Tényleg kitörhet még a legfiatalabb vulkán a Kárpát-medencében

2015.01.13. 13:47

A Kárpát-medencében a székelyföldi Csomád a legfiatalabb vulkán, utoljára 32 ezer éve lépett működésbe. A hegység alatt azonban még mindig van olvadt kőzet, azaz magma, ám egyelőre semmi jele annak, hogy a tűzhányó a közeljövőben kitörne.

Csak látszólag szunnyad a Csomád – állapították meg a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös vulkanológiai kutatócsoportjának munkatársai.

„Egy tűzhányó viselkedését sok esetben a felszínen is látható jelenségek vagy fogható jelek alapján ítélik meg. Mi úgy gondoljuk, hogy egy vulkán viselkedésének jellemzéséhez hozzá kell tenni a tűzhányó alatti magmás rendszer megértését is. Amennyiben ugyanis még van olvadékot is tartalmazó magmás test a földkéregben, addig megvan a lehetősége annak, hogy

a vulkán még működjön, annak ellenére, hogy akár ezer vagy tízezer éven keresztül szunnyadt”

– mondja Harangi Szabolcs, a kutatócsoport vezetője. A kutatócsoport két, egymástól független módszerrel vizsgálta, mi rejlik a Csomád alatt.

A Csomád észak felől. A hegység a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja. Kettős kráterében terül el a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzeglápForrás: ELTE/Harangi Szabolcs

Nyomkövetés

Egyrészt azokat a kőzeteket vizsgálták, amelyek a korábbi vulkánkitörések nyomán alakultak ki. Ezzel a magmatározó helyét pontosították. Másrészt behatárolták azokat a területeket a földkéregben, amelyek a környező kőzetektől eltérően viszonylag jól vezetik az elektromosságot. Ezek a jelek ugyanis megmutatják, hol lehet a mélyben olvadt kőzet.

Százezer évekig pihenhetnek a vulkánok

Kulcskérdés, hogy mennyi ideig maradhatnak magmatározók a vulkánok alatt kitörés nélkül. Miért jön létre kitörésre alkalmas magma, és a folyamat mennyi idő alatt megy végbe? A magyar vizsgálati eredmények arra utalnak (más kutatócsoportok adataihoz hasonlóan), hogy akár több tíz-, esetenként több százezer évig is lehetnek aktív magmakamrák a vulkánok alatt kitörés nélkül. Ugyanakkor a helyzet nagyon gyorsan megváltozhat, egy olvadékot is tartalmazó magmás test évek vagy néhány évtized alatt is ismét aktívvá válhat, és a vulkán váratlanul kitörhet.

A Csomád és környékeForrás: Karátson Dávid

Még van olvadt kőzet

A Csomád kőzeteinek vizsgálatából kiderült, hogy a korábbi kitörések előtt már egyszer majdnem kikristályosodott a tűzhányó magmakamrája, azaz csaknem leállt működni, de a folyamat elakadt. Friss, bazaltos magma nyomult be a kamrába, több mint 200 Celsius-fokkal felhevítette és részben felolvasztotta a kristályokat, így olyan magmatömeg alakult ki, amely miatt bekövetkezhet egy kitörés.

A Csomád alatt még most is lehet magmakása 8-20 kilométeres mélységben. Egyaránt erre utal a kőzettani és a geofizikai vizsgálat, és ez a kutatás legfontosabb megállapítása. A magmakása olyan kőzetanyag, amely ugyan erősen kristályos, de 5-15 százaléka még olvadt állapotban van, tehát viszonylag rövid idő alatt kitörésre képes magmává állhat össze. Ez azért fontos, mert ha a magma teljesen kikristályosodik, akkor már nagyon nehéz újraolvasztani.

A Csomád vulkáni kőzeteiben gyakran fordul elő az amfibol nevű ásvány (a mikroszkópos képen a barnás kristályok). Az ásvány egyik típusa 700-750 Celsius-fokon, a másik 900-950 fokon keletkezik. A Csomád alatt 700-750 fokon keletkezett amfibolt találtak, ami azt mutatja, hogy a magma éppen csak annyira volt forró, hogy ne kristályosodjon ki teljesenForrás: ELTE/Harangi Szabolcs

Semmi jele, hogy kitörne

A Csomád tehát Csipkerózsika-álomba merült – írja blogjában Harangi Szabolcs. A vulkán felébredéséhez viszont az szükséges, hogy forró bazaltos magma nyomuljon be a magmakásába. Az aktivizálódásnak és a kitörésnek jelenleg semmi jele nincs – teszi hozzá az ELTE vulkanológus oktatója.

A kutatócsoport ezért potenciálisan aktív magmatározóval rendelkező vulkánnak minősítette a Csomádot (angol rövidítéssel PAMS volcano). Nem mondhatjuk el róla, hogy aktív lehetne, mert az elmúlt tízezer évben egyszer sem tört ki. Nincs viszont külön nevük azoknak a tűzhányóknak, amelyek több tízezer éve szunnyadnak, de bizonyos nyomok arra utalnak, hogy a mélyben van még magma alattuk, és a jövőben akár ki is törhetnek.

Új kategória

Ilyen például a Yellowstone-szupervulkán az USA-ban, amely 640 ezer, illetve 70 ezer éve tört ki utoljára, vagy az Uturuncu Bolíviában, amely 270 ezer éve volt legutóbb aktív.

A Csomád esetében pontosan lehet tudni, hogy mi szükséges a kitöréshez, tehát ha elkezdene felfele nyomulni a forró bazalt, akkor az aktivizálódás előjeleit és a mostani kutatási eredményeket fel lehet használni egy hatékony kitörési előrejelzéshez. A Csomád-kutatás eredményeit bemutató tanulmány a Journal of Volcanology and Geothermal Research szakfolyóiratban jelent meg.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK