Titokzatos égitestről árulkodhat a legtávolabbi objektum

Művészi illusztráció

A Naprendszer eddigi legtávolabbi objektumát azonosíthatták amerikai csillagászok.

A felfedezést a japán Subaru-távcsővel tették, írja a BBC. Valószínűleg jeges égitestről van szó, ami körülbelül 15,5 milliárd kilométerre van a Naptól – majdnem háromszor távolabbra, mint a Pluto. Az előzetes megfigyelések alapján a V774104-nek elnevezett objektum átmérője 500 és 1000 kilométer között lehet. A tudósok jelenleg is figyelik, így hamarosan képet alkothatnak alakjáról és pályájáról.

Művészi illusztráció Forrás: NASA

Trónfosztás

Az eddigi csúcstartó az Eris nevezetű törpebolygó és holdja, a Dysnomia volt. A két égitest központi csillagtól számított távolsága 5,7 milliárd kilométer (a Naphoz legközelebbi pont, azaz a napközelpont), és 14,6 milliárd kilométer (a Naptól legtávolabbi pont, vagyis a naptávolpont) között változik.

Távolságok a Naprendszerben

A Föld átlagos naptávolsága hozzávetőleg 150 millió kilométer, a Neptunuszé pedig 4,5 milliárd kilométer. Az ember alkotta űreszközök közül a Voyager 1 szonda jutott eddig a legmesszebbre – jelen pillanatban 20 milliárd kilométerre jár szülőbolygónktól.

A legnagyobb kérdés most az, hogy a V774104 – hasonlóan az Erishez – a belső Naprendszer felé mozog-e és közelít a központi csillaghoz, vagy távolodik tőle, mint a 2012 VP113 és a Sedna nevű objektumok? Utóbbi égitestek most valamivel közelebb vannak a Naphoz, mint az Eris, de nem lesz ez mindig így. Pályájuk alapján sokkal távolabb fognak kerülni a központi csillagtól – 66 milliárd, illetve 140 milliárd kilométerre lesznek tőle.

2012 VP113 és 90377 Sedna

A 2012 VP113 egy levált Neptunuszon túli objektum. Átmérője nagyjából 450 km. Abszolút fényessége alapján azt feltételezik, hogy törpebolygóról van szó és valószínűleg a belső Oort-felhő tagja. Az Oort-felhő a Naprendszer legkülső tartománya, a Naptól mintegy 50-100 000 csillagászati egységre található üstököszóna (egy csillagászati egység 150 millió kilométer).

A 90377 Sedna ugyancsak egy Neptunuszon túli égitest. 2003-ban fedezték fel. Megtalálása előtt még soha nem figyeltek meg ilyen nagy távolságban lévő objektumot a Naprendszeren belül. A Sednát ugyancsak a belső Oort-felhő tagjának vélik.

Titokzatos bolygó, vagy meglopott csillag magyarázza a furcsa pályákat

A csillagászok úgy vélik, a 2012 VP113 és a Sedna pályája annyira furcsa, hogy nem magyarázható a Naprendszer születését leíró modellekkel. Éppen ezért alternatív elméletek születtek a jelenség magyarázatára. Az egyik feltételezés azt állítja, hogy egy ismeretlen bolygó – például egy száműzött planéta - gravitációs vonzása állította a szokatlan pályákra az említett égitesteket.

Az üstökösmagok milliárdjaiból álló Oort-felhő mintegy 100 000 csillagászati egység sugarú gömbhéjként veszi körül a Napot Forrás: Our-earth.net

Egy másik teória szerint viszont 4,5 milliárd évvel ezelőtt, a Naprendszer keletkezésének időszakában több csillag fejlődött egymás közelében, és ezek egyikétől lettek ellopva az objektumok. Egyelőre kérdéses, hogy a V774104 is közéjük tartozik-e, ezt a további megfigyelések fogják megerősíteni, vagy éppen megcáfolni. Az eredményeket az Amerikai Csillagászati Társaság Bolygótudományi Osztályának 47. éves kongresszusán prezentálták.