Egy képen a naptevékenység majdnem húsz éve

A naptevékenység 1997 és 2015 között a SOHO felvételei alapján

Rendkívül látványos montázst tett közzé az Európai Űrügynökség. A képen a naptevékenység alakulása látható 1996 és 2015 között.

A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) 1995-ben felbocsátott napfigyelő műholdja (Solar and Heliospheric_Observatory, SOHO) lassan

húsz éve rögzíti a naptevékenységet.

Ez alatt az idő alatt a naptevékenység ismétlődően fokozódott, majd lecsendesedett.

Extrém ultraibolya sugárzás

A SOHO

extrém ultraibolya képalkotó teleszkópja

a hosszú évek folyamán megörökítette a napkorona – azaz a nap atmoszférája – változásait. Ez lehetetlen lett volna a földfelszínről.

A naptevékenység 1997 és 2015 között a SOHO felvételei alapján Forrás: ESA&NASA

A földi légkör a földfelszínre érkező ultraibolya sugárzás több, mint 75 százalékát kiszűri, és az extrém ultraibolya (121-10 nanométer hullámhossz közötti) sugárzást pedig teljesen elnyeli.

E sugárzás megfigyeléséhez műholdak – amilyen a SOHO – szükségesek.

Az összeállításban látható egyedi képek mintegy 2 millió Celsius-fokos gázt ábrázolnak a Nap atmoszférájában. Ez az atmoszféra vagy más néven korona több millió kilométerre terjed ki a Naptól.

Fényesebb képek – nagyobb aktivitás

A montázsban lévő

fényesebb képek azokat az időszakokat mutatják, amikor nagyobb volt a Nap aktivitása.

Az aktivitás hajtóereje a Nap mágneses mezeje, és nagyjából

11 éves ciklust követ.

A legfényesebb képek a naptevékenység maximumán készültek. Ezekben az időszakokban a Nap mágneses mezeje rendkívül dinamikus, változtatja a konfigurációját és energiát bocsát ki, részben ultraibolya sugárzás formájában a világűrbe.

A felvételeket készítő SOHO műhold rajza Forrás: ESA

Rejtély a millió fokos hőmérséklet eredete

A korona magas hőmérséklete egyelőre rejtély a napfizikusok számára, mivel a Nap fényes „felszíne” csupán 5700 Celsius-fokos, ezért

képtelen közvetlenül millió fok fölé melegíteni a koronát.

A kutatók elképzelése szerint éppen a

mágneses tevékenység

lehet ezért a felelős, de a konkrét mechanizmusra még nem derült fény.

Az itt bemutatott képek mindegyikét tavasszal készítették.