Az emberiség létét leginkább fenyegető katasztrófák

2015.02.18. 14:13

Világuralomra törő intelligens számítógépek, vírus okozta megfékezhetetlen világjárvány és több más hasonló apokaliptikus vízió szerepel abban az első tudományos tanulmányban, amely azt foglalja össze, milyen világméretű veszélyekkel kerülhet szembe az emberiség.

Az Oxfordi Egyetemhez tartozó Emberiség Jövője Intézet (Future of Humanity Institute) és a Globális Kihívások Alapítvány (Global Challenges Foundation) pár napja tette közzé az emberi civilizációt veszélyeztető tényezők tizenkét pontból álló jegyzékét, amely angolul bárki számára hozzáférhető ezen a linken.

Néhány forgatókönyv olyan eseményt vázol fel, amelyre semmilyen befolyást nem gyakorolhatunk. Ilyen például egy aszteroida becsapódása a bolygónkba vagy egy szupervulkán kitörése. A katasztrófák többsége azonban az emberi haladás félresiklásából következhet be. Ilyen lehet például, amikor a mesterséges intelligencia átveszi az uralmat az emberek felett.

Az emberiség létét fenyegető tizenkét veszélyforrás piktogramja. Balról jobbra és fentről lefelé: extrém klímaváltozás, atomháború, világjárvány, globális rendszer-összeomlás, aszteroidabecsapódás, szupervulkán, szintetikus biológia, nanotechnológia, mesterséges intelligencia, ismeretlen következmények, jövőbeni rossz globális kormányzásForrás: Global Challenges Foundation

Globális járvány

Egy apokaliptikus betegség gyógyíthatatlan (amilyen az ebola), szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű (amilyen a veszettség), rendkívül fertőző (amilyen a nátha) és hosszú lappangási idejű (amilyen a HIV) lenne.

Ha ezek a pusztító tulajdonságok mind egyetlen kórokozóban egyesülnének – az influenza például már most képes kombinálni különféle vírusok sajátosságait – akkor rendkívüli lenne a halálozási arány.

Miközben jelentős erőforrásokat fordítanak az orvosi kutatásokra és a betegségek elleni harcra, a modern közlekedés és a nagy populációsűrűség elősegíti a fertőzések villámgyors terjedését.

EbolajárványForrás: AFP/Inaki Gomez

Szupervulkán

Egy szupervulkán (amilyen például a Yellowstone park alatt lehet) kitörésének a veszélye abban a nagymennyiségű aeroszolban és porban rejlik, amely az atmoszférába kerülhet. Egy szupervulkán kitörése akár 1000-szer akkora lehet, mint egy átlagos vulkánkitörés.

A levegőbe került por elnyelné a napsugárzást, és globális „vulkáni telet” hozna létre, nagyon hasonlót ahhoz, amit egy aszteroidabecsapódás vagy egy atomháború okozna. A jelenlegi technológiával nagyon keveset lehetne tenni a károk megelőzésére.

Mesterséges intelligencia

Jelenleg talán ez a legtöbbet tárgyalt apokaliptikus fenyegetés (nemrég az Origo is részletesen foglalkozott a témával). Ez a fenyegetés akkor válna reálissá, ha a gépek és az őket irányító szoftverek fejlődése olyan szintre jutna, hogy az már összemérhető lenne az emberi intelligenciával.

Az ilyen intelligenciákat már nem lenne könnyű irányítás alatt tartani, és esetleg képesek lennének „felturbózni” a saját intelligenciájukat. Ha esetleg az ilyen intelligenciák úgy ítélnék meg, hogy az emberiségnek nincs haszna számukra, akkor megkísérelhetnék egy emberek nélküli világ léterhozását.

De ilyen mesterséges intelligencia könnyedén harcolhatna a jelentésben leírt legtöbb más fenyegetés ellen, így jelentős potenciált magában rejtő eszköz is lehetne az emberiség számára.

Jelen pillanatban senki sem tudja, vajon tényleges kockázatot jelent-e a rendkívüli gépi intelligencia , és a kutatók ezért igen tág határok között határozzák meg a potenciális veszély valószínűségét.

Mesterséges intelligenciaForrás: Origo

Szélsőséges klímaváltozás

A szakemberek jelenleg azt jósolják, hogy az emberi tevékenység – szén-dioxid kibocsátása az atmoszférába – által okozott klímaváltozás átlagosan 4 Celsius-fokkal emelheti a globális hőmérsékletet.

A felmelegedés azonban sokkal szélsőségesebb is lehet, mint amit a becslés sugall: akár 6 Celsius-fok.

A hatás a szegényebb országokban lenne a legerősebb. Ezek lakhatatlanná válnának a kutatók szerint, és a felmelegedés tömeges halálhoz, éhínséghez és tömeges elvándorláshoz vezetne.

Szintetikus biológia

A biológiai eszközök és rendszerek megtervezése előnyös lehetne az emberiség számára. De egy olyan „szuperorganizmus” (például valamilyen genetikailag módosított kórokozó) kiszabadulása, amelynek célpontja az ember vagy az ökoszisztéma létfontosságú része, katasztrofális lenne.

Sajnos jelenleg az ilyen kutatások szabályozása és önszabályozása még gyerekcipőben jár, és valószínűleg nem olyan ütemben fejlődik, mint amilyen gyorsan a kutatások teszik.

Aszteroidabecsapódás

Ez az opció sci-fi filmekbe illő, lerágott csontnak tűnik, de egy nagyobb aszteroidabecsapódás valóban a világ végét jelenthetné. Bár a nagy aszteroidabecsapódás valószínűsége igen csekély – nagyjából 20 millió évenként fordul elő, hogy egy 5 kilométeres vagy nagyobb átmérőjű aszteroida éri el a Földet – az ilyen jellegű becsapódáskor 100 000-szer akkora energia szabadulna fel, mint a valaha felrobbantott legnagyobb hidrogénbomba detonációjakor.

A globális kihatású és tömeges kihalási eseményt okozó aszteroida becsapódások szerencsére a földtörténet ritka eseményeiForrás: wikimedia.org

A becsapódás pillanatában azonnal egy Hollandia méretű terület pusztulna el, de sokkal nagyobb lenne az ezután a levegőbe jutó törmelék és por éghajlat-módosító hatása miatt bekövetkező katasztrófa. Gondoljunk csak az évmilliókig virágzó állatcsoport, a dinoszauruszok kipusztulására, amelyet valószínűleg szintén egy nagy aszteroida becsapódása okozott.

Ökológiai összeomlás

A globális ökoszisztéma összeomlása rendszerint tömeges fajkihalással jár együtt. Ennek az emberiségre gyakorolt hatása az ökoszisztémától valófüggőségünk miatt lenne katsztrofális. Bizonyos életmódok átmeneileg és hipotetikusan akár a globális ökoszisztémától függetlenül is folytathatók, de ezek gyakorlati megvalósíthatósága  erősen kétséges.

Nanotechnológia

A szuperprecíz atomi szintű gyártás révén új tulajdonságú anyagokat kehet létrehozni, ami rendkívül előnyös lehet. Ennek ellenére ezzel a gyártástechnológiával kapcsolatban merülnek fel mostanság a legnagyobb potenciális problémák. Ezek közé tartoznak a természeti erőforrások kimerítése, a környezetszennyezés, a klímaváltozás, a tiszt víz kérdése, sőt a szegénység is. Ráadásul a technológia rendkívül veszélyes fegyverek kifejlesztésre is módot adhat.

Atomháború

Talán az Oroszország és az USA közötti apokaliptikus atomháború veszélye csökkent az utóbbi időkben, de a szándékos vagy véletlenszerű nukleáris konfliktusok kockázatát sokan még mindig 10 százalék körülire teszik a jövő században.

Az esetleges atomháború pusztító hatása attól is függ, hogy előidézi-e az úgynevezett nukleáris telet vagy sem. Ha a sok atomrobbanás hatására nagymennyiségű por emelkedik a felsőbb légrétegekbe, akkor ez erősen gátolja a napsugarak földre jutását, a hőmérséklet fagypont alá süllyed, és valószínűleg elpusztul az ózonréteg. Ennek hosszú távú hatásai szinte felmérhetetlenek.

Rossz globális kormányzás

Bár erről viszonylag kevés szó esik, a rossz kormányzás többféleképpen is katasztrófához vezethet. A kormányzási katasztrófa két fő típusa, hogy képtelen megoldani jelentős, ám megoldható problémákat, illetve aktív szerepet játszik a kedvezőtlen kimenetelű, rossz megoldások létrejöttében.

Az elsőre példa, ha elmulasztják az abszolút szegénység enyhítését, a második kockázat pedig a globális totalitárius állam létrehozása.

Afgán éhezők nyújtózkodnak az élelmiszersegélyért Mazar-i-sharifbanForrás: AFP/Farshad Usyan

Globális rendszer-összeomlás

Ez a tág fogalom egy globális méretű gazdasági vagy társadalmi összeomlásra utal, amely magában foglalja a polgárháborút, a jog és a rend teljes felbomlását, mindez  lehetetlenné tenné az emberi élet folytatását a Földön.

Túl sok az ismeretlen tényező ahhoz, hogy megjósolják, mekkora egy ilyen esemény valószínűsége, de hasonló hatásokat már megfigyeltek olyan bonyolultan összekapcsolódó rendszerekben, mint amilyen az ökológia és a pénzügy.

Ismeretlen következmények

Általános gyűjtőkategória, amely minden, jelenleg még  ismeretlent rizikófaktort képvisel. Olyan kockázatokat, amelyekre jelenleg még nem is nem gondolunk vagy elszigeteltségük miatt rendkívül valószínűtlennek tűnik globálisan pusztító hatásuk.