. Ezt megelőzően a tűzhányó 23 ezer évig nem működött, tehát látszólag inaktív volt. A hegy egyike a kedvelt kirándulóhelyeknek, körülbelül 150-en voltak a hegyen, amikor a kitörés történt.

Sokan próbáltak menedéket találni egy kolostor falai között

Forrás: AFP/Jiji

A legtöbben megfulladtak

A legfrissebb jelentések szerint meghaladja a 30 főt az áldozatok száma, és még mindig sok az eltűnt. A váratlan kitörés során sokan menekültek le a hegyről, de több tucat ember igyekezett inkább menedéket találni a közeli szentély falai között.

A szürke vulkáni hamutakaróval borított házak teteje sok helyen beomlott. Az ajtókat alig lehetett kinyitni a több mint 20 centiméter vastag hamuréteg miatt. Az emberek alig tudtak lélegzeni, nemcsak a sűrű vulkáni hamuval telített levegő, hanem a vulkáni gázok miatt is. Az áldozatok többsége megfulladt.

Az Ontake hamufelhőt lövell ki magából

Forrás: AFP/Ministry Of Land, Infrastructure

Lehetett-e előre jelezni a kitörést?

A vulkán hosszú, látszólagos inaktivitása is hozzájárult ahhoz, hogy a japánok e szent hegye kedvelt zarándokhely és turistacélpont volt. A szombati nap különösen szép, napsütéses volt, és ez kicsalogatta az embereket a hegyre. Az egyik kulcsmozzanat tehát ez: sokan rosszkor voltak rossz helyen – írja a Tűzhányó blog.

Japán katonák és mentőalakulatok kutatnak túlélők után

Forrás: AFP/Joint Staff

Alattomos kitörés volt

A felvételek és az első szakmai értékelések szerint a robbanásos kitörés elsőrendű oka a felszín alatti vizek felhevülése volt (úgynevezett freatikus jellegű kitörés). A felszíni repedések mentén a vizek lefelé szivárognak, és a vulkán alatti magmatest hőhatása miatt forráspont fölé hevülnek.

Forrás: AFP/Jiji

A víz hirtelen gőzzé alakulása térfogat-növekedéssel járó folyamat, ami adott esetben szétveti a kőzettestet. Ebben az esetben nincsenek földrengések, nincsen felszín-deformáció (azaz nem emelkedik a felszín a magma nyomása miatt), nem szivárognak felszínre gázok, ezért egy ilyen eseményt nem lehet előre jelezni.