Meghalt a cselszövő, és jött a rút viszály

2015.11.22. 20:05

Az egyetlen Magyarországon született Habsburg-házi uralkodó megkoronázása valamint rövid uralkodásának története Shakespeare középkori királydrámáinak világát idézi. Ármány és pártütés, véres leszámolások valamint fülledt udvari intrikák jellemezték a 15. század derekát, a Hunyadi Mátyás trónra lépését megelőző éveket. V. László 1456. november 23-án máig tisztázatlan körülmények között hunyt el.

Lopott koronát tartottak a csecsemő feje fölé

V. László 1440. február 22-én Komáromban látta meg a napvilágot, a legelső magyar trónra ültetett Habsburg, I. Albert (uralkodott 1437 és 1439 között), valamint Luxemburgi Erzsébet fiaként.  Lászlót, aki apja halála után négy hónappal később született meg, emiatt szokás a nem túl jól csengő Posztumusz (azaz utószületett) Lászlóként is emlegetni a történetírásban.

Az ifjú V. László és Cillei UlrikForrás: Wikimedia Commons

A trónöröklés rendje szerint I. Albert jogán őt illette volna meg a korona,

de a magyar főrendek Hédervári Lőrinc nádor kezdeményezésére –  talán megsejtve valamit a Habsburg jogar alatti jövőből – a magyarul folyékonyan beszélő III. Ulászló lengyel királyt ( aki magyar királyként I. Ulászló néven 1440 és 1444 között uralkodott) hívták meg  a trónra.

I. Albert, V. László apja volt a magyar történelem első Habsburg uralkodójaForrás: Wikimedia Commons

Luxemburgi Erzsébetet villámcsapásként érte a rossz hír, de

az ambiciózus anyakirályné elhatározta, ha kell, tűzön-vízen át is megszerzi a koronát

pelenkás hercege számára. A visegrádi királyi fellegvárban őrzött Szent Koronát udvarhölgye, Kottaner Jánosné segítségével egész egyszerűen ellopták. Az anyakirályné mellett László puccsszerű megkoronázásnak Cillei Ulrik, a hatalom megszerzéséért mindenre elszánt nagybácsi volt a másik leglelkesebb híve.  (László nagyanyja, Cillei Borbála I. /Luxemburgi/ Zsigmond magyar király, és későbbi német-római császár felesége volt.)

Luxemburgi Erzsébet királyné, V. László anyja 15. századi miniatúránForrás: Wikimedia Commons

Erzsébet rábeszélésére, Szécsi Dénes esztergomi érsek, hercegprímás 1440. május 15-én az ősi magyar koronázóvárosban, Székesfehérvárott annak rendje és módja szerint,  magyar királlyá koronázta az alig két és félhónapos csecsemőt.

Szécsi Dénes, esztergomi hercegprímás koronázta királlyá V. LászlótForrás: Wikimedia Commons

A Szent Koronát a szertartással roppant elégedett nagybácsi, Cillei Ulrik tartotta a kisded feje fölé. Az ünnepélyes aktus után

Erzsébet és udvartartása viszont jobbnak látták, ha a klenódiumokkal együtt még időben biztonságosabb helyre menekülnek

a koronázásnak nem egészen felhőtlenül örvendő Ulászló-párti rendek elől.

I. Ulászló síremléke. A várnai csatában elesett uralkodóról sokáig nem tudták, hogy mi történt vele valójábanForrás: Wikimedia commons

A gyermekkirály és a Szent Korona így Pozsonyba, a későbbi német-római császár, III. Frigyes ausztriai főherceg udvarába került. 

László felett először Cillei Ulrik gyámkodott,

de a házigazda Frigyesnek  ugyancsak megtetszett a gyámkodás , és főleg a magyar királyi korona birtoklási lehetősége, így Lászlót teljesen kisajátítva, szinte fogolyként őrizte a királyfit.

A várnai csata sem tett pontot a királydráma végére

A bátor lovagkirály, I. Ulászló 1444. november 10-én a Várna melletti síkon a II. (Hódító) Mehmed szultán hadai ellen vezetett ütközetben elesett. 

A csatavesztést követő zűrzavarban ellentmondásos hírek kaptak lábra a király sorsáról;

voltak, akik határozottan azt állították, hogy sikerült elmenekülnie, mások úgy vélték, török fogságba esett.

I. Ulászló király az 1444-es várnai csatábanForrás: Wikimedia Commons

E bizonytalanságok miatt, a várnai csatavesztés után majdnem két évig tartó interregnum vette kezdetét,

és csak az 1446-os budai országgyűlés nyilvánította holtnak az uralkodót.

Az országgyűlés egyben elismerte V. Lászlót törvényes királynak, és küldöttséget menesztett Frigyes udvarába, hogy Budára hozzák az ifjú uralkodót és a Szent Koronát is. III. Frigyes azonban kötötte az ebet a karóhoz, nem volt hajlandó a klenódiumok kiadására, és ahhoz sem járult hozzá, hogy a magyar urak Budára vigyék az ifjú Lászlót.

III. Frigyes német-római császár sem Lászlót, sem pedig a Szent Koronát nem volt hajlandó önként kiadni a magyar rendek képviselőinekForrás: Wikimedia Commons

Az országgyűlés az exlex helyzet feloldására Hunyadi Jánost, a híres törökverő hadvezért kormányzónak választotta meg. A cseh rendeknek ugyancsak hasonló gondok miatt főtt a fejük, lévén V. László cseh király is.

Prágában Podjebrád Györgyöt tették meg királyi régensnek,

de a magyarokhoz hasonlóan nem mondtak le arról, hogy Lászlót kiszabadítsák a gyámságot túlságosan is komolyan vevő III. Frigyes markából.

Podjebrád György cseh királyi régens portréja egy 19. századi metszetenForrás: Wikimedia Commons

Ennek 1452-ben jött el az ideje, amikor is a magyar, az alsó-ausztriai, továbbá a cseh és a morva rendek szövetséget kötöttek egymással, III. Frigyes ellen.  Az udvartartásával Bécsújhelyre érkező Frigyesen az egyesült rendek 16 ezer fős hadserege ütött  rajta,kikényszerítve a megszeppent császártól V. László kiadását, aki ismét  Cillei Ulrik gyámsága alá került .

Hunyadi János, a híres törökverő hadvezér, Magyarország kormányzójának portréja egy 17. századi festményenForrás: Origo

Cillei kihasználva, hogy homo regius lett, a magyar történelemben példátlan módon, az ország területén kívül, Bécsbe hívott össze országgyűlést. 

A nagyhatalmú Cillei Ulrik gróf portréjaForrás: Wikimedia Commons

Ezen a Cillei-párt átmeneti győzelmet aratott;

a törvényes király jogaiba történt visszahelyezésre hivatkozva elfogadtatták, hogy Hunyadi János kormányzósága megszűnt. 

Hunyadit a királyi főkapitányi címmel kárpótolták, de tekintélye révén, továbbra is ő maradt a magyar közélet legbefolyásosabb főrendje.

Gyilkosságba torkollott cselszövés

Az udvari intrikák nem hagytak alább; 1453. szeptember 28-án Cillei Ulrikot eltávolították az udvarból, és a sokat utaztatott ifjú uralkodót a változatosság kedvéért ez alkalommal Prágába vitték, ahol Podjebrád György szoros felügyelete alá került. A könnyen befolyásolható, akratgyenge ifjú uralkodót – a kortársak visszaemlékezése szerint -,  sokkal jobban vonzották a testi örömök, mint az államügyek és a hatalmi intrikák.

Piccolomini sienai püspöknek, a későbbi II. Piusz pápának lesújtó véleménye volt az ifjú királyrólForrás: Wikimedia Commons

Piccolomini sienai püspök, a későbbi II. Piusz pápa  így jellemezte V. Lászlót:

Ebéd után a király pihen. Mikor felébred, erős bor és gyümölcsbefőtt az érzékeket új gyönyörökre teszik fogékonnyá."

- Ekkor a király néha a tanácsosokkal tart megbeszélést, de legtöbbször a városba lovagol kecses hölgyek látogatására. Visszajövet készen találja a vacsorát, mely válogatott gyönyöreivel késő éjjelig tart. És ennek dacára lefekvés előtt újból borral és cukros gyümölccsel kínálják - jegyezte fel a püspök. Nem csoda, hogy a kitűnő intrikus, Cillei Ulrik visszamanőverezte magát az akaratgyenge király környezetébe, és hozzáfogott régi terve megvalósításához, a Hunyadiakkal történő leszámoláshoz.

V. László király egykorú, 15. századból származó portréképeForrás: Wikimedia Commons

(Cillei azért gyűlölte a Hunyadiakat, mert Hunyadi János megakadályozta, hogy az elhunyt I. Tvrtko boszniai király örökébe lépjen.) 1456. augusztus 11-én,

nem sokkal a világraszóló nándorfehérvári diadal után Hunyadi János meghalt. 

Ezt kihasználva Cillei a sebtében összehívott futaki országgyűlésen sajátmagát választtatta meg kormányzónak, majd felszólította a Hunyadi fiúkat, Lászlót és Mátyást a királyi birtokok, elsősorban Nándorfehérvár átadására. Ennek foganatba vételére a király Cillei Ulrik, és 4000 fegyveres kíséretében, 1456. november 8-án Nándorfehérvárra érkezett.

Podjebrád György és Hunyadi Mátyás a prágai udvarbanForrás: Wikimedia Commons

Szilágyi Mihály sietett a király elé a koronás fő fogadására, akit a mit sem sejtő Cilleivel együtt a várba kísért. Miután Cillei és a király szűkebb kíséretével belovagolt a vár udvarára,

az őrség felhúzta a hidat, és a várfalakat a Hunyadiakhoz hű katonaság szállta meg.

Másnap, november 9-én a kialakult vita hevében Hunyadi László lekaszabolta Cillei Ulrikot. A halálra rémült király ezt követően természetesen a „legnagyobb kegyességgel” Hunyadi Lászlót királyi főkapitánnyá nevezte ki, majd megszégyenülten távozott Nándorfehérvárról.

Üt a bosszú édes pillanata, de László sem örülhetett sokáig

V. László megaláztatása azonban még korántsem ért véget a nándorfehérvári véres kalanddal. Úton Buda felé vesztére megállt Temesváron, a Hunyadi-párt fészkében. A szíves vendéglátás közben Hunyadi János özvegye és fegyveresei még azt is kikényszerítették a királytól, hogy november 23-án ünnepélyes esküvel amnesztiát adjon a Hunyadi fiúk részére, sőt fogadja őket testvéreivé.

Hunyadi László portréja a 17. századbólForrás: Wikimedia Commons

V. László azonban nem felejtette el sem kedvelt híve, Cillei Ulrik meggyilkolását, sem pedig a Hunyadiak részéről ért megaláztatásait.  

A király a temesvári esküt megszegve, a Budára hívatott Hunyadi Lászlót felségárulásért perbe fogatta,

majd 1457. március 16-án, a budai Szent György téren, nyilvánosan fejét vétette. V. László Hunyadi Mátyásnak egyelőre megkegyelmezett, és fogolykén magával vitte Bécsbe, majd onnan Prágába. Nem tudni, hogy mik voltak a további tervei a legifjabb Hunyadi sarjjal, és ez már nem is derült ki soha többé.

Hunyadi László búcsúja Benczur Gyula festményénForrás: Wikimedia Commons

Hirtelen jött háromnapos rosszullét után, V. László 17 éves korában, 1457. november 23-án elhunyt.

Máig nem tudni pontosan, hogy mi okozta az ifjú király végzetét.

Már a kortársak is azt rebesgették, hogy méreg végzett a fiatal uralkodóval, egyesek III. Frigyest, mások pedig a Hunyadi-párt embereit vélték a háttérben felfedezni.

V. László emlékműve KomárombanForrás: Wikimedia Commons

A legújabb kutatások szerint valószínűbb, hogy leukémia végzett a királlyal. Halála után a rendek a fogságból kiszabadult Hunyadi Mátyást közfelkiáltással királlyá választották. Mátyás trónra lépésével a középkori magyar királyság utolsó, dicsőséges és virágzó periódusa vette kezdetét.

Az utód, Hunyadi Mátyás kolozsvári lovas szobra. Mátyás volt a középkori magyar királyság utolsó nagy uralkodójaForrás: Wikimedia Commons

V. Lászlóval ugyan kihalt a Habsburg-ház senior, úgynevezett alberti ága, de évtizedekkel később

az ő rövidre sikeredett uralkodása szolgált formális jogcímül a Habsburgok számára a magyar trón visszakövetelésére.

1527 novemberében, I. Ferdinánd megkoronázásával vette kezdetét a magyar történelemben az egészen 1918-ig tartó Habsburg-korszak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK