Énekelve sétáltak a guillotine alá a compiégne-i apácák

2015.07.17. 17:43

A jakobinus terror egyházellenességének estek áldozatul azok a karmelita apácák, akiket 1794. július 17-én végeztek ki, majd tömegsírba dobtak több mint ezer másik lefejezett áldozat mellé a Picpus temetőben. Ők voltak a compiégne-i mártírok, akik énekelve sétáltak a guillotine alá.

A francia forradalom idején, a jakobinus diktatúra, a Maximilien de Robespierre vezette terrorrendszer alatt erős egyházellenesség jelent meg az országban, és sorra zárták be a kolostorokat. 

Robespierre, a jakobinus diktatúra fejeForrás: Wikimedia Commons

Erre a sorsra jutott a compiégne-i karmelita apácazárda is, amelynek 16 lakóját a cambrai-i börtönbe zárták egy csoport angol bencés apácával.

Vallásüldözés a jakobinus diktatúrában

A jakobinus terror kicsit több mint egyéves időszaka alatt 300 ezer embert börtönöztek be, közülük 50 ezren soha nem szabadultak ki – vagy meghaltak a börtönben, vagy pedig kivégezték őket. A francia királyok csontjait kiásták, és tömegsírokba dobták, a Gergely-naptárat pedig elvetették.

Illusztráció a guillotine felé tartó apácákrólForrás: Carmel of Saint Joseph

A hónapoknak új neveket adtak, hét nap helyett tízből állt egy hét.

A Robespierre által az egyházi szertartások helyébe léptetett "Legfőbb lény ünnepe", korabeli festményenForrás: Wikimedia Commons

Robespierre, bár eleinte ateista nézetek felé vezette a franciákat, később kijelentette, hogy a lélek létezik, és kezdeményezte az ész kultuszát, a Legfelsőbb Lény tiszteletét.

A karmeliták
A Karmelita Rendet a 12. században alapították Szent Bertold vezetésével Kármel hegyénél, amely a mai Izrael északi részén helyezkedik el. A rend Szűz Mária különleges védelme alatt áll, ezért a Mária-kultusz rendkívül erős közöttük. A hagyomány a Kármel hegyén élő remetéiig vezeti vissza a rend eredetét, akik az ókori Izrael prófétáinak örökségét folytatták. Szabályzatuk 16 cikkelyből állt, amelyek magáncellában lakásról, állandó imádkozásról és önként vállalt szegénységről szólnak. A compiégne-i kolostort 1641-ben alapították.

Lázadásnak vélték a kolostori ruhákat

A karmelita nővérek legnagyobb "bűne" az volt, hogy nem akarták elfogadni a kolostorokat (és így az ő zárdájukat) is megszüntető új alkotmányt. Az apácákat a cambrai-i börtönből Párizsba vitték bírósági tárgyalásra. Itt szerencsétlenségükre csak a kolostori ruháikban tudtak megjelenni a bíróság előtt, mivel a világi öltözetüket éppen mosták, amikor megérkeztek a katonák, akik Párizsba hurcolták őket. Ezt a tárgyaláson ítélkező bíró provokációnak minősítette, és szinte azonnal halálra ítélte mind a 16 előállított apácát, és még aznap estére elrendelte a kivégzésüket.

Rajz az apácákról, akik (itt még fátylukban) elindulnak a kivégzés helyszíne felé. Aznap 26 másik embert is guillotine alá fektettekForrás: Wikimedia Commons

Néma csend kísérte őket a guillotine-hoz

A nővérek haját és ruhájuk gallérját levágták, hogy megkönnyítsék a guillotine pengéjének útját - ezen kívül azonban apácaruházatukban vonultak a vesztőhelyre. A fennmaradt írásos emlékek arról árulkodnak, hogy a kivégzések szokásos harsány, tojásdobáló, szitkozódó hangulatát ez alkalommal néma csend váltotta fel.

A guillotine-hoz érkezve a nővérek énekléssel törték meg a fagyott csendet: a Veni Creator Spiritust kezdték kántálni. A kivégzésre szólított apácák mindegyike letérdelt Theresa nővér, az egykori zárda vezetője előtt, és megcsókolta a kezében tartott, Máriát és kis Jézust ábrázoló szobrot.

A norfolki Our Lady of Mount Carmel-templom rózsaablakaiForrás: Wikimedia Commons

Tíz nap múlva kivégezték Robespierre-t is

Tíz nap múlva véget ért a jakobinus diktatúra is, és Robespierre ugyanúgy guillotine általi halált halt, mint a 16 apáca és a sok száz más áldozat, akit kivégeztetett. Július 17-én a nővéreken kívül huszonhat másik áldozat is a nyaktiló alá került, de róluk szinte semmit sem tudunk.

Illusztráció a guillotine előtt felsorakozó apácákról - mindannyian a Veni Creator Spiritust énekeltékForrás: Pinterest

Angol apácák őrzik a ruháikat

A mártír apácák csontjairól csak annyit tudunk, hogy a Picpus temető egyik tömegsírjába dobták holttesteiket – világi ruháikat azonban megőrizték a börtönben velük élő angol bencés apácák.

Forrás: Origo

A bencések azért érkeztek még a 16. század derekán Franciaországba, mert Angliában VIII. Henrik betiltotta a kolostori életet. 1795. május 2-án tértek vissza hazájukba, megalapították a Stanbrook apátságot, és magukkal vitték a mártír karmeliták ruháit is.