A tehenek intelligensebbek, mint ránézésre gondolnánk

A holstein-fríz fajtájú szarvasmarhákon végzett kísérletek eredményei még a kutatókat is megdöbbentették

A legújabb kutatások szerint a lassan legelésző tehenek észjárása jóval gyorsabb, mint korábban hitték.

Amikor az állatvilág legintelligensebb tagjait kell megnevezni, az emberek többsége valószínűleg olyan fajokat említ, mint a csimpánzok, a delfinek, az elefántok vagy a varjak. A tehenek jó eséllyel kimaradnak a top tízből.

A friss kutatások szerint azonban ezek a mezőgazdasági haszonállatok értelmesebbek, mint amilyennek ránézésre gondoljuk őket.

Döntéshozó képesség

Alexandra Green, a Sidney-i Egyetem hallgatója kidolgozott egy tesztet, amellyel bizonyította a tehenek kifinomult kognitív képességeit. Green azt tapasztalta, hogy

a tehenek képesek egy hangot követni egy labirintusban azért, hogy ennivalóhoz jussanak.

Ez magasabb rendű kivitelezési és döntéshozó képességre utal.

Egy tehén portréja. Intelligensebb, mint gondoljuk Forrás: Freestockphotos.biz

Nem kellene meglepődnünk ezeken a képességeken, mondta Daniel Weary, a Brit Columbiai Egyetem állatjóléti programjának profeszora.

A tehenek rendkívül fejlett emlősök, amelyeknek igen régóta kell problémákat megoldaniuk”

– mondta a professzor a Huffington Postnak. „Rossz fényt vet ránk, hogy meglepődünk azon, hogy értelmesek ezek az állatok. Természetes, hogy azok.”

Nem egyformán intelligensek

A kísérlethez Green hat tejelő tehenet tanított be arra, hogy nagy, T alakú labirintusban navigáljanak. A labirintust egerek és patkányok számára készített útvesztő felnagyításával készítette el. A teheneket arra tanította be, hogy kövessenek egy hangot a labirintuson át azért, hogy ennivalót kapjanak.

Négy állat hibátlanul teljesítette a tesztet, míg a másik kettő 75 százalékos eredményt ért el.

Az egyik tehén 20 másodpercnél rövidebb idő alatt megtalálta az ennivalót már a labirintus megtanulásának első napján, ami arra utal, hogy az egyedek intelligenciája erős szórást mutat. A tehenek közt is akadnak „zsenik”és tompább felfogású példányok.

„A hangforrás felé fordították a fejüket” – mondta Green a New Zealand Farmer hírportálnak. „Valóban elgondolkodtak rajta, mivel döntést kellett hozniuk.”

Szimentáli szarvasmarha borjával Forrás: Wikimedia Commons

Gyakorlati felhasználás

Az eredményeknek néhány fontos következménye lehet a szarvasmarhatartás szempontjából, mondta Cameron Clark, a Sydney-i Egyetem kutatója a publikációban. Például a farmerek beidomíthatják az állataikat, hogy

hangjelzésre odajöjjenek, ha elérkezett a fejés ideje.

Ezzel csökkenthető a kézi munka aránya és növelhető a hatékonyság.

Az is elérhető, hogy egyes tehenek más és más hangokra reagáljanak, így a farmerek tetszés szerint hívhatják magukhoz az állataikat.

Érzelmi gazdagság

Egy másik kutatásból az is kiderült,

hogy a tehenek meglepően érzelemgazdag lények.

Weary szerint a borjakat rendkívül megviseli fizikailag és érzelmileg is, ha túl korán elválasztják őket az anyjuktól.

A tehenek rosszul viselik az elszigeteltséget is.

Nyugtalanok lesznek, és sokkal rosszabbul teljesítenek a kognitív teszteken, mint a csordában tartott társaik.

Ez is felhívja a figyelmet a humánus állattartás fontosságára.