Európában 24 kihalófélben lévő nyelv van

2014.12.01. 18:59

Európa 24 kihalófélben lévő nyelve közül hármat Horvátországban beszélnek. Az isztrióta, az isztroromán és az arbanász nyelvjárásokat a becslések szerint kevesebb mint másfél ezer, nagyszülői korban lévő ember beszéli anyanyelvként.

Európa 50 nemzet és 200 nyelv otthona, azonban a brit Go-Euro internetes portál szerint a kontinens folyamatosan veszíti el nyelvi sokszínűségét. A portál készítői Christopher Moseleyval, a veszélyben lévő világnyelvek UNESCO-atlaszának készítőjével összefogva tekintették át az európai nyelvek helyzetét. 

Kéttucatnyi nyelv van kihalóban

Listájukon 24 súlyosan veszélyeztetett, kihalófélben lévő nyelv szerepel. A legfiatalabb anyanyelvű beszélői is már mind idősek, az adott nyelvet pedig csak részben ismerik vagy ritkán használják.

A kihalófélben lévő nyelvek listáját a lív nyelv livóniai dialektusa vezeti, amelyet mindösszesen 50 Lettországban élő személy használ második nyelvként, anyanyelvi beszélője pedig tavaly óta már nincs. A második helyen szereplő erőteljes héber hatásokkal bíró és a török nyelvcsaládba tartozó karaim nyelvet Ukrajnában csupán hatan beszélik, a finnugor teri számit pedig mindössze 8 ember tekinti anyanyelvének az oroszországi Kola-félsziget területén.

Kihalófélben az irsztroromán nyelv is

A 24 nyelv közül három Horvátországhoz kötődik. A listán a 13. helyen szerepel az isztroromán, amit mindössze 300 ember beszél az Isztria-félsziget északi részén. A dialektus a román egy olyan változatát képviseli, ami nagyjából egy évszázada elvesztette minden nyelvi kapcsolatát a román nyelvvel.

A lista 16. helyén van az isztrióta, amit a becslések szerint 400 ember beszél Isztria délnyugati részén, elsősorban Rovinj és Vodnjan városaiban. Az olaszos dialektus gyökerei a velencei uralom idejére mennek vissza. A körülbelül 500 személy által beszélt arbanász nyelvjárás a Go-Euro portál listájának 18. helyére került. Az arbanász az Észak-Albániában és Koszovóban beszélt albán geg nyelvjárás egy olyan változata, amelyet eredetileg a 18. században a Shkodrai-tó és az Adriai-tenger között elterülő régióból a dalmáciai Zadar városába vándorolt emigránsok beszélték.