A Nagy Kék Lyuk a megoldás a maja rejtélyre

A Maja Birodalom alkotta a legfejlettebb közép-amerikai civilizációt

A híres belizei Nagy Kék Lyuk lagúna adhat végre választ arra, miért tűnhetett el a maja civilizáció - az egyik legfrissebb kutatás szerint az extrém mértékű szárazság lehet a felelős.

A maja civilizáció bukásának rejtélye

Még ezer évvel kultúrájuk virágzása és eltűnése után is foglalkoztatja a kutatókat, hogy pontosan miért is omolhatott össze a maja civilizáció, a Yucatán-félsziget híres, fejlett ősi közép-amerikai civilizációja. A történészek eddig számtalan találgatásba, jobban és kevésbé alátámasztott feltevésekbe bocsátkoztak, mint például a földművelésből eredő erdőirtás vagy a félelem a rosszindulatú szellemektől - most azonban az a verzió látszik leghitelesebbnek, amely a nagymértékű szárazságot okolja a maják pusztulásáért.

A legfejlettebb mezoamerikai kultúra

A majákat a legfejlettebb ősi mezoamerikai civilizációnak tartják: társadalmuk virágkorát általában a Kr. u. 250 és 900 közötti időszakra teszik, amit klasszikus kornak szokás nevezni, de már a Kr. e. 1800-as évekből is találhatunk maja letelepedésre utaló nyomokat. A klasszikus korban megszaporodnak a piramisépítkezések, megjelennek a díszes és gazdag paloták, labdajátékokra alkalmas "stadionok" épülnek, a civilizáció eddig soha nem látott asztronómiai felfedezéseket tesz, és fellendül a gazdaság is.

A Maja Birodalom alkotta a legfejlettebb közép-amerikai civilizációt Forrás: wikimedia.org

A jólét mellett azonban megindul a háborúskodás a rivális maja városállamok között, ami viszont rengeteg nyersanyagot és emberéletet követel. A klasszikus kor vége felé közeledve, Kr. u. 700 körül ez az elképesztő gyorsaságú fejlődés lelassul, és a maják északabbra vonulnak a mai Mexikó déli területeire, és itt telepednek le. Ekkoriban építik fel például híres városukat, Chichén Itzát is, amely a legismertebb maja piramisoknak ad helyet.

Az El Castillo a leghíresebb maja piramis Forrás: wikimedia.org

A Kr. u. 900-1500-ig tartó időszakban azonban, a kezdeti újravirágzás után a Chichén Itzához hasonló fejlett városok, mint például Uxmal és Mayapán ismét hanyatlásnak indultak, és amikor a spanyolok az 1500-as évek elején elérték a maja területeket, már csupán kisebb földműves településeken élő közösségeket találtak.

A fejlett birodalom kétszer élt át nagy válságot, a második végzetesnek bizonyult Forrás: wikimedia.org

A fejlett maja birodalom tehát kétszer, a Kr. u. 800-900-as években és a Kr. u. 1400-1500-as években is összeomlott - másodszorra már véglegesen. A számos lehetséges tényező közül most úgy tűnik, a szárazság lehetett a legmeghatározóbb: mind a két alkalommal ugyanis extrém csapadékmentesség köszöntött a félszigetre.

A Nagy Kék Lyuk válaszol

A houstoni Rice Egyetem kutatói a földtudománnyal foglalkozó André Droxler vezetésével a belizei Nagy Kék Lyukat vizsgálták meg, hogy pontosabb képet kapjanak a két időszak klímájáról. A Világítótorony-zátonynál (Lighthouse Reef) található víznyelő ugyanis remekül dokumentálja, hogy éppen mikor mennyi csapadék hullhatott a környéken: a kutatók a több mint 300 méter mély lyuk ásványlerakódásait, különösképp a bennük található titán és alumínium mennyiségét vizsgálták. Amikor a csapadék jelentősebb, a vulkanikus kövekből titán rakódott le a lyukban, míg a szárazabb időszakokban kevesebb. "Olyan az egész, mint egy nagy vödör" - mondta el Droxler a Livescience-nek; -"Mint egy üledékfelfogó."

A híres Nagy Kék Lyuk Forrás: wikimedia.org

A kutatók a titánium mennyiségéből megállapították, hogy a Kr. u. 800-tól 1000-ig tartó időszakban, amikor a maják összeomlottak, csak egy vagy kettő trópusi ciklon jelent meg évtizedenként - az átlagos pedig öt vagy hat ilyen ciklon lenne a térségben. Ugyanígy Kr. u. 1000-től 1100-ig is szárazság köszöntött a területre, a maják pedig nem tudtak még egy ekkora aszállyal megbirkózni ilyen kis idő leforgása alatt.

Néhány éves, hirtelen klímaváltozás

A szárazságnak valószínűleg a Trópusi Konvergencia Zónában (ITCZ, vagyis Belső-Trópusi Összeáramlási Zóna) beállt változás lehetett az oka: ez a zóna az a terület, ahol az északkeleti és a délkeleti passzátszelek találkoznak. Az itt lezajló emelő hatású folyamatok felelősek a trópusi régiók csapadékmennyiségéért, miközben egyidejűleg kiszárítják a szubtrópusi területeket. Nyáron ez a rendszer az, ami ellátja vízzel a Yucatán-félszigetet, télen pedig délebben fejti ki a hatását - a kutatók azonban úgy gondolják, hogy a maja civilizáció összeomlása idején az egész zóna eltolódhatott, és elkerülhette a Yucatán-félsziget területét.

A maja civilizáció központja a Yucatán-félszigeten volt Forrás: wikimedia.org

Már 1995-ben megjelent az az elmélet, hogy a maják fejlett civilizációja a nagymértékű szárazság miatt omlott össze - most úgy tűnik, egyre több bizonyíték szól amellett, hogy valóban az esőzések hiánya játszhatta a legnagyobb szerepet a civilizációs katasztrófában.