Ősi kagylók figyelmeztetnek a klímaváltozás egyik veszélyére

A kagylóhéjakon megfigyelhető gödrök száma és elrendeződése információt szolgáltat a parazitizmus mértékéről

A globális éghajlatváltozás a parazita mételyfajok számának robbanásos növekedéséhez vezethet – hívták fel a figyelmet Missouri Egyetem paleobiológusai. A kutatók a következtetésre ősi kagyló fosszíliák tanulmányozásával jutottak, melyek elszenvedői voltak egy, a mostanihoz hasonló klímaváltozásnak.

A holocén kezdetéről származó kagylók vizsgálata során a szakértők arra jutottak, hogy a tengerszint jelenlegi növekedése hasonlít azokhoz a körülményekhez, amelyek a parazita mételyfajok elburjánzásához vezettek nagyjából 11 700 évvel ezelőtt. Ez figyelmeztető jel lehet a jelenkor embere számára, hiszen több olyan laposféregfaj létezik, mely számunkra is egészségügyi kockázatokat hordoz.

Több gödör, több parazita

A valódi mételyek (Trematoda) lehetnek külső, vagy belső paraziták, gazdaszervezeteik a folyók torkolatvidékének puhatestűi, vagy más gerinctelenjei. John Huntley, a Missouri Egyetem paleobiológusa a Kínában található Gyöngy-folyó deltájának területéről gyűjtött fosszilizálódott kagylóhéjak tanulmányozásával igyekezett fényt deríteni arra, hogyan befolyásolta a klímaváltozás az élősködő fajok terjedését.

A kutatás szempontjából nagy nehézséget jelent, hogy a laposférgek nem hagynak fosszilis nyomot maguk után. Emiatt a kagylók héjából kell kiindulni. Szerencsére a parazita tevékenység nyomai hosszú idő múltán is jól észrevehetőek. Amikor egy mételyfaj támadást indít, a kagyló héjának belső falán ovális alakú gödrök keletkeznek. Ezekbe az apró vermekbe zárja a puhatestű az élősködőket, így a gödrök gyakorisága és elrendezése szolgáltatott információkat a fertőzés mértékéről. A vermek számának növekedését a szakember egy korábbi tanulmányában az Adriai tenger partvidékének kagyló kövületein is megfigyelte.

A kagylóhéjakon megfigyelhető gödrök száma és elrendeződése információt szolgáltat a parazitizmus mértékéről Forrás: John Warren Huntley

Súlyos tüneteket okozhat az emberben is

„Amikor a jelenkori adatokat összehasonlítottuk a több mint 9 300 évvel ezelőtti tengerszint növekedéssel, azt találtuk, hogy a mostani, torkolatvidékeken tapasztalható körülmények ugyanúgy kedveznek a mételyfajok szaporodásának” – mondta Huntley. „Az olasz és kínai eredmények összevetésével kijelenthetjük, hogy ez nem a véletlen műve, hanem egy általános jelenség, a parazitizmus és a klímaváltozás összefüggéseit megértve viszont cselekvési tervet dolgozhatunk ki, amivel csökkenthetjük a káros következményeket” – foglalta össze a kutatás jelentőségét a paleobiológus.

A modern trematódák leggyakoribb köztesgazdái puhatestűek, ezeket fogyasztják el a madarak, vagy az emlősök (például emberek) és válnak állandó gazdává. A fertőzöttség – mely könnyen halálos lehet - tünetei változatosak, többek között epehólyag-, májgyulladást, mellkasi fájdalmat, lázat és agyhártyagyulladást tapasztalhatnak az érintettek. Élelmiszer útján bevitt mételyfertőzésekben 56 millió ember szenved világszerte a WHO szerint.