Azt rebesgetik, hogy megvan a fizika egyik legnagyobb felfedezése

2016.01.12. 15:25

Egy ismert amerikai elméleti fizikus Twitter-bejegyzése szerint végre sikerült detektálni a gravitációs hullámokat. Bár az érintett kutatók óvatosságra és türelemre intenek, ha igaznak bizonyul az információ, az a fizika egyik legfontosabb felfedezése lesz, mely bizonyosan Nobel-díjra számíthat a későbbiekben.

„Független források megerősítették a LIGO-val kapcsolatos korábbi szóbeszédeket! Maradjatok velünk! Felfedezhettük a gravitációs hullámokat! Ez izgalmasnak ígérkezik!” – terjed sebesen a közösségi médiában Lawrence Krauss, az Arizona Állami Egyetem elméleti fizikusának bejegyzése.

A gravitációs hullámokra vadászó, földi telepítésű LIGO műszer mostanában esett át fejlesztéseken, így van ok reménykedni abban, hogy valami érdekeset fognak találni vele az elkövetkező időszakban.

Maradjunk két lábbal a földön!

Ennek ellenére hivatalosan még nem erősítették meg a Krauss által elhintett információkat.

Az lenne a legbölcsebb, ha türelmesek maradnánk” – mondta a Gizmodo portálnak Alan Weinstein, a LIGO program egyik kutatója. A szakértő annyit tudott elmondani, hogy vizsgálják a kapott adatokat, de konkrét eredményeket csak későbbre tudnak ígérni. A szakmailag lektorált publikáció megjelenése ugyancsak várat magára.

Összegzésképpen egy ideig ne nagyon reménykedjen senki tudományos forradalmat kirobbantó bejelentésben.

De mik is azok a gravitációs hullámok?

Albert Einstein 1916-ban jósolta meg a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozását, de eddig még nem sikerült kimutatni a gravitációs hullámokat.

Az elméletek szerint a gravitációs hullámok nagy tömegű égitestek mozgásakor keletkeznek, és energiát szállítanak el a forrástól. Gravitációs hullámokat bocsáthatnak ki a szupernóva-robbanások, miközben egy csillag magja neutroncsillaggá vagy fekete lyukká omlik össze. Fehér törpék, neutroncsillagok és fekete lyukak ütközése és összeolvadása is keltheti ezeket, de létezhetnek az ősrobbanás utáni pillanatokból származó gravitációs hullámok is.

Két, egymás körül keringő fekete lyuk által keltett gravitációs hullámok 3D modellje

Forrás: NASA

Bizonyíték az ősrobbanásra

Régóta feltételezik, hogy az ősrobbanáskor, a hirtelen tágulás miatt (felfúvódás) indult gravitációs hullámok nyomot hagyhattak a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban, ahogyan a partot mosó hullámok is fodrokat alakítanak ki az iszapban. A háttérsugárzás mindenhol jelen van, az egész univerzumot kitölti, mert még az első csillagok és galaxisok születése előtt keletkezett.

Ősrobbanás elmélet

Forrás: NASA

Már volt egy korábbi felsülés

2014-ben úgy tűnt, a Harvard-Smithsonian kutatói a BICEP2 távcsővel megtalálhatták a „homokfodrokat”, azaz a legősibb gravitációs hullámok nyomait. Később kiderült, hogy az eredmény fals volt, és tulajdonképpen csillagközi port érzékeltek a műszerek gravitációs hullámok keltette jelként. A korai beharangozásokat akkor szintén felkapta a közösségi média, ezért sem árt óvatosan kezelni Krauss Twitter-bejegyzését.

KAPCSOLÓDÓ CIKK