Van élet a Marson – mi küldtük oda

2015.10.29. 20:34

A folyékony víz jelenlétének felfedezése a Marson azt jelenti, hogy minden eddiginél nagyobb eséllyel található élet a bolygón. Az esetleges marsi bioszféra kutatása és ugyanakkor megóvása viszont jelentős fejtörést okoz a kutatóknak. Az egyik NASA szakember szerint már eddig is vittünk oda nem kívánatos földi életformákat.

A úgynevezett visszatérő lejtősávok  (recurring slope lineae, röviden RSL) kialakulásának hátterében már korábban gyanították, hogy szerepet játszik a sós víz, de a közvetlen bizonyíték mindezidáig hiányzott. A marsi víz jelenléte eddig is nagyon valószínű volt, csak nem sikerült megtalálni – most már csak az a kérdés, hogy pontosan milyen vízről van szó, honnan érkezik, és mit tudunk meg a segítségével a bolygón egykor uralkodott körülményekről.

Miként védhetjük meg az idegen bioszférát?

A folyékony víz jelenlétének bizonyítása a vörös bolygón egyrészről nagy izgalmat váltott ki tudományos körökben, és

felerősödött az az igény, hogy az eddigieknél sokkal alaposabban vizsgálják a marsi élet lehetőségét.

Visszatérő lejtősávok (RSL) a Hale kráter oldalánForrás: NASA

Másrészt viszont ott van az a dilemma, hogy miként védjük meg az esetleges bioszférát a földi mikroorganizmusok okozta szennyezéstől.

A Curiosity marsjáró csoportja rögtön felvetette, hogy fel kéne használni az eszközt az úgynevezett visszatérő lejtősávok közelebbi vizsgálatára. Nagy probléma azonban, hogy maga a marsjáró nem elég tiszta.

Milyen közel mehet a Curiosity?

„A következő hetekben, hónapokban parázs viták lesznek arról, hogy milyen műveleteket lehet engedélyezni a Curiosity számára, és mehet-e bárhová az RSL-ek közelébe” – mondta Andrew Coates, a londoni University College Mullard űrtudományi laboratórium munkatársa.

„A Curiositynak most is megvan a lehetősége, hogy például bizonyos közelebbi méréseket végezzen, de mégis távolabb maradjon.

Az összetétel vizsgálatához a lézeres ChemCam berendezést használhatja.

Megértem a fokozódó nyomást a tudományos oldalról, hogy engedjék ezt az új felfedezés fényében” – tette hozzá Coates.

A Curiosity által készített szelfiForrás: NASA

Tisztasági besorolások

Nem új keletű ez a fejtörő. Ha azzal a céllal küldünk fel egy űreszközt, hogy életet találjon, akkor honnan tudjuk, hogy ha talál valamit, az nem az általunk küldött eszközzel került oda. Ezt nevezik „előszennyezésnek”.

Természetesen léteznek szabályok, amelyeket a COSPAR (Committee on Space Research, űrkutatási bizottság) világszervezet fektetett le. Ezek szerint bármilyen űrbe küldött dolgot öt kategória valamelyikébe sorolnak a fokozódó kockázat szerint. A főkategóriákon belül alkategóriák is léteznek.

Jobban kellet volna megtisztítani?

A Curiosityt a IVb típusba sorolták, míg bárminek, ami mintát vehetne az RSL-ből IVc besorolásúnak kellene lennie, ami plusz tisztítási szintet igényelne. A marsjáró olyan eszközök használatával, amilyen a ChemCam távolról megfigyelheti a lejtősávokat, de a COSPAR szabályai szerint nem engedhető elég közel ezekhez ahhoz, hogy közvetlen mintát vegyen belőlük.

Tulajdonképpen hiba volt, hogy amikor a Marsra küldték a berendezést,

néhány fúrófejet nem vetettek alá a végső tisztítási fázisnak.

Bár még így is nagyon tiszták, de az eljárás nem felel meg a legszigorúbb követelményeknek.

Naplemente a Marson (a Curiosity felvétele)Forrás: NASA

Beszennyeztük már a Marsot?

Néhány kutató most azzal érvel, hogy ilyen szintű dekontamináció elérése nemcsak hosszadalmas eljárás, hanem drága és céltalan is, hiszen a Földről származó mikrobák már úgyis leszállhattak a Marsra az aszteroidabecsapódások által, így amúgy is jelen lehetnek.

Már tudjuk, hogy van élet a Marson, hiszen mi küldtük oda”mondta nemrég egy sajtókonferencián John Grunsfeld, űrhajós, a NASA Tudományos Küldetési Igazgatóságának munkatársa.

Az Mars túlzott védelme (The Overprotection of Mars) című cikkben a társszerzők, Alberto Fairén, a Cornell Egyetem csillagászati tanszékének és Dirk Schulze-Makuch, a Washingtoni Állami Egyetem környezettani iskolájának munkatársa úgy érvel, hogy a planetáris védelemnek azt a szintjét, ami ahhoz kellene, hogy az „érzékeny területekre” bemerészkedjünk, annyira drága megvalósítani, ami már akadályozza a kutatásokat.

Eltúlzott aggályok

„Ha a földi élet nem tud fennmaradni a Marson, akkor nincs szükség semmilyen speciális tisztítási eljárásra az úrjárművek esetén. Ha viszont a földi élet valóban képes boldogulni a Marson, akkor nagyon valószínű, hogy már most is azt teszi, négymilliárd évnyi meteoritos átvitel és négy évtizednyi űrhajós vizsgálat után, ahol nem mindig tartották be a sterilizációs követelményeket” – mondta Fairén.

„A bolygóvédelmi politika felelős részben azért, hogy a Viking küldetése óta nem indultak életvadász expedíciók a Marsra, mivel ezek olyan rendkívül szigorú követelményeket támasztanak az űrhajó sterilizálásával kapcsolatban, ami – véleményem szerint – szükségtelen” – tette hozzá Fairén.

A következő Mars-küldetés InSight nevű űrszondáját tesztelik a laboratóriumbanForrás: © 2015 Lockheed Martin Corporation. All rights reserved./Lockheed Martin

Sosem zárható ki teljesen a fertőzés veszélye

Minden tőlünk telhetőt megtehetünk az űrjárművünk megtisztítására, de egyszerűen nem tudjuk teljesen eltüntetni. Valójában könnyen lehetséges, hogy a Curiosityt ért erős sugárzás és ultraibolya fény eléggé sterilizálta azt. Nem zárható ki azonban az, hogy az űrjármű tisztítási folyamata során a fertőtlenítő csapat véletlenül tényleg lehetővé tette néhány nagyon szívós organizmus életben maradását, amelyek eljutottak a Marsra, alkalmazkodtak a szélsőséges környezethez és ott élnek a bolygón.

Nincs kétség a felől, hogy a vita továbbra is tombolni fog, különösen a következő Mars 2020 roverküldetés tudatában. Bizonyára lenyűgöző volna látni, hogy milyen plusz információkkal tudna segíteni a Curiosity a kutatóknak az ilyen problémák megoldásában.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK