Laktózérzékeny volt az őskori vadász, Ötzi

2015.04.25. 11:42

Bár már több mint húsz éve bukkantak rá a Jégemberre az olasz Alpokban, a múmia vizsgálata még most is folyik – a módszerek folyamatos fejlődésével egyre több mindent tudhatunk meg Ötzi, és rajta keresztül kortársai életéről.

Dr. Albert Zink, Ötzi egyik legelső kutatója és a bolzanói EURAC akadémia múmiákért és a jégemberért felelős osztályának elnöke a napokban Budapestre látogatott, hogy szövetmintát vegyen a híres váci fehérek múmiáiból. Közben arra is maradt ideje, hogy szóljon pár szót arról, mit és hogyan kutatnak jelenleg Ötzin, és elárulta, mi az, amit már teljesen biztosra tudunk a jégemberről.

Hegymászónak nézték Ötzit

Ötzit, a jégbe fagyott, természetesen mumifikálódott vadászt 1991 szeptemberében találta meg két turista, Erika és Helmut Simon – először azt hitték, hogy egy nemrég elhunyt hegymászó földi maradványaira bukkantak. Miután többen elzarándokoltak az Ötz-völgybe (a múmia innen kapta a nevét), a tudományos világ is felfigyelt a különös testre, a jégből azonban még nagyon szakszerűtlen módon fejtették ki, számos sérülést okozva a közel 6000 éves testen. Ekkor még nem tudták, pontosan milyen régi, és milyen jelentős régészeti-antropológiai lelettel van dolguk.

Ötzi rokonai ma is élnekForrás: AFP

Olasz és osztrák vita a múmia tulajdonjogáról

Sokáig vita tárgya volt, hogy Ötzi pontosan melyik ország tulajdonában áll – a testet ugyanis az osztrák és olasz Alpok határán találták meg, így először mindkét nemzet magáénak szerette volna tudni az értékes leletet. A mindent eldöntő mérések azonban megállapították, hogy pontosan 92 méternyire az olasz határon belül fagyott jégbe, így jogilag Olaszországhoz tartozik. Persze ennek ellenére számos nemzetközi kutatócsoport vizsgálta már: az elsők között volt például az Innsbrucki Egyetem vagy a bolzanói EURAC akadémia, amelynek dr. Albert Zink is tagja.

Kifinomult ősemberruházat

Ötzi azért is különleges archeológiai relikvia, mert nem csak jégbefagyott testét találták meg, hanem a teljes felszerelését is. „Ezek a tárgyak hatalmas jelentőséggel rendelkeznek, segítségükkel rekonstruálhatjuk a korabeli ruházat és fegyverek jellegzetességeit” – mondta el a Magyar Természettudományi Múzeumban tartott előadásán dr. Zink. A felszerelés egy rézfejszéből, cipőből, hátizsákból, íjból, nyilakból és tegezből állt, ruhája pedig kifinomult és praktikus volt, szőtt fűfajtákból és többféle bőrből varrták össze.

Részletes személyleírás

Ötziről már korábban is tudtuk, hogy Kr. e. 3300 körül élt, nagyjából 165 centiméter magas lehetett, 50 kiló körül mozgott a súlya, 0-s volt a vércsoportja, és 40-50 éves kora között halt meg.

Valahogy így nézhetett ki élőben a jégemberForrás: Thilo Parg

DNS-vizsgálatok segítségével megállapították, nagyjából hogyan nézhetett ki, és megcáfolták a korábbi elméletet, miszerint kék szeme volt. Kiderült, hogy ennek az elképzelésnek semmilyen tudományos bizonyítéka nincs, és most már 95%-os bizonyossággal állítható, hogy barna szemekkel rendelkezett az ősi hegyi vadász.

Még ma is élnek Ötzi rokonai

Mindezt Ötzi genetikai térképéből tudjuk, amelyet dr. Zink és kollégái készítettek el. Ez alapján két fontos információról szerezhettünk tudomást: egyrészt, hogyan nézett ki Ötzi, másrészt értékes adatokhoz jutottunk az akkori népesség jellegzetességeiről is. Kiderült, hogy a jégember vadászó-gyűjtögető népcsoportja tiszta formájában már nem létezik, mivel beolvadt abba a délről és keletről érkező földműveléssel foglalkozó tömegbe, amely 6000 évvel ezelőtt árasztotta el Európát.

Vizsgálatra készítik elő a jégember maradványait BolzanóbanForrás: South Tyrol Museum of Archaeology

Ennek ellenére még ma is élnek rokonai: az Innsbrucki Jogi Orvostudományi Intézet kutatói megállapították, hogy 19 Alpok környékén élő modern férfivel áll rokonsági kapcsolatban, közülük akár közvetlen leszármazottai is lehetnek.

A laktózérzékeny ősember

Dr. Zink specialitása egyébként a múmiák fertőző betegségeinek kutatása – természetesen Ötzit is megvizsgálta, és érdekes felfedezéseket tett 5300 éves szervezetével kapcsolatban. A jégember kifejezetten beteges volt, bár nem szenvedett folyamatosan betegsége következményeitől: magában hordozta a Lyme-kór baktériumait (így ő a legöregebb ismert fertőzött egyed), különböző paraziták éltek a szervezetében, laktózérzékeny volt, és gerincproblémákkal is küzdött. „Ötzinek sok betegsége volt, de egyik sem olyan, ami ne lett volna mindennapi a kortársai között” – mondta el az Origónak dr. Zink. –„Nem kapott el semmi olyat, ami a halálát okozhatta volna.”

Ötzi emlékhelye az Alpokban - itt találták meg 1991-ben a jégembertForrás: Wikimedia Commons

Ami leginkább megdöbbentette dr. Zinket és kollégáit, az Ötzi kardiovaszkuláris betegségekre való hajlama volt – ezekről ugyanis úgy hittük, hogy a modern életmód, a mozgásszegénység, a dohányzás és az egészségtelen étkezés a fő kiváltó okai. –„Ez az elmélet most megdőlt, mert Ötzi biztosan nem cigizett, és kifejezetten fitt, egészséges volt” – tette hozzá a kutató.

Mára már biztos a halál oka

Sokáig folyt a vita arról, pontosan mi okozhatta Ötzi halálát – sokáig úgy gondolták, hogy megfagyott vagy éhen halt, mert fenn rekedt a hegyen. Megtalálása után nagyjából 10 évvel azonban újra átnézték az első röntgenfelvételeket, és észrevettek egy apró nyílhegyet a bal vállában. „Sokan azzal gyanúsítottak bennünket, hogy mi tettük Ötzibe a nyílhegyet” – mondta el az előadásán dr. Zink. – „Csakhogy ezek a felvételek még a 90-es évek elején, közvetlenül az első vizsgálatok során készültek.”

Ötzi agyából is vettek mintákat - ezen a röntgenképen jelölik, hogy pontosan honnanForrás: South Tyrol Museum of Archaeology

Mára már biztosan tudjuk, hogy Ötzi ebbe a sérülésbe halt bele: a nyílvessző eltalált egy fontos artériát. Ezen kívül dr. Zink és társai felfedezték, hogy koponyasérülést szenvedett a jobb szeme felett. Több elmélet született arról, hogyan szerezhette fejsérülését, ezek közül kettő a legvalószínűbb: vagy azután esett neki egy sziklának, hogy vállon lőtték, vagy a gyilkosa biztosra akart menni, és még fejbe is vágta egy kővel. Valószínűleg már sohasem fog kiderülni, hogy egész pontosan mi is történt, de az biztos, hogy Ötzi nem a fejsérülésébe halt bele.

Nyugodt lakoma a végzetes támadás előtt

Dr. Zink és kollégái jelenleg éppen Ötzi gyomortartalmának elemzésén dolgoznak, mert  kiderült, hogy a jégember nem sokkal a halála előtt igencsak kiadósan lakmározott. A kutatók arra következtetnek, hogy valószínűleg felkészületlenül érhette a támadás, hiszen a bőséges lakoma arra utal, hogy biztonságban érezhette magát. Az első elemzések kimutatták, hogy Ötzi  alpesi kőszáli kecske (Capra ibex) szárított húsát fogyaszthatta a halála előtt. A vállsebben talált vérben (ez egyébként a legősibb vérminta, amelyet ismerünk) nagy mennyiségű zsírt találtak – ezt azonban valószínűleg csupán az elfogyasztott hús magas zsírtartalma okozta.

A legidősebb ismert vérsejtek, amelyeket Ötzi szervezetéből nyertek kiForrás: South Tyrol Museum of Archaeology

A gyomorfekély baktériumának nyomában

Az EURAC intézet kutatói, élükön dr. Zinkkel jelenleg egy Helicobacter pylori nevű baktérium nyomait keresik a gyomortartalom maradványaiban, ez még ma is komoly veszélyt jelent, mivel a gyomorfekély és a gyomorrák kialakulásának egyik fő okozója. Ha sikerül ezt a baktériumfajt megtalálni Ötzi szervezetében, az értékes adatokat szolgáltathat e baktériumtörzs fejlődéséről, ez pedig akár a modern betegségek kezelésében is segíthet.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK