Gyanúsan csendes a Pompejit elpusztító vulkán

Nápoly felett természetes tűzijátékkal búcsúzik 2014-től a Vezúv

Szakértők szerint veszélyes kitörésre készülhet a Vezúv - a korábban különösen aktív vulkán már több mint 70 éve nem forrong.

1944-ben tört ki utoljára a Vezúv. A kutatók szerint azonban ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy csökken a vulkán aktivitása, sokkal inkább azt, hogy egy nagyobb, akár pompeji mértékű kitörésre is számíthatunk.

Nem Pompeji volt a leghalálosabb

Ha azt mondjuk, Vezúv, a legtöbb embernek kétségkívül a 79-es rendkívül heves kitörés jut az eszébe, amely elpusztította Pompeji városát, és vele együtt legalább 2000 embert. Ez volt a vulkán leghíresebb megmozdulása, de közel sem a leghalálosabb - egy 1631-es kitörés például legalább annyira erős volt, mint az, amelyik maga alá temette Pompeji lakosságát. Sőt, sokkal több halálos áldozattal is járt - bár Pompeji virágkorában 20 000 lakost számlált, így valószínűleg egy kicsit több volt a hamu alá temetett ember, mint amennyit megtaláltunk, a 17. századi kitörésben nem kevesebb, mint 6000 ember veszítette életét.

Nápoly felett természetes tűzijátékkal búcsúzik 2014-től a Vezúv Forrás: AFP/Roberta Basile

Pusztítás a háború idején

A Vezúv legutóbb 1944-ben tört ki, amikor a Nápolyi-öblöt megszállták a Szövetségesek. A kitörés elképesztő károkat okozott - többek között a 340. bombázóegység B-25-ei is a vulkán tövében állomásoztak, a láva és a hamu pedig több mint 80 gépet tett használhatatlanná. Ezzel a Vezúv több B-25-t pusztított el, mint amennyit a nácik egész évben összesen. A pilótáknak fogalmuk sem volt, hogyan kezeljék a helyzetet, ugyanis az Egyesült Államok a Lassen Peak 1915-ös kitörése óta nem találkozott ilyen nagyságú kitöréssel.

Nápoly veszélyben

1944 óta azonban a Vezúv pihen. Ez nem azt jelenti, hogy potenciálisan kialudhat, vagy hogy kevésbé veszélyes - épp ellenkezőleg: sokkal nehezebb kiszámítani, mikor fog újra működésbe lépni, éppen ezért bonyolultabb evakuációs tervet készíteni Nápoly lakosságának is. Nápoly külvárosi része ugyanis veszélybe kerülhet, ha egy 1944-es erősségű kitörés vár ránk. A körülbelül 3 millió lakost számláló olasz város kiürítése lenne a legnagyobb kihívás, amivel eddig vulkánkitörés kapcsán szembe kellett néznünk.

Egy repülős söpri a hamut egy B-25-ösről az 1944-es kitörés után Forrás: UNITED STATES ARMY AIR FORCE - NATIONAL ARCHIVES AND RECORDS Administration

Mozgolódó láva a vulkán alatt

Néhány vulkanológus szerint valószínű, hogy a következő kitörés akkora lesz, mint amekkora Pompejit is sújtotta. Ezt az elméletet a vulkán aktivitása által keltett szeizmikus hullámok megfigyelésére alapozzák - ezek azt mutatják, hogy nagy mennyiségű magma mozgolódhat a Vezúv alatt 8-10 kilométerrel. A kérdés már csak az, hogy az évezredes aktív működés után ez a magma képes-e kitörni vagy sem - ugyanis az is könnyen lehet, hogy csupán a korábbi aktivitásból lehűlő anyagról van szó.

Zsugorodó magmakamra

A másik elképzelés az, hogy az elmút 20 000 évben a vulkán alatti méretes kamra, amely a nagy kitörésekért felelős magmát tárolta, fokozatosan összement. Így már nem képes akkora mennyiséget magában tartani, hogy óriási robbanást okozzon. Azok szerint, akik ezt az elméletet vallják, az 1944-es kitörés csupán a régebbről felhalmozódott magma miatt volt ilyen hatalmas.

B-25 bombázók repülnek a Vezúv előtt 1944-ben Forrás: 12th USAAF, 340th Bomb Group

Mi történne, ha eljönne a második Pompeji?

Nápoly, Olaszország egyik legfontosabb és történelmi szempontból legérdekesebb városa, túl közel fekszik a veszélyes vulkánhoz. Egy esetleges kitörés során akár az egész külvárosi terület elpusztulhat. Egy pompeji nagyságú katasztrófa esetén a Vezúv mintegy 40 kilométeres magasságba lőne ki füstöt, gázokat és kőtörmeléket, amely elsötétítené az eget. Aztán az olvadt kövek visszazuhannának a földre, egyenesen Nápolyra, a hamu pedig vastag rétegben ellepné az utcákat. Az égből jövő tűzeső a földdel tenné egyenlővé a házakat, a hamu és a füst pedig járhatatlanná az utcákat. És a java még csak ekkor jönne: olvadt hamu-kő- és gázkeverék indulna meg a Vezúv oldalán, megsemmisítve bármit, ami az útjába kerül. Nápoly nyüzsgő metropolisza majdnem egy éjszaka alatt füstölgő szellemvárossá bomlana.

Mit tehetünk?

A vulkán viszonylagos nyugodtsága miatt egyre nehezebb a városlakókat rávenni arra, hogy készüljenek fel egy esetleges kitörésre. Egyre kevesebb ember él már, akik ott voltak az 1944-es katasztrófánál, így a félelemérzet láthatóan csökken a lakosok körében. Mivel már egy kisebb kitörés is emberéleteket veszélyeztethet, a legfontosabb egy kiterjedt, működő evakuációs terv készítése - ez pedig három millió emberre nem egyszerű feladat.