Tűzvihar Magyarország felett

2015.07.25. 17:57

A 15. amerikai légi hadsereg 1944. április 3-i budapesti szőnyegbombázásával vette kezdetét az a Magyarország elleni, pusztító légi offenzíva, amely a háború viszontagságaitól addig megkímélt hátországot először szembesítette a háború borzalmaival. A vasúti hálózat, az olaj, valamint a hadiipari üzemek megsemmisítését célzó bombázó hadjárat 1944 júliusában érte el a legintenzívebb szakaszát. 

Hamisnak bizonyult csodavárás

Amikor Horthy Miklós kormányzó a túlságosan is németbaráttá vált Bárdossy László miniszterelnököt 1942. március 7-én menesztette, a helyére kinevezett Kállay Miklós 

azt a bizalmas feladatot kapta az államfőtől, hogy fogjon hozzá az ország háborúból való óvatos kivezetéséhez. 

Máig él az a téves vélekedés, hogy az amerikai bombázásokat Magyarország 1944. március 19-én történt német megszállása váltotta kiForrás: WW2 Color

A történelmi emlékezetben csak „Kállay-kettősként” ismert lavírozó hintapolitika az angolszász szövetségesekkel úgy igyekezett egy megfelelő időben megkötendő különbékét tető alá hozni, hogy közben harsányan hirdette a töretlen szövetségesi hűséget a németek irányába.

Kállay Miklós miniszterelnök (Bethlen István gróf társaságában; a képen jobbra) hivatalba lépésekor azt a feladatot kapta, hogy kezdje meg az óvatos kifarolást a háborúbólForrás: Wikimedia Commons

1943 őszén a német hírszerzés már pontos információkkal rendelkezett a Kállay-kormány lisszaboni, berni és isztambuli tapogatózásairól a különbéke lehetőségeiről, olyannyira, hogy 

1943 októberében Adolf Hitler utasítást adott Magyarország  megszállásának előkészítésére. 

 

Horthy Hitlerrel a kormányzó első klessheimi látogatásán, 1943 áprilisában. Hitler már 1943 őszén elhatározta Magyarország megszállásátForrás: WW2

 Az „Unternehmen Margarethe”, az ország katonai megszállási művelete, a Klessheimbe kicsalt Horthy kormányzó tárgyalásai alatt 1944. március 18-án éjszaka vette kezdetét, és másnap az ország stratégiai fontosságú pontjainak elfoglalásával fejeződött be.

 A német megszálló hadsereg teherautói a Margit hídon, 1944. március 19-én

Forrás: MTI

Budapestet két héttel később, 1944. április 3-án érte az első pusztító erejű amerikai bombatámadás.  A Gestapo elől a török követségre menekült Kállay miniszterelnök visszaemlékezésében a magyar különbéke-tapogatózásoknak, illetve kormánya angolszász orientációjának tudta be, hogy a német megszállásig az ország megúszta a szövetségesek bombázásait. 

Horthy 1944. márciusi klessheimi tárgyalásai alatt szállták meg a német csapatok MagyarországotForrás: Wikimedia Commons

Maga Horthy Miklós kormányzó is így vélekedett, pedig 

ennek a még napjainkban is népszerű teóriának nem volt semmilyen valós történelmi alapja. 

Már 1943-ban eldőlt Magyarország szőnyegbombázása

Az 1943. január 14. és 26. között megtartott casablancai konferencián Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill, a brit háborús kabinet feje elhatározták, hogy átfogó stratégiai bombázó  hadműveletet indítanak  Németország ellen. 

Roosevelt amerikai elnök (bal oldalon ülve) és Winston Churchill brit miniszterelnök a casablancai konferenciánForrás: Wikimedia Commons

A terv szerint Észak-Afrika elfoglalása, illetve a szicíliai partraszállás után a bombázóoffenzívát új hadműveleti irányként Dél- és Közép-Európára, így Magyarország területére is kiterjesztik. 

George C. Marshall tábornok (a képen jobbról a második) az egyesített vezérkar főnöke kapott megbízást a kelet-európai bombázó hadjárat megszervezéséreForrás: Congress Library

A Casablancában jóváhagyott CBO terv (hadászati bombatámadások terve) az amerikai bombázóerők gyors ütemű fejlesztését írta elő azzal, hogy legkésőbb 1944 márciusáig be kell fejezni a kelet-európai célpontokat támadó légi armada felállítását.

Boeing B-17 négymotoros nehézbombázók. A 15. légi hadsereg Magyarországot is bombázó állományának egy része ilyen gépekből álltForrás: Wikimedia Commons

A szicíliai partraszállás, illetve a délolasz területek elfoglalása lehetővé tette, hogy a 15. amerikai légi hadsereget (AAF) Észak-Afrikából Olaszországba telepítsék át. 

Bari és Foggia környékén hatalmas repülőtér-építkezések kezdődtek. 

1944 januárjára befejeződött a 21 bombázó-, valamint 7 vadászcsoportból, azaz összesen 1500 négymotoros nehézbombázóból és 800 vadászgépből álló 15. légi hadsereg áttelepítése. 

Ira C. Eacker altábornagy, a 15. amerikai légi hadsereg (AAF) parancsnokaForrás: American Air Museum

Az Ira C. Eacker repülő altábornagy parancsnoksága alatt álló légi armada februártól ugrásra készen várta a bevetési parancsot, hogy megkezdje a Kelet-Közép-Európa, benne Magyarország elleni bombázó hadjáratot.

Magyarországot 1944. április 3-án érte az első pusztító szövetséges légitámadásForrás: WW2

A budai Várban magát hamis illúziókba ringató Kállay-kormánynak fogalma sem volt arról, hogy 

Magyarország iparának és közlekedési hálózatának lerombolása 1944 márciusára már rég eldöntött kérdéssé vált. 

Az április 3-i első, Budapest ellen nagy erőkkel végrehajtott amerikai légitámadás 1073 civil halálos áldozatot követelt.

1944 nyarán a magyar vadászerők alap elfogó vadásza a Győrben licence alapján gyártott Messerchmitt Me-109 típus G-4 és G-6 altípusa voltForrás: Wart Hunder

Magyarország április 3. után a szövetséges bombázóerők rendszeres támadásainak színterévé vált, a háború visszavonhatatlanul megérkezett az ország területére. A kiteljesedő bombázóoffenzíva 1944 júliusában érte el a csúcspontját. 

A második világháború legnagyobb hazai bombatámadása

A második világháború történetében 

1944. július 2-án érte Magyarországot a legerősebb  szövetséges légitámadás. 

Az előző nap Bariban kiadott bevetési parancs értelmében az amerikai 15. légi hadsereg 620 négymotoros B-17 „Flying Fortress” és B-24 „Liberator” típusú nehézbombázója támadást intéz Budapest két rendező pályaudvara, a Weiss Manfréd Művek csepeli gyáregysége, két olajfinomító, valamint Győr ipari célpontjai ellen.

1944. július 2-án a ferencvárosi pályaudvar bombázása közben 88 mm-es légvédelmi löveg által telibe talált B-17-es amerikai bombázó, néhány pillanattal a lezuhanása előttForrás: American Air Museum

 A bombázógépek védelméről a 306. Fighter Wing amerikai egység 300 P-51 „Mustang” és P-38 „Lightning” vadászgépei gondoskodtak.  A verőfényes nyári délelőtt nyugalmát a fél tízkor felsivító szirénák baljós hangja verte fel a fővárosban. 

Délelőtt tíz körül már jól hallható volt az a délről érkező tompa és egyre jobban erősödő morajlás, 

amely néhány perccel később félelmetes hangorkánba torkollott. 

B-17 "repülő erődök". Ez a típus jóval ellenállóbb volt a sérülékenyebb LiberatornálForrás: Wikimedia Commons

Az első lehulló bombák 10 óra 10 perckor borították lángba a csepeli szabad kikötő közelében fekvő Shell és Steaua olajfinomítók tartályait. A hatalmasra hízó koromfekete füstfelleg miatt a második hullámban érkező bombázók már nem is látták a célpontot; bombáikat becslés alapján oldották ki. 

A pontatlan célzás miatt a bombaszőnyeg egy része Soroksár, Pesterzsébet, illetve Nagytétény házaira esett. 

Sérült, füstcsíkot húzó B-24 Liberator amerikai nehézbombázóForrás: American Air Museum

A több hullámban berepülő amerikai gépek Ferencváros rendező pályaudvarát, valamint a Keleti és a Nyugati pályaudvart is támadták, súlyos károkat okozva a VI. és VII. kerület, valamint Újlipótváros háztömbjeiben. Félrecélzott bombák hullottak a híres Duna-parti szállodasorra is.  

Hatalmas füstoszlop emelkedik a magasba a Weiss Manfréd Művek csepeli telephelyét ért bombatalálatok utánForrás: Fortepan

A bombázás súlyos károkat okozott a csepeli ipari üzemekben és olajfinomítókban, de a pontatlan bombavetés miatt fájdalmas veszteség érte a lakosságot is; 

136 halott, 111 sebesült és 370 összeomlott ház a július 2-i bombatámadás szomorú mérlege. 

Öldöklő légi csata bontakozott ki a főváros felett

A bombavetésből kiforduló négymotorosokra – miután dél felé vették az irányt –, magassági fölényből támadó Messerschmitt Me-109 vadászgépek csaptak le . A vegyes  német–magyar vadászkötelék támadása nyomán hat amerikai nehézbombázó borult lángba, és zuhant a mélybe, sűrű fekete füstcsíkot húzva maga után.

Találatot kapott, lezuhanó B-24 Liberator nehézbombázóForrás: Wikimedia Commons

A magyar 101. vadászosztály 18 Me-109 gépe Heppes Aladár osztályparancsnok vezetésével egy 30 bombázóból álló, Budapest határából kirepülő amerikai köteléket támadott meg. 

Heppes Aladár osztályparancsnok (a kép bal szélén), magyar ász vadászpilóták társaságában. A kép jobb oldalán Molnár "Paszujos" László hadnagy, az egyik legsikeresebb világháborús magyar vadászpilóta láthatóForrás: American Air Museum

Heppes őrnagy így emlékezett vissza az amerikaiakkal folytatott légi harc izgalmaira: 

Felülről zuhantunk a bombázókra. Elképesztő zárótüzet lőttek elénk… 

nagy távolságból nyitottam tüzet, rövid sorozatokat adtam a kiszemelt gépre, majd a közelébe kerülve összes tűzfegyveremmel lőttem. A Liberator mind meredekebb süllyedésbe kezdett, majd zuhanásba ment át. Ez másodperecek alatt történt.” A németek a bécsi légiirányító központból Budapest légterébe vezényelt 8. Jagddivision (vadászezred) Messerschmitt, és Focke-Wulf FW-190 típusú gépeivel vettek részt az ütközetben.

Német Messerschmitt Me-109 G-6 típusú vadászgép. A típus fegyverzetét három 20 mm-es gépágyú és két nehézgéppuska alkottaForrás: Bundesarchiv/Boyer

Időközben azonban a kirepülő kötelék védelmét biztosító – és jelentős túlerőben lévő – amerikai vadászok is felocsúdtak. A Mustangok felbőszült darazsakként estek a német–magyar vadászpilóták nyakába, és géppuskatűzzel árasztották el a túlerő elől fordulózva kitérni próbáló gépeket. 

A 101. osztály a július 2-i elhárító harcokban 9 vadászgépet vesztett, 

Takács Pál és Beregszászi Sándor szakaszvezetők, valamint Karnay Endre hadnagy hősi halált haltak.

A North American P-51 Mustang típusa – különösen a buborék-kabintetős D altípus – a második világháború legjobb szériavadászgépe voltForrás: WW2 Color

 

A magyar vadászok 8 biztos és 7 nem igazolt győzelmet értek el, a 8. Jagddivision pedig 10 sajátgép veszteség ellenében 34 amerikai gép lelövését jelentette. A 15. légi hadsereg 1944. július 2-i hivatalos veszteséglistája szerint összesen 23 gép, ebből 9 vadászgép veszett oda a Magyarország feletti légi csatában.

A Budapest felett július 2-án kialakult légi csatában kapott halálos sérülést a 15. AAF legeredményesebb vadászpilótája, a 23 éves Ralph K. Hofer hadnagyForrás: American Air Museum

Július 2-án a 23 éves Ralph K. Hofer hadnagy eltűnése volt az amerikaiak legérzékenyebb személyi vesztesége. 

A 16 légi győzelmes ászt, a 15. AAF legsikeresebb vadászpilótáját utoljára Budapest légterében látták, 

négy Messerschmitt gyűrűjében. Napokkal később, a boszniai Mostar közelében találták meg lezuhant gépének roncsait, Hofer hadnagy holttestével.

Dávid Góliát ellen

Még szinte el sem oszlottak a július 2-i tűzvihar füstfellegei, amikor július 7-én a Dunántúl meleg nyári délelőtti csendjét ismét felverte a félelmetes morajlás. A dél-olaszországi repterekről aznap kora reggel 650 nehézbombázó szállt fel a sziléziai Odertal kokszolóüzeme, a pardubicei olajfinomító és Dubova fegyvergyárának támadására.

Az 1944-es amerikai bombázó offenzíva egyik fő célpontját a kelet-európai olajipari létesítmények alkottákForrás: U.S. Air Force

A Dunántúl légterében heves ütközet bontakozott ki a bombázókat megtámadó német és magyar gépek, valamint az amerikai védővadászok között. 

A leghevesebb összecsapásokra a Győr és Budapest közötti légtérben került sor. 

Az átrepülő amerikai négymotorosok ellen a 101. magyar vadászosztály gépeit emelték a magasba; az egység 2. és 3. századának vegyes köteléke Győr irányába repült, amikor maguk alatt 3000 méteren P-38 vadászokból álló amerikai köteléket fedeztek fel. 

A kéttörzsű Lockheed P-38 Lightning távolsági vadásszal szemben a Messerschmittek minden szempontból fölényben voltakForrás: Wikimedia Commons

A magyar pilóták által csak „létraként” emlegetett kettős törzsű vadászokat meglepetésként érte a villámgyors és pontos rácsapás, amelynek eredményeként két„létra” zuhant pörögve a föld felé.

A kétmotoros és kéttörzsű P-38 vadászgépet a magyar pilóták csak "létraként" emlegették maguk közöttForrás: Wikimedia Commons

Mivel a közelből segítségükre siető újabb amerikai vadászgépekkel szemben nem sok esélyük lett volna a 101-seknek, Heppes őrnagy osztályparancsnok kitért az amerikaiak elől, és vadászait  egy leszakadt bombázókból álló kisebb kötelék ellen vezette. 

A rácsapás szétzilálta a bombázókat, amelyek közül hármat a magyar vadászok egészen a Balatonig kergettek. 

Mindhárom Liberator lezuhant. 

Gépágyútalálattól letört szárnyú B-17 bombázó zuhan a mélybeForrás: U.S. Air Force

A magyar vadászok július 7-én saját veszteség nélkül öt légi győzelmet értek el az amerikaiak felett. A reménytelen túlerővel szemben azonban esélytelen vállalkozás volt a bombázóerők feltartóztatása. 

Ismét Budapest a cél 

Július 14-én kora reggel több mint 430 nehézbombázó szállt fel délolasz támaszpontokról, hogy Budapest, valamint Pétfürdő és Almásfüzitő ipari, illetve vasúti célpontjait támadja. A bevetési terv szerint a 47. Wingnek a ferencvárosi rendező pályaudvar bombázására induló bombázói Bicske térségében fordultak volna rá a célpontjukra.

Az egy területre koncentrált, sűrűn robbanó légvédelmi gránátok, a "flakfelhők" komoly fenyegetést jelentettek a célpontjukra rárepülő bombázók számáraForrás: U.S. Air Force

Azonban még a bicskei forduló előtt Bécs felől érkező, 25-30 kétmotoros Messerschmitt Bf-110 és Bf-210 típusú romboló támadta meg a köteléket.  Noha az amerikai Lightningek sikeresen szétszórták a német gépeket, eközben 

nem vették észre a jelentős magassági fölényből nyakukba zúduló Me-109-es és FW-190-es vadászokat, 

amelyek gyilkos géppuska- és gépágyú-tűzzel árasztották el az amerikai köteléket.

A Focke-Wulf FW-190 elfogó vadász változata négy gépágyúval és két nehézgéppuskával felszerelt típus volt. A "Fóka" korszerűbb volt, mint a Messerschmitt, a pilóták mégis az utóbbit kedvelték jobbanForrás: Origo

Két „létra” és egy B-24 Liberator bombázó gyulladt ki a német gépek sorozataitól, de a németek az időközben felzárkózó amerikai vadászok elől – miután azok három gépüket lelőtték – szétrebbentek. 

Még jóval a bombázók beérkezése előtt megjelentek a Mustangok Budapest felett, 

ahol nagy magasságban körözve várták az ellenséges vadászok berepülését, de sem német, sem magyar gépekkel nem találkoztak. 

P-51 Mustang vadászok kötelékbenForrás: Wikimedia Commons

Az 5. és 47. Bomber Wing bombázói így szinte akadálytalanul, csak a légvédelmi tüzérség kilőtt gránátjaitól fenyegetve repülhettek rá célpontjaikra. 

A bombaszőnyegtől ismét a IX. kerületi Soroksári út és környéke szenvedte el a legtöbbet. 

A Fantó olajfinomítót olyan súlyos találatok érték, hogy az üzemet gyakorlatilag megsemmisültnek kellett tekinteni. 

Almásfüzitő ipartelepét is támadták 1944 júliusábanForrás: Fortepan

Budapest távoli, külső kerületeiből is jól látszott az a hatalmas koromfekete füstfelleg, amely a kigyulladt olajfinomító területéről szállt az ég felé. Ugyancsak súlyos károk érték a Mechanikai Szövőgyárat, valamint a Hungária Vegyi és Kohóművek Kén utcai telephelyét. 

Amerikai gépszemélyzet a 15. AAF állományába tartozó Liberatoruk előttForrás: U.S. Air Force

Az elcsúszott bombaszőnyeg Pesterzsébeten 120 lakóházat döntött romba. 

A július 14-i budapesti bombázás 74 halálos áldozatot és 90 sebesültet követelt. 

Gördülő tűzvihar Csepel felett

1944 júliusában a szinte naponta ismétlődő szövetséges berepülések mellett július 27-én immár a harmadik nagykötelékes amerikai bombatámadást szenvedte el a magyar főváros. A 15. AAF bari főhadiszállásán előző nap kiadott hadműveleti utasítás szerint 

366 nehézbombázó támadást intéz a Weiss Manfréd Művek csepeli ipartelepe ellen, 

további 26 B-24 Liberator pedig Pécs pályaudvarát bombázza.

Egy amerikai Liberator kioldja halálos bombaterhétForrás: American Air Museum

A július 26-án, délután négykor kiadott napiparancs kiemelte: „Különösen fontos a gyárnak az a területe, ahol a repülőmotorok gyártása folyik, ez a gyár közepén és déli végén található.” Július 27-e verőfényes reggelén Budapesten 9 óra 24 perckor bömböltek fel vészjósló hangon a szirénák.

A B-17 elképesztő sérülésekkel is képes volt még a levegőben maradni. A képen látható "repülő erőd" orrát 88 mm-es légvédelmi löveg találta elForrás: U.S. Air Force

Alig hat perccel később, a Csepel fölé beérkező első – B-17 „Flying Fortress” négymotorosokból álló – kötelék gépei kinyitották bombakamráik ajtaját. A sivítva alászálló bombaszőnyeg másodpercek alatt átláthatatlan füstfelhőbe burkolta a csepeli gyáróriást. A második hullámban beérkező gépek üvegezett orrában ülő bombázótisztek a füsttenger miatt már nem is látták a kijelölt célpontokat. 

1944 nyarán egymást érték a szövetséges légitámadásokForrás: U.S. Air Force

A Weiss Manfréd Művek harckocsigyártó részlegében a bombázás helyreállíthatatlan károkat okozott. Bombák hullottak a csepeli szabad kikötőre, és a július 2-i támadásban már súlyosan megsérült Shell olajfinomítóra is. A Magyar Posztógyárat az egyik bombaszőnyeg telibe találta; a száz százalékig hadipari termelést folytató üzem teljesen megsemmisült. 

A magyar vadászerők mindent megtettek, amit csak tudtak, a nyomasztó fölényben lévő támadókötelékekkel szembenForrás: Cieldeglorie

Csepel lakónegyedét sem kerülték el a bombák; mintegy 

200 rombolóbomba csapódott be a község területén, sőt, még Budafokra is esett néhány robbanóeszköz. 

A csepeli ipari körzet közelében álló házak lakóinak kitelepítése miatt most kevesebb volt a halálos áldozatok száma, de még így is 31 emberéletet követelt július 27. fekete napja. A légvédelmi tűzben és vadásztámadásban a 15. AAF aznap hét Liberatort és három Mustang vadászgépet vesztett.

Lángban álló olajkutak és repülőterek

A magyar történelem egyik legtragikusabb évében a júliusi angolszász bombázóoffenzíva a zalai olajmezők, valamint a Dunai Repülőgépgyár és a tököli katonai repülőtér ellen végrehajtott légitámadással fejeződött be. Július 30-án a 15. AAF 49. Bomber Wing 450 gépe emelkedett a magasba, kíséretüket a 82. Fighter Group (vadászcsoport) egységeiből összeállított 300 vadászgép látta el.

Találattól kettétört B-24 lezuhanásaForrás: U.S. Air Force

A Verszprém megyei Városlőd felett 10 óra 40-kor átrepülő, ezüstösen csillogó légi armadát 30 vadászból álló német csoport támadta meg. Nem vették észre a kötelék magassági fedezetét biztosító 149 amerikai vadászgépet, amelyek a bombázók vészhívására vijjogó keselyűkként csaptak le a mit sem sejtő Messerschmittekre és FW-190-sekre.  

A német vadászokat alulról is támadás érte, így menekülőre fogták a dolgot. 

Az amerikai bombázókötelék aztán Alcsút felett elfordulva akadálytalanul repült be Horthy-liget (ma: Szigetszentmiklós) és Tököl fölé. 

B-24 Liberator négymotoros nehézbombázók kötelékbenForrás: Wikimedia Commons

Ez alkalommal azonban alaposan elvétették a célzást; a bombák túlnyomó többsége elkerülte a gyártelepet, és részben a tököli repülőtérre, részben pedig lakatlan területre esett.

 

Lezuhant Liberator roncsai egy szántóföldönForrás: Bundesarchiv/Vieth

A tököli repülőteret is csak jelentéktelen, gyorsan helyreállítható károk érték. Mindeközben 90 bombázó a magyar olajkitermelés központját, a zalai Lispe környéki olajmezőket támadta. A kisméretű romboló és repeszbombák számos kutat felgyújtottak, de a támadás csak rövidebb ideig tartó kiesést okozott a kitermelésben. A július 30-i, nem sok sikert elkönyvelhető támadás négy bombázó és két vadászgép elvesztésével járt az amerikaiak számára. Két hazafelé tartó B-24 Liberatort a magyar 101. vadászosztály pilótái, Molnár László hadnagy és Kovács Pál őrmester, Székesfehérvár térségében lőttek le. Július elmúltával azonban a tűzvihar még nem vonult el Magyarország égboltjáról; az angolszász bombázások kisebb-nagyobb intenzitással egészen 1944 novemberéig folytatódtak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK