A Szaharában volt egykor a bolygó legnagyobb édesvizű tava

2015.07.03. 10:04

6000 éve a Szaharában terült el a Föld legnagyobb édesvizű tava: a ma már csak egykori vízfelületének 5%-val rendelkező Csád-tó valaha nagyobb volt, mint az észak-amerikai Nagy-tavak területe összesen.

A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban megjelent tanulmány közelebbről megvizsgálta, hogyan és milyen tempóban tűnt el a Csád-tó vízfelületének 95%-a – az amerikai kutatócsoport még az észak-afrikai klíma változását is nyomon követte.

Az ivóvíz szinte már luxustermék

A Csád-tó természetesen még ma is létezik: a mintegy 1500 négyzetkilométeres állóvíz majdnem 70 millió ember vízellátását biztosítja olyan területen,

ahol az ivóvíz szinte luxustermékké fogyatkozott.

A vízkészletek csökkenése összecsapásokhoz is vezetett a környéken – így például a darfuri konfliktus részben ezért alakult ki 2007-ben.

Így változott a Csád-tó vízfelülete 1963 ótaForrás: GRID-Arendal

15 ezer éves történelmet vizsgáltak

A tó vízkészlete az 1960-as évektől kezdett drasztikusan csökkenni, de már a 20. század közepén is csupán árnyéka volt egykori önmagának. A Kaliforniai Egyetem kutatói megerősítették, hogy

legnagyobb kiterjedését körülbelül 6000 évvel ezelőtt érte el,

de a 11500-5000 évvel ezelőtti periódusban végig ez volt a legnagyobb édesvízi tó a Földön. A kutatók az állóvíz 15000 éves történetét vizsgálták.

A Csád-tó mintegy 70 millió ember vízellátását biztosítja még ma isForrás: Flickr / Frederic NOY / UNHCR

Kicsit volt csak kisebb, mint a félsós Kaszpi-tenger

„A dűnéket, partokat és különböző lerakódásokat optikailag stimulált lumineszcencia-datálással vizsgáltuk meg, így megfigyelhettük a Mega-Csád vízszintjének változását” – írják a kutatók a tanulmányban. Az ősi tó legnagyobb kiterjedése idején elérte a 360 ezer négyzetkilométernyi területet. Viszonyításképp: a Kaszpi-tenger, a világ legnagyobb elhatárolt víztestének felülete 371 ezer négyzetkilométer.

A nyugat-afrikai monszun a hibás

Bár az emberi beavatkozás is csökkentette az állóvíz területét, elsősorban az afrikai időjárás változásának köszönhető, hogy a Csád-tó víztömege a töredékére csökkent az évezredek alatt.

Így fest az űrből a megfogyatkozott Csád-tóForrás: NASA

A nyugat-afrikai monszun rohamtempóban állította a feje tetejére az addig megszokott klímát: a kutatók szerint nagyjából

5000 évvel ezelőtt néhány száz év alatt száradt ki a Szahara egész déli területe.

„Ez a megfigyelés bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az afrikai nedves periódus nagyon hirtelen ért véget” – olvasható a tanulmányban.

Az Amazonasig eljut a homok

A Szahara, és főleg a Bodelé-medence, amelyet egykor a Mega-Csád víztömege töltött fel, napjainkban a Föld legnagyobb porforrása.

Műholdfelvétel a bolygó egykori legnagyobb édesvizű tavárólForrás: NASA

Az észak-afrikai uralkodó széljárás délnyugat felé viszi a homokot, többek között az Amazonas esőerdejébe. A Csád-tó ma megmaradt vízmennyiségének felét invazív növényi fajok takarják. Az 1960-as évek óta a vízcsökkenést elsősorban emberi tényezők okozták.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK