Mikor éledhetnek fel a látszólag inaktív tűzhányók?

2015.10.19. 15:43

A földtudományok egyik speciális szakterülete a tűzhányók természetét tanulmányozó vulkanológia. E tudományág legnagyobb kihívásai közé tartozik az inaktívnak tűnő tűzhányók kutatása, annak felmérése, hogy akár egy több tízezer éve szunnyadó vulkán ismét életre kelhet-e. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportja Harangi Szabolcs professzor vezetésével egy új projekt keretein belül a Csomád újraaktivizálódásának esélyeit vizsgálja.

A szelíd hegyből lett életveszélyes vulkán

A történelmi idők katasztrofális kitöréseinek többségét olyan tűzhányó produkálta, amelyik hosszú idő óta nem volt aktív és ezért a környékbeliek azt gondolták, hogy a vulkán már inaktív.

A vulkánkitörés a természet egyik legfélelmetesebb jelensége

Forrás: Wikimedia Commons

A vulkanológusok számára nagy kihívás a következő évtizedekben, hogy megértsék a hosszú időn keresztül szunnyadó, valamint az inaktívnak tűnő vulkánok természetét.

Mi okozza azt, hogy egy már kihunytnak tűnt vulkán hirtelen feléled,

milyen előzményei lehetnek ennek, ez milyen gyorsan történik és vajon előre jelezhető mindez?

A kérdések valósak, amit megerősít az indonéziai Sinabung esete, amelyik

több mint 10 ezer évig nem mutatott bizonyított aktivitást, aztán 2010. augusztus végén váratlanul kitört

és jelenleg a Föld egyik legveszélyesebb tűzhányója.

Az indonéziai Sinabung tízezer évig szunnyadt, jelenleg a Föld egyik legveszedelmesebb tűzhányójaként ismert

Forrás: Rendy Cipta Muliawan

A helyzet tehát nagyon gyorsan megváltozhat és egy idilli környezet a pusztítás térségévé válhat.

Az „örök város” veszélyessé válható szomszédja

Ma már egyre több vulkán esetében ismert, hogy azok múltjában előfordult több tízezer, esetenként 100 ezer évet is meghaladó szunnyadási időszak, majd a vulkán úja kitört. Ilyen például a Róma közelében lévő Colli Albani, ami 45 ezer éve jó 200 ezer éves alvás után éledt fel!

A Nemi maar vulkán krátere a Róma közeli Colli Albani területen. E térséget sokan már inaktívnak tartják mivel több mint 10 ezer éve nem volt itt vulkánkitörés. Azonban a vulkanológusok figyelmeztetnek: még feléledhet a tűzhányó, ami nagy veszélyt jelenthet a közeli Róma lakosságára is.

Forrás: Harangi Szabolcs

Utolsó bizonyított kitörése 36 ezer éve volt, az eltelt idő alapján azt gondolhatnánk, hogy már végleg kialudt a vulkán.

A jelek azonban mást mutatnak, a mélyben még van magmás test,

a kérdés csak az, hogy ez mikor és miért aktivizálódik. Róma közelsége pedig ijesztő veszélyeket rejt.

Negyvenezer év elteltével tört ki a Csomád

A Kárpát-medence legutolsó vulkánkitörését a székelyföldi Csomád produkálta. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportja az elmúlt években jelentős kutatási eredményeket tett közzé.

A Kárpát-medence utolsó, potenciálisan aktívvá válható vulkánja, a Csomád látképe

Forrás: Harangi Szabolcs

Egy piciny ásvány, a cirkon elemzése alapján tisztáztuk a vulkánkitörések korát és megállapítottuk, hogy 32 ezer éve volt a vulkán utolsó kitörése,a 32 ezer és 56 ezer évvel ezelőtti időszakban pedig számos jelentős robbanásos kitörés történt."

- Figyelemre méltó, hogy az 56 ezer éve kezdődött vulkáni ciklus előtt eddigi ismereteink szerint, több mint 40 ezer évig csendben volt a tűzhányó. E szerint kell értékelnünk a legutolsó kitöréstől eltelt 32 ezer évet” – mondta Harangi Szabolcs, a kutatócsoport vezetője.

A vulkanológusok azt is kimutatták a cirkon ásványok elemzése alapján, hogy

a magmatározó akár több mint 300 ezer éven keresztül is fennállhatott,

sőt a Csomád alatt jelenleg is van még nagy valószínűséggel magmás anyag.

Egy piciny ásvány, a cirkon nagy felbontású vizsgálatával rekonstruálták a kitörések idejét és azt, hogy a vulkán korábban akár 40 ezer évig is szunnyadhatott. Továbbá, a cirkon elemzése alapján arra is következtettek, hogy a magmakamra akár 350 ezer éve fennállhat

Forrás: Harangi Szabolcs

Kutatásaik azt jelzik, hogy egy ilyen megszilárdulás közelében lévő magmakása akár rövid idő alatt felolvasztható, amennyiben friss kőzetolvadék nyomul bele. Ugyanez nem mondható el, ha a magmakamra már teljesen megszilárdult.

A Csomád alatti magmás test tehát azt jelenti, hogy megvan annak a lehetősége, hogy a vulkán újra feléledjen,

azonban Harangi hangsúlyozza, hogy ennek egyelőre még nincsenek konkrét jelei.

Természeti laboratórium, izgalmas kérdésekkel

Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport egy sikeres OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) pályázat révén most egy új kutatást indít. Ennek célja, hogy a Csomád további részletes vizsgálata alapján jobban megértsék a hosszú ideig szunnyadó tűzhányók természetét és felújulásuk lehetőségét.

Munkában az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport szakemberei: a Csomád korábbi vulkáni történetét a kitörési képződmények részletes elemzése alapján tárják fel.

Forrás: Lukács Réka/Picasa

„Az új 4 éves kutatási program során a legkorszerűbb eszközöket alkalmazzuk, hogy egyfajta látleletet adjunk a Csomád vulkán állapotáról és ezzel általában is az inaktívnak tűnő, de potenciálisan még aktivizálódható tűzhányókról. Ennek során a vulkán alá kell néznünk: mekkora kiterjedésű a magmás test, az mennyi idő alatt és hogyan olvasztható fel úgy, hogy kitörésre alkalmas magma jöjjön létre és ez milyen jelekkel jár, ami segítheti az előrejelzést” – foglalja össze a legfontosabb célokat Harangi Szabolcs, a kutatási projekt vezetője.

A vulkáni kőzetekben a kristályok megjelenése, valamint kémiai összetétele alapján fedik fel a kutatók, hogy mi történt a magmakamrában, mi előzte meg és indította el a vulkáni kitöréseket, és mindez mennyi idő alatt mehetett végbe

Forrás: Harangi Szabolcs

Az időnek tehát nagy a jelentősége a kutatásban, e mellett azonban a gázokat is elemzik a vulkanológusok.

A legfrissebb adatok azt jelzik, hogy a kiáramló szén-dioxid gázok részben magmás eredetűek.

A kutatási programban számos külföldi (román, svájci, német, olasz) ismert szaktudós is részt vesz, ami még nagyobb rangot ad a kutatásnak és segítheti, hogy az eredmények nemzetközi szinten is széles körben ismertek legyenek.

A Csomád környezetében jelentős a szén-dioxid kiáramlás (mofetták), ami a potenciálisan aktív vulkáni területekre jellemző. A kutatók mérik a gázok összetételét, az előzetes eredmények azt jelzik, hogy a gázok egy része magmából származhat.

Forrás: Harangi Szabolcs

„Kutatásainkkal a székelyföldi Csomád egy természeti laboratórium lehet a hosszan szunnyadó, de potenciális vulkáni veszélyt jelentő tűzhányók viselkedésének megértésében. A tudományos eredmények segíthetik a vulkáni kitörés előrejelzést, továbbá az emberek hatékonyabb felkészítését egy lehetséges jövőbeli vulkáni eseményre. Ez nem biztos, hogy a Csomádon történik majd, de nagy a valószínűsége annak, hogy a 21. században történik majd ilyen esemény” – jegyzi meg Harangi professzor, a kutatócsoport vezetője.

(Az összeállítást az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportja készítette)

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK