Génjeinken múlik, pacsirták vagy baglyok vagyunk-e

Angol kutatók muslicákat vizsgáltak, hogy megállapítsák: szokásokon vagy géneken múlik-e az, ha valaki nehezebben kel, vagy szeret később feküdni. 

A Leicesteri Egyetem kutatói azért muslicákon végezték el a vizsgálatokat, mert az apró rovaroknak nagyon hasonló „genetikai órájuk” van, mint nekünk, így ideális kísérleti alanynak bizonyultak az emberi viselkedés modellezésében. A Frontiers in Neurology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók a muslicagenomok vizsgálata alapján majdnem

80 olyan gént találtak, amely felelős a korán kelés – későn fekvés közötti viselkedési különbségekért.

Genetikáig visszavezethető az aktivitás

A tudósok két fő különbséget találtak a muslicák viselkedési preferenciájában, vagyis kronotípusában: megfigyelték, a nap mely szakaszában hagyják ott bábállapotukat, és rájöttek, hogy egészen a genetikájukig visszavezethető az, mikor lesznek aktívak.

Nem mindenki aktív a reggeli órákban, és nem mindenki tud késő éjszakáig fenn maradni - a különbség a genetikában keresendő Forrás: Thinkstock

Tenyészthető a hajlamosság

A legtöbb muslica a nap korai szakaszában hagyta el a bábállapotot, de akadtak olyanok is, amelyek később, a délután során váltak aktívvá.

A kutatók még tenyészteni is tudták azokat a rovarokat, amelyek a nap későbbi szakaszában bújtak ki a bábállapotból,

az utódok nagy része pedig szintén hasonlóan „későn kelők” voltak – ez egyértelműsítette a kutatók számára, hogy genetikai különbségről van szó a két kronotípus között.

Különböző gének

A bábállapotot elhagyó muslicákon a következő 24 órában DNS-analízis futtattak le, amely során kiderült, hogy nemcsak más gének aktívak a két kronotípus esetében, de ezek a gének teljesen különböznek is egymástól.

A nyilvánvaló kérdés az volt, hogy mi okozza a különbséget a pacsirták és a baglyok életvitelében”

– mondta el egy sajtóközleményben dr. Eran Tauber, a tanulmány egyik szerzője. – „A különbség a DNS genetikai variációjából adódik – más génváltozatok vannak jelen a pacsirták és mások a baglyok szervezetében.”

A kutatás során kiderült, hogy nemcsak más gének aktívak a két kronotípus esetében, de ezek a gének teljesen különböznek is egymástól Forrás: AFP/Herv de Gueltzl

Megdőlnek a korábbi feltételezések

Ez azt jelenti, hogy az aktivitásért felelős molekuláris folyamatok a későn ébredők esetében nem egyszerűen késleltetve jelennek meg, ahogy korábban gondoltuk, hanem teljesen máshogy is zajlanak le. „A végpont ugyanaz lehet, de a különböző molekuláris folyamatok más odavezető utat jelentenek” – magyarázta Tauber.

Rossz időbeosztásban dolgozunk

Tauber és kollégái szerint a kutatás azért jelentős, mert

mindennapi rutinunk során teljesen szembemegyünk a természetes bioritmusunkkal,

és legtöbbünk a 9-5 óráig tartó munkaidőben kényszerül teljesíteni. Egyre inkább egyértelművé válik azonban, hogy nem mindenki ebben az időszakban a legproduktívabb, és könnyen lehet, hogy az egyéni munkabeosztás sokkal több eredményt hozna, mint az általánosan elfogadott változat.