Elkészítették a világ első mesterséges riboszómáját

A Ribo-T vázlatos szerkezete

Egyesült államokbeli kutatók kifejlesztettek egy Ribo-T-nek nevezett szintetikus molekuláris szerkezetet, amely élő sejtbe helyezve a természetes riboszómákéhoz hasonló hatékonysággal képes részt venni a fehérjeszintézisben.

A minden élő sejtben megtalálható riboszómák tömör, összetett szerkezetek, amelyek az aminosavak folytonos fehérjelánccá kapcsolódását katalizálják az adott hírvivő (messenger) RNS (mRNS) molekulák által meghatározott sorrendben.

Alapvetően ezeknek a sejtszervecskéknek a feladata az élőlényekben található DNS dekódolása.

A Ribo-T számunkra is termelhet fehérjét

A kutatóknak most sikerült egy olyan molekuláris eszközt

(úgynevezett Ribo-T-t)

létrehozniuk, amely nem csupán fehérjeláncokat képes szintetizálni a kémcsőben a valódi riboszómákhoz hasonlóan, hanem elegendő fehérjét képes előállítani olyan bakteriális sejtek életben tartásához, amelyeket megfosztottak a természetes riboszómáiktól.

A Ribo-T vázlatos szerkezete Forrás: Nature

Az Illinoisi Egyetem és az Északnyugati Egyetem kutatói azt mondják, hogy a Ribo-T nemcsak a saját riboszómáink működésének jobb megértését segíti elő,

de hatékonyabb gyógyszerek és következő generációs bioanyagok kifejlesztéséhez is hozzájárulhat,

mivel ezekkel a kis szervecskékkel megtermeltethetjük a számunkra szükséges proteineket.

Még nem olyan hatékony, mint a természetes

Noha a mesterségesen előállított riboszómák hatékonysága messze felülmúlta a várakozásokat, távolról sem tökéletesek. A csoport elmondta a Nature-nek, hogy bár életben maradnak a saját riboszómáktól megfosztott bakteriális sejtek azokkal a fehérjékkel, amelyeket a Ribo-T-sereg termel bennük, de fele olyan gyorsan nőne, mint a normális sejtek.

„Az általunk előállított riboszóma jó, de nem olyan jó, mint a normális riboszóma” – mondta Alexander Mankin, a csoport egyik tagja.

A természetnek azonban több milliárd év állt rendelkezésre a tökéletesítésre, a mi riboszómánk pedig még csak egyéves.”