A vizsgálat lezárult, (ne) felejtse el!

2014.11.22. 15:21

Kereken 51 éve, hogy 1963 november 22-én a texasi Dallasban merénylet áldozatává vált John F. Kennedy, az Egyesült Államok 35. és mindmáig legfiatalabb elnöke. Az utóda, Lyndon B. Johnson által felkért Warren-bizottság 1964-ben lezárt vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy az elnökkel magányos merénylő végzett.  Ezt a végkövetkeztetést már számtalanszor megkérdőjelezték, mint ahogy a világtörténelem legalaposabban vizsgált merényletének motívumára sincs még elfogadható magyarázat.

Véres tragédiába torkolló látogatás

1963. november 22-én az elnöki különgép pontosan délben landolt a dallasi Love Field repülőtéren. Kennedy elnök egy demokrata párti rendezvényre érkezett a városba. Az Elm és a Houston Street sarkán álló tankönyvraktár órájának mutatói éppen 12:30-at mutattak, amikor az elnöki konvoj az utca két oldalán sorfalat álló tömeg ünneplése közepette rákanyarodott az Elm Street-re.

Az elnök és a first lady megérkezik a dallasi Love Field repülőtérrewikimedia.org

Amikor az elnöki párt, valamint Nellie Conally texasi kormányzót és feleségét szállító nyitott Lincoln limuzin a kanyarodás miatt 15 km/órára csökkentette sebességét, lövések dörrentek. A második (?) lövés után az elnök a felesége, Jackie ölébe hanyatlott. A hatalmas zűrzavarban az elnöki limuzin mögött haladó autóról egy biztonsági ügynök, Clint Hill ugrott fel Kennedy kocsijára, hogy testével fedezze a súlyosan megsérült elnököt, majd a Lincoln nagy sebességre kapcsolva elszáguldott.  

 

A végzetes lövés előtti pillanatokForrás: wikimedia.org

A drámai jelenetet az elnöki konvojt filmező, és a tömegben bámészkodó Abraham Zapruder örökítette meg 8 milliméteres kamerájával. Zapruder világhírűvé lett felvételén világosan felismerhető az elnök fejét ért halálos lövedék becsapódása.

 

Honnan jöttek a lövések?

A Parkland Memorial kórházba szállított elnök halálhírét hivatalosan 13 óra 38 perckor jelentették be. Időközben rendőrök és biztonsági ügynökök hada szállta meg a tankönyvraktárt és környékét. Többen ugyanis határozottan azt állították, hogy a raktár épületből adták le a lövéseket. Mások szerint azonban az átellenben lévő pázsitos dombról tüzeltek.

A Houston és Elm Street sarkán álló tankönyvraktár épülete Dallasbanwikimedia.com

Sokan három, de egyesek hat lövés hangjára emlékeztek. Howard Bronnan kazánszerelő, aki pont a tankönyvraktárral szemben ült az út szélén, azt állította, hogy a lövések a raktárépület ötödik emeletéről jöttek. Az első dörrenés után feltekintve egy férfit látott a legszélső ablakban, ugyanazt, aki néhány pillanattal korábban kitekintett onnan. Az ötödik emeletre felrohanó  nyomozók a helyszínen egy Mauser típusú puskát találtak. 

Egy szintén érthetetlen gyilkosság, amely lebuktatja a merénylőt

A raktárban dolgozó Lee Harvey Oswald - akit nem sokkal később a merénylet elkövetésével gyanúsítottak meg, - az igazoltatás után simán kisétált a tankönyvraktárból, és hazament átöltözni. Amikor pár perccel később albérleti lakásából kilépett az utcára, az éppen arra járőröző J. D. Tippit rendőr felfigyelt Oswaldra, aki rövid beszélgetés után négy pisztolylövéssel megölte a rendőrt. Máig nem tudni, mi hangzott el közöttük. Röviddel ezután egy moziból előállították Oswaldot.

 

Lee Harvey Oswaldot, a feltételezett merénylőt elfogják egy dallasi mozibanwikimedia.org

Először Tippit meggyilkolásával vádolják, majd néhány órával később meggyanúsítják az elnök ellen elkövetett merénylettel is. Alig 48 órával később, amikor a rendőrségi fogdából át akarták szállítani a dallasi börtönbe, az alagsorban, ahová a rendőrökön kívül szigorú ellenőrzés után csak a sajtóigazolvánnyal rendelkező újságírók léphettek be, egy, a maffiával is kapcsolatban álló helyi sztiptízbár-tulajdonos, Jack Rubby közvetlen közelről rálőtt Oswaldra. (Jack Rubby 1967-ben hunyt el, halálának okáról máig ellentmondásosak a vélemények.) Egy órával később a súlyosan sérült Oswald ugyanabban a Parkland Memorial kórházban halt meg, ahol két nappal korábban Kennedy is. Halála előtt a következőket mondta: „I am just a pasty – Csak egy balek vagyok.”

A Warren bizottság, amely a leglényegesebbről nem beszélt

Johnson - aki alelnökként az amerikai alkotmányos szabályok szerint a meggyilkolt Kennedy hivatalába lépett -, frissen felesketett elnökként vizsgálóbizottságot állított fel, amelynek élére Earl Warrent, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának elnökét nevezte ki. A nyolctagú bizottságnak a későbbi amerikai elnök, Gerald Ford szenátor és a Kennedy által menesztett Allen W. Dulles volt CIA főnök is tagjává vált. A bizottságban nem voltak érdektelen személyek, valamennyien a kormányzathoz kötődő politikusok, közszereplők voltak. A Warren-bizottság 888 oldalra rúgó jelentését 1964. szeptember 24-én nyújtotta át Johnson elnöknek. Két hónap múlva azonban további 26 kötet vizsgálati dokumentumot adtak át, amelyet azonnal 75 évre titkosítottak. (1992-ben Bill Clinton első elnöksége idején nagyobbrészt feloldották a dokumentumok titkosítását, azonban az iratok egy részére még mindig érvényes a 2039-ig tartó betekintési tilalom.)

A Warren-bizottság átadja jelentését Johnson elnöknek a Fehér Házbanwikimedia.org

A Warren-bizottság végkonklúziója, hogy John F. Kennedyt Oswald mint magányos merénylő, saját elhatározásából gyilkolta meg. A bizottság ugyancsak nem talált „külső szálat” a Jack Rubby-ügy hátterében, mint ahogy azt sem látta bizonyítottnak, hogy Oswald és Rubby kapcsolatban álltak volna.  A bizottsági jelentés szerint Rubby egyéni felindultságból végzett az elnök gyilkosával. (Hogy miként juthatott be sajtóigazolvány nélkül és a szigorú ellenőrzés dacára fegyverrel a fogdába, továbbra is nyitott kérdés.)  

Jack Rubby rálő Oswaldrawikimedia.org

Nem meggyőző az a megállapítás sem, hogy csak három lövés történt, illetve mindhárom lövést a tankönyvraktárból adták le. A tanúmeghallgatások során sokan határozottan és egybehangzóan azt  állították, hogy az első lövés szemből, a felüljáró irányából jött. Az is sántít, sőt szinte ballisztikai képtelenség, hogy a Conally kormányzót több testrészén is súlyosan megsebesítő lövedék előbb az elnök testét járta át. A Warren-jelentés legfontosabb hiányossága azonban az, hogy nem tisztázta a merénylet motívumát.

Mesterlövészt felülmúló teljesítmény egy tehetségtelen merénylőtől

A magányos merénylő teóriáját erősen lerontja az a tény, hogy az 5,6 másodperc alatt nem automata puskából leadott 3 lövést a későbbi rekonstrukciós kísérletek során egyetlen mesterlövész, köztük az 1964-es tokiói olimpiai bajnok Hammerl László sem tudta megismételni. Oswald három évet szolgált a tengerészgyalogságnál, és a fennmaradt minősítési lapok tanúsága szerint kifejezetten gyenge céllövő volt, aki éppen hogy csak átment a kötelező lövészeten. Igen furcsák a merénylethez használt fegyverrel kapcsolatos tények is.

Drámai felvétel arról a pillanatról, amikor az elnököt halálos lövés ériwikimedia.org

Közvetlenül a gyilkosság után, amikor átkutatták a helyszínt, a tankönyvraktár 5. emeletén kartondobozok mögött találtak egy puskát, amelyről megtalálója, Seymour Weitzman azonnal megállapította, hogy egy német gyártmányú 7,65-ös Mauser. A másnapi sajtótájékoztatón azonban nem ezt, hanem egy másik puskát, a már az I. világháborúban is használt ósdi olasz Manlicher Carcanót mutattak be, mint az elnök életét kioltó gyilkos fegyvert. Ezek a tények igen elgondolkodtatóvá teszik a magányos merénylő mind a mai napig vallott hivatalos verziójának megalapozottságát.

Sötét kérdőjelek

Annak ellenére, hogy a Warren-bizottság nem tért ki rá, több, a hivatalostól eltérő teória is született a merénylet lehetséges okairól. Ezek közül a kubai titkosszolgálat által megszervezett merénylet, valamint a Cosa Nostra bérgyilkossága a legtöbbször felvetett verzió. Fidel Castro Kubájával kapcsolatosan közismert volt az elnök ellenszenve. (Castro ellen a CIA és az amerikai titkosszolgálatok több merényletet is megkíséreltek.) Kennedy elnök és öccse, Robert Kennedy igazságügyi miniszter komoly intézkedéseket terveztek a Cosa Nostra hatalmának felszámolására. A legerősebb keresztapák közül az a Meyer Lansky fejezte ki legerősebben nemtetszését – hogy finoman fogalmazzunk – a Kennedy adminisztráció maffiaellenes törekvései ellen, akivel az Oswaldot meggyilkoló Jack Rubby is kapcsolatban állt.

Meyer Lansky maffiafőnöknek igencsak bögyében voltak a Kennedy-fivérekwikimedia.org

Az sem elhanyagolható körülmény, hogy Kennedy ellen még korábban Tampában, illetve Chichagóban is szerveztek merényletkísérletet. Az előzőeken kívül természetesen más összeesküvés-elméletek is születtek. Ezek között ugyanúgy megtaláljuk a Federal Reserve pénzkibocsátási monopóliumát óvatosan megnyírbálni tervezett elnöki szándékot lehetséges okként, mint Izrael atomfegyverkezési törekvéseinek ellenzését. A konteós elméletek számára a Kennedy-gyilkosság mind a mai napig televény talajnak bizonyul.

Új szál a kubai vonalon

A merénylet 50. évfordulója alkalmából jelent meg The Hidden History of the JFK AssassinotiionA JFK-merénylet rejtett története címen Lamar Waldron amerikai történész és oknyomozó újságíró rendkívül alapos, részben még nem publikált dokumentumok, illetve a szerző által kikérdezett tanúk visszaemlékezései alapján elkészített műve. Waldron az eddig ismeretlen dokumentumok és a még élő kulcsfontosságú résztvevőkkel készített interjúk alapján igen merész választ kínál a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos függő kérdésekre. Waldron tényfeltáró munkájának kétség kívül az az egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a Kennedy fivérek 1963. december 2-án titokban újabb inváziót terveztek Kuba ellen.

Fidel Castro és John F. Kennedy nem szívlelték egymástwikimedia.com

A konspiratív hadműveletben kubai részről nem más, mint a legendás hírű parancsnok és a kubai vezetés harmadik embere, Juan Almedia lett volna a partnerük, aki Waldron szerint az amerikai invázióval egyidejűleg palotaforradalmat hajtott volna végre Fidel Castro ellen. Kennedy meggyilkolása miatt azonban semmi sem lett ebből a szupertitkos tervből. (Almedia 2009-ben hunyt el, de annak ellenére sem lett kegyvesztett, hogy az  államcsíny tervével kapcsolatos szerepét még a halála előtt, 2005-ben megszellőztették.) Waldron munkássága nyomán a már korábban is feltételezett „kubai szál” lehetősége a Kennedy-gyilkosságban más megvilágításba kerülhet. A teljes igazság minden részletében talán sohasem fog kiderülni.