Az eddig ismert legősibb teknősbéka maradványait fedezték fel

Pappochelys

Az eddig ismert legősibb és legprimitívebb teknősbéka megkövesedett maradványait fedezték fel a kutatók egy dél-németországi kőfejtőben: a 240 millió évvel ezelőtt élt hüllő gyíkszerű felmenőinek külső jegyeit és számos, alakulófélben lévő teknősjellegzetességet is magán hordozott.

A húsz centiméteres triászi hüllő a Pappochelys nevet kapta, amely a teknősbéka-családfán elfoglalt helyére utalva annyit tesz: "nagypapateknős".

A Pappochelys két szempontból is hiányzó láncszemet jelent. Jóval idősebb, mint az eddig ismert teknősök és a felépítése is primitívebb, a test különböző régióinak ősi változatait mutatja"

- magyarázta Rainer Schoch, a stuttgarti Természettudományi Múzeum paleontológusa.

Trónfosztó

A mostani felfedezés megfosztja a legősibb teknősbéka titulusától a hüllők Odontochelys nemzetségét.

A Kínában felfedezett Odontochelys már alakulófélben lévő, a 20 millió évvel öregebb Pappochelys mindössze nagyon kezdetleges háti teknővel rendelkezett.

"A mellvértet, azaz a hasoldali teknőt vastag, bordaszerű csontok alkotják, amelyek több helyen is elkezdtek összeforrni" - mondta Hans-Dieter Sues, a washingtoni Smithsonian Intézet Természettudományi Múzeumának paleontológusa.

A 18 fosszíliából ismert Pappochelysnek hosszú farka, széles törzse és csőr helyett gyíkszerű koponyája volt, számos, szögre hasonlító foggal, amelyek alkalmasak voltak rovarok és kisebb gyíkok elfogyasztására.

Pappochelys Forrás: Rainer Schoch

Információ a hüllők evolúciójáról

A Nature című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint az őshüllő édesvizű tó mellett élt és a farkát úszáshoz, a lábait a vízben való kormányzáshoz használhatta.

Schoch szerint a Pappochelys mint átmeneti fejlődési formákat megtestesítő állat rengeteg információval szolgál a hüllők evolúciójáról. A Pappochelys 10 millió évvel előzte meg az első dinoszauruszokat, ám így is számtalan veszély leselkedett rá. Az élőhelyéül szolgáló tó legnagyobb ragadozója az ötméteres kétéltű, a Mastodonsaurus volt, míg a szárazföldet a hatméteres Batrachotomus uralta.