Nagyon furcsa élőlényeket fedeztek fel a mélytengeri aljzaton

2015.06.01. 20:16

A Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Ügynökség távvezérlésű robotja az Atlanti-óceán fenekén járt, és videóra vette az ott élő furcsa, gyakran aranyos, sokszor félelmetes élőlényeket – a felvételeket több száz kutató elemezhette élőben.

6000 méteres mélységben, a kemény létfeltételekkel jellemezhető abisszikus régióban vették videóra az Atlanti-óceán fenéksíkságán élő meghökkentő állatokat a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Ügynökség (National Oceanic and Atmospheric  Administration, NOAA) kutatói.

A különleges, furcsa, és sokszor félelmetes lényeket

egy távvezérlésű robot (Remotely Operated Vehicle, ROV) segítségével rögzítették. 

A ROV megjelenését követően ez a Chaunacidae családba tartozó varangyhal rögtön "elsétált"Forrás: NOAA Okeanos Explorer Program

A ROV mélytengeri felfedezőútjait folyamatosan nyomon lehetett követni online csatlakozással, így sokkal több szaktudós figyelhette meg egyszerre az abisszikus régió élőlényeit, mint egy hagyományos terepi kutatás során.

Háromszakaszos felfedezőút

A három szakaszban végrehajtott Océano Profundo 2015 expedíció április 9-től április 30-ig tartott.

Az volt a cél, hogy a Puerto Rico körüli, alig felderített mélytengeri területet figyeljék meg,

és minél több itt élő állatfajt kapjanak lencsevégre.

Az expedíció első és második szakasza elsősorban a régió oceanográfiai tulajdonságainak feltérképezésére irányult (a környékről korábban csak nem megfelelő minőségű műholdas adataink voltak), a harmadikban pedig a ROV járműé volt a főszerep.

Ez a fekete korallféle méretéből ítélve nagyon öreg lehetForrás: Ocean Exploration Trust

Miért Puerto Rico?

A helyszínre biológiai sokfélesége (biodiverzitása) mellett elsősorban azért esett a választás, mert a terület két tektonikai lemez találkozásánál fekszik, így

a kutatók adatokat gyűjthettek az Atlanti-óceán legmélyebb árkának kialakulási folyamatáról.

A mélytengeri árok, amely egy alágyűrődési, úgynevezett szubdukciós zónát jelöl, igen fontos a természeti katasztrófák, elsősorban a törésvonal mentén kipattanó földrengések és az ezeket követő cunamik vizsgálatában is. 

Egy bordásmedúza-féle, amelyből összesen hármat sikerült lencsevégre kapniForrás: NOAA Okeanos Explorer Program

Rengeteg kutató dolgozhatott együtt online

A felszínre sugárzott felvételeket tengericsillag-, medúza- és korallszakértők vizsgálták, akik együtt dolgoztak velünk"

– mondta el Andrea Quattrini, az expedíció egyik vezető kutatója. " A hagyományos kutatóutakon limitált számú férőhely áll a tudósok rendelkezésére a hajón, így csak 12-15 kutató dolgozhat egyszerre" – fűzte hozzá Andrea Quattrini.

Ez is egy Dumbo-polipféle (Cirrothauma murrayi), a vak polip becenévre hallgat, mert szemei nem képesek képet formálni, csupán a fényváltozásokat érzékelikForrás: NOAA Okeanos Explorer Program

Új élőlényeket fedeztek fel

Az expedíciót az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Ügynökség támogatta. A tengerbiológusokból és oceanográfusokból álló csoport a szervezet Okeanos nevű hajójának fedélzetén vágott neki az izgalmas felfedezőútnak.

Sikerült több olyan élőlényt is lencsevégre kapni, amelyek egyelőre ismeretlenek a tudomány számára

– a videofelvételen látható bordásmedúza-féle (Ctenophora) például egy teljesen új faj lehet.

Az egyik legaranyosabb mélytengeri élőlény: a Dumbo-polipForrás: NOAA Okeanos Explorer Program

Sok fajt először figyeltek meg természetes környezetében

Tizenkét merülés során a ROV segítségével összesen 100 halfajt, 50 mélytengeri korallt és több száz gerinctelent sikerült videóra venni, ezek nagyobb részét még soha sem sikerült megfigyelni természetes környezetében.

A felvételek elemzése még folyik, de az már biztos, hogy legalább két új fajt sikerült felfedezni:

az egyikük egy bordásmedúza-féle, a másik pedig egy ismeretlen halfaj.

Az óceáni árkok misztikus birodalma

A Puerto Rico-árokban található az Atlanti-óceán legmélyebb pontja.

A Milwaukee-szakadék 8 648 méteres mélységével egyben a világtenger legmélyebb, pacifikus medencén kívüli pontja is.

A mélytengeri árkok ott alakulnak ki, ahol a kihűlt, bazalt alapú, vékony, de nagy sűrűségű óceáni kéreg a könnyebb kontinentális kéreggel ütközve ez utóbbi alá nyomul.

A Puerto Rico-árok szelvényrajza. Az óceáni árkoktól mentes Atlanti-óceán egyetlen jelentős árokrendszerét az atlanti kéreg és a karibi mikrolemez ütközése hozta létreForrás: Wikimedia Commons

A szubdukció és az ennek nyomán kialakuló mélytengeri árkok elsősorban a bezáródó óceáni medencéket jellemzik.

Az óceánok fejlődését leíró Wilson-ciklus megkülönbözteti a születő, riftesedő hasadékvölgyből kialakuló embrionális, az intenzív hátság- és óceáni aljzatképződéssel jellemezhető kinyíló, valamint a kiterjedt mélytengeri árokrendszerrel rendelkező bezáródó óceánokat.

A Vörös-tenger űrfotója, kiterjedt homokviharral. A Vörös-tenger Földünk legfiatalabb, születési fázisában lévő óceánjaForrás: NASA

A jelenkorban a Wilson-ciklus első fázisába sorolható születő óceán a Vörös-tenger, az Atlanti-óceán pedig a ciklus második szakaszában lévő, kinyíló, intenzíven táguló óceán, amelynek középóceáni hátságrendszerén rendkívül aktív az új óceáni kéregképződés. A középóceáni hátság riftvölgyében folyamatosan kiömlő és megszilárduló kőzetolvadék ellentétes irányba tolja az óceáni aljzatot.

Párnaláva formáció a mélytengeri közép-atlanti hátság riftvölgyében. A kiömlő kőzetolvadék a hideg tengervízzel érintkezve megdermed és felboltozódik, folyamatosan széttolva az óceáni kérgetForrás: Wikimedia Commons

Ez a tágulási folyamat, amelyet az oceanográfiai szakirodalomban spreadingnek neveznek, tektonikailag nyugodt, mélytengeri árkoktól mentes peremszegélyekkel jellemezhető.

Kivétel erősíti a szabályt

Az Atlanti-óceán egyetlen jelentősebb mélytengeri árka, a Puerto Rico-árok nem mond ellent az előbbi törvényszerűségnek. A karibi mikrolemez ugyanis tektonikailag a pacifikus lemez részét alkotja.

A nyugati irányba tolódó atlanti lemez ütközése hozta létre a Puerto Rico-árkot.

A jelenleg legnagyobb kiterjedésű óceáni medence, a peremtengerei nélkül is több mint 166 millió km2 kiterjedésű Csendes-óceán a Wilson-ciklus harmadik, bezáródási szakaszában van már.

A Föld nagy litoszféralemezei. Az ütköző lemezhatárokon alakulnak ki a mélytengeri árkokForrás: Wikimedia Commons

A pacifikus lemez ütközése hozta létre azt a kiterjedt, az Aleut-szigetektől Új-Zélandig húzódó hatalmas árokrendszert, amely a földkerekség legnagyobb mélységeit rejti. E vonal mentén húzódik a nyugat-pacifikus „tűzgyűrű” is.

Az alábukó óceáni kéreg miatt ez a terület a Föld szeizmikusan legaktívabb vidéke,

a szigetív-vulkanizmus pedig ebben a térségben (Fülöp-szigetek, Szunda-szigetek) rendszeresen különösen heves, úgynevezett eruptív vulkánkitöréseket produkál.

A Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán kitörése 1991 júniusában. A pacifikus tűzgyűrű intenzív vulkanizmusát ugyancsak az alábukó óceáni kéreg okozzaForrás: Wikimedia Commons

A mélytengeri árkok biológiai értelemben a rendkívüli fizikai környezet, a rettenetes nyomás, az örök sötétség, valamint a hideg víz miatt önálló élőhelynek számítanak.

A mélytengeri birodalom meghökkentő, horrorfilmek figuráit idéző létformákat rejtForrás: Wikimedia Commons

A világtenger és a Föld legkeményebb életfeltételeit kínáló úgynevezett hadális öv élővilágáról szinte még semmit sem tudunk.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK