Több száz szemmel mered ránk az óriáskagyló

óriáskagyló
Az óriáskagyló színes köpenyén több száz szem helyezkedik el (a nagyjából középen látható cső a kagyló szifója)
Vágólapra másolva!
Viszonylag kevesen tudják, hogy a kagylók között is akadnak szemmel rendelkező fajok. Ezek közé tartoznak a fésűkagylók és az óriáskagyló.
Vágólapra másolva!

Természetesen a kagylók szeme még nagyon kezdetleges,

úgynevezett gödörszem, amelynek képalkotása egy lencse nélküli lyukkameráéhoz hasonlít.

Ennek ellenére ezek a puhatestűek nemcsak a fény és árnyék változását képesek észlelni, hanem az elhaladó lények körvonalait is érzékelik.

Alga-kagyló szimbiózis

Az óriáskagyló (Tridacna gigas) a Csendes-óceánban és az Indiai-óceánban honos. Rendkívül hosszú életű, akár száz évet is elüldögélhet az aljzaton.

Az óriáskagyló színes köpenyén több száz szem helyezkedik el (a nagyjából középen elhelyezkedő cső a kagyló szifója) Forrás: Wikimedia Commons

A tengervízből kiszűrt planktonnal táplálkozik, és hagyja, hogy az algák megtelepedjenek a köpenyében (a héjak közül kilógó színes képződmény). Ebből a társulásból (szimbiózisból) mind a kagylónak, mind az algáknak hasznuk van.

Az algák fotoszintézisükkel cukrot állítanak elő, amelyből a kagyló is részesül, a kagyló pedig védelmet nyújt az algáinak.

Nem nyeli el a búvárt

Természetesen nem úgy védi meg őket, hogy becsípi mondjuk egy búvár kezét, vagy pláne megfullasztja, esetleg egészben lenyeli a támadókat, ahogy néhány ponyvaregényben vagy B-kategóriás horrorfilmben láthattuk.

Egész egyszerűen becsukja vastag, szinte feltörhetetlen héját és algástól behúzza a köpenyét.

Az óriáskagyló héja rendkívül szívós és nagy erővel tudja összeszorítani Forrás: Wikimedia Commons

Az kétségtelen, hogy a kagyló olyan erősen össze tudja szorítani a héját a záróizmokkal, ami akár súlyos sérülésekhez is vezethetne. A folyamat viszont

több másodperc alatt zajlik le,

így a betolakodónak van ideje elhúzódni az állat közeléből. Eddig még sosem számoltak be hitelt érdemlően óriáskagylók által okozott balesetről.

Hogyan érzékeli a veszély közeledtét?

Azt gondolhatnánk, hogy egy óriáskagyló számára az lenne a kézenfekvő, hogy érzékeli az óceáni áramlatokat vagy tapintásra érzékeny. Persze nincs kizárva, hogy ilyen érzékszervei is vannak, de jelen tudásunk szerint a kagyló a szemeit használja.

Az óriáskagylóval ellentétben a fésűkagylóknál jól kivehetők a köpenyszegélyen ülő, kék gödörszemek Forrás: Creative Commons Attribution 2.0 Generic (CC-BY 2.0) held by Matthew Krumins/Matthew Krumins

A köpenyén elhelyezkedő sok száz apró, lencse nélküli gödörszem természetesen nem ad olyan képet, mint akár a leggyengébb mobiltelefon kamerája, de

a kagyló képes velük észlelni a mozgást, valamint az óceán elsötétedését vagy kivilágosodását maga felett.

Így egyrészt képes kellően világos helyet választani, hogy az algái megfelelően tudjanak fotoszintetizálni, másrészt gyorsan tud reagálni, ha valamilyen ragadozó közeleg.