A föld alatti biológiai sokszínűség ugyanolyan fontos, mint a felszíni

2015.09.03. 09:20

Az emberek zömét az érinti meg, ha egy-egy nagyobb, emblematikus állatfaj, például orrszarvú, panda, oroszlán kerül végveszélybe. Pedig a világ biológiai sokféleségének nagy része a föld alatt rejtőzik, és e sokszínűség csökkenése valószínűleg jóval jelentősebb hatást gyakorol az emberek életére is, mint egyes felszíni élőlények eltűnése.

Noha a világ biológiai sokféleségének legnagyobb része a föld alatt bújik meg, meglepően keveset tudunk arról, milyen hatással van az ökoszisztémákra, illetve milyen hatást gyakorol rá a klímaváltozás.

Egy új tanulmány most kimutatta, hogy a talajbaktériumok és a föld alatti állatvilág gazdagsága kulcsszerepet játszik a Föld egész ökoszisztémájának a szabályozásában. A szerzők jóval több figyelmet kérnek a talajban élő férgek, ízeltlábúak és baktériumok eddig meglehetősen elhanyagolt világának.

A tanulmány helyszíne a rendkívül változatos éghajlatú Tibeti-fennsík volt

Forrás: Xin Jing, Peking University

Az ökoszisztéma sok szempontból kapcsolódik a talajlakókhoz

Az ökoszisztéma olyan funkciói, amilyen a széntárolás és a tápanyagok hozzáférhetősége a talajban élő ízeltlábúakhoz, baktériumokhoz és más mikroszkopikus szervezetekhez kapcsolódnak.

Valójában az ökoszisztéma funkciónak változatosságában látható eltérések 32 százaléka magyarázható a talaj biológiai sokféleségével. Összehasonlításképpen ez az érték a növényvilág esetében 42 százalék. Ez a következtetés olvasható a Pekingi Egyetem és a Koppenhágai Egyetem kutatóinak a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányában.

Nem túl látványos, de hasznos

A föld alatti biológiai sokféleség se nem túl látható, se nem túl aranyos, de vegyünk fel egy maroknyi földet, és több fajt találunk benne, mint ahány gerinces él a bolygón” – mondta a cikk társszerzője, Aimée Classen, a Koppenhágai Egyetem makroökológiai, evolúciós és éghajlattani intézetének munkatársa. „Szükséges, hogy a figyelmünket ezek felé a szervezetek felé fordítsuk, ha jobban meg akarjuk érteni az ökoszisztémát, amelynek működésétől oly sok mindenben függünk.”

A tanulmány azért egyedi, mert a talaj biológiai sokféleségét az ökoszisztéma egy sor funkciójával kapcsolatban vizsgálta, nemcsak néhányra koncentrált, mint az eddigi kutatások. Ezeket egy ökoszisztéma multifunkcionalitása elnevezésű indexben egyesítették.

Többszörös funkciók

„Az ökoszisztémáknak több feladatuk van, és mind egyaránt fontos” – mondta Hszin Csing (angolosan Xin Jing), a Pekingi Egyetem kutatója. „Szenet tárolnak a talajban és a biomasszában, s ennek jelentő szerepe van a klímaváltozásban. Ezen kívül különféle tápanyagokat tartanak vissza és szabadítanak fel, ami hatással van a természetes és a mezőgazdasági területekre egyaránt. Ezért tanulmányoznunk kell az ökoszisztémák többszörös funkcióit, megállapítani, mi szabályozza ezeket és hogyan változnak az éghajlat-változás hatására.”

Tibeti-fennsík 60 különböző helyét vizsgálták

Forrás: Xin Jing, Peking University

A csapadék is fontos, nemcsak a hőmérséklet

A tanulmányt a kínai Tibeti-fennsík 60 különböző alpesi füves helyén végezték. Azért választották ezt a vidéket, mert rendkívül változatos az éghajlata. Noha a csapadék, a hőmérséklet és a pH is helyről helyre változott, a talaj biológiai sokfélesége mindig befolyásolta az ökoszisztéma multifunkcionalitását.

„Az eredmények arra utalnak, hogy valószínűleg ugyanilyen mintázatok találhatók más ökoszisztémákban is világszerte. A tanulmányunk azonban azt is kimutatta, hogy a talaj biológiai sokféleségének hatása nagyobb lehet a csapadékosabb területeken” – mondta Aimée Classen.

„Ez azért lényeges, mivel a tudományos tanulmányok gyakran csak a hőmérsékletre koncentrálnak és nem a csapadékra, amikor azt próbálják megjósolni, hogyan reagálnak az ökoszisztémák a jövőbeni változásokra, például a klímaváltozásra” – tette hozzá a kutató.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK