Vihar kavarog egy távoli törpecsillagon

Első látásra a W1906+40 inkább egy Jupiterre emlékeztető gázóriásra hasonlít, valójában azonban egy hűvösebb csillag

Hatalmas felhőket és tomboló vihart figyeltek meg a NASA szakemberei egy Jupiter méretű hűvös csillagon.

Naprendszerünk legnagyobb vihara jelenleg a Jupiteren tombol, bár intenzitása egyre inkább alábbhagy. A tudósok most hasonló időjárási jelenséget figyeltek meg egy naprendszeren túli égitesten. Az „exovihar” azonban nem a Jupiterhez hasonló gázóriáson kavarog, hanem különleges objektumon, egy L típusú törpecsillagon.

Az L törpék hűvös objektumok, néhányukban lejátszódik a hidrogén-hélium magfúzió, és így tulajdonképpen hidegebb csillagoknak tekinthetők, másokban azonban nem, ezek köznyelvben a „félresikerült csillagkezdemények” vagy barna törpék.

Egy hűvös törpecsillag

A most vizsgált L típusú törpét (tudományos neve W1906+40) még 2011-ben fedezte fel a NASA a WISE infravörös csillagászati műholddal. Hőmérsékletét tekintve elég "hideg" (alig 2000 Celsius fok a felszíni hőmérséklete), ennek ellenére az asztronómusok úgy vélik, hogy az égitest csillag és nem barna törpe. Ezt egyrészt a kora miatt gondolják, mivel elég öreg objektum, és minél idősebb egy L törpe, annál nagyobb az esélye, hogy csillagról beszélhetünk – írja a NASA sajtóközleménye.

Méretét tekintve a W1906+40 akkora, mint a Jupiter.

Első látásra az 53 fényévre található W1906+40 inkább a Jupiterre emlékeztető gázóriásra hasonlít, valójában azonban egy hűvösebb csillag. Az északi pólusnál megfigyelhető sötét folt egy hatalmas vihar Forrás: NASA/JPL-Caltech

Vihar egy csillagon

Sikerült azonban még valamit észrevenni az égitesttel kapcsolatban: a Kepler űrtávcső fényváltozásokat észlelt az apró csillagnál. Az űreszköz az úgynevezett fedési-, vagy tranzit-módszerrel dolgozik. Ezzel a csillag fényének apró elhalványulását lehet megfigyelni, amelyet leggyakrabban az előtte elhaladó bolygó okoz.

A bolygókat viszont ezúttal kizárták, így eleinte a napfoltokhoz hasonló méretes csillagfoltnak tulajdonították a jelenséget. Az infravörös tartományban szemlélődő Spitzer űrtávcsővel tovább kutatták a szokatlan „pacát” és kiderítették, hogy

nem tapasztalható a csillagfoltokra jellemző erős mágneses tér a képződmény környezetében,

tehát légköri jelenségről lehet szó - egy gigászi viharról, amely akkora, mint a Jupiter Nagy Vörös Foltja.

Legalább 2 éve tombol

Az L törpe viharfelhőit apró ásványok alkotják”

– mondta John Gizis csillagász, a The Astrophysical Journal című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. A kutatók nem tudják megmondani, mennyi ideig tombolhat egy-egy ilyen „csillagvihar”, annyi azonban biztos, hogy a W1906+40 esetében már legalább két éve dühöng (ennyi ideje figyelik az égitest atmoszféráját).

A tudósok azt szeretnék megtudni, hogy a most megfigyelt jelenség lejátszódik-e más csillagok és barna törpék esetében is. „Nem ismert, hogy mennyire gyakoriak ezek a csillagviharok és azt sem tudjuk megmondani, miért tartanak ilyen sokáig” – mondta Gizis.