A HR 5171A egy sárga hiperóriás, nagyjából 12 ezer fényévre található tőlünk a Kentaur csillagképben.
A hiperóriások hatalmas tömegű és fényerejű csillagok, instabilitásuk miatt életük során nagyon magas arányú tömegveszteséget szenvednek el. Közülük a sárga hiperóriások számítanak a legritkábbnak, mindössze hét ilyen típusú égitestet ismerünk a galaxisban. A HR 5171A a leghatalmasabb csillagok listáján előkelő helyet foglal el: 50 százalékkal felülmúlja a híres Betelgeuse nevű vörös szuperóriás nagyságát, ráadásul milliószor fényesebb a Napnál.
Nem ez az egyetlen érdekesség a csillaggal kapcsolatban. Van egy társa is (HR 5171B), ami annyira közel van hozzá, hogy érintkezik vele, így az egész rendszer tulajdonképpen egy hatalmas kozmikus „földimogyoróhoz” hasonlít.
Az 1970-es években figyelték meg először a csillagászok a hollandiai Leiden obszervatóriumban, hogy a HR 5171A környékéről szokatlan módon kék fény érkezik. A rejtélyre a kutatók sokáig nem találtak magyarázatot, több évtized elteltével viszont úgy tűnik, megvan a válasz - policiklusos aromás szénhidrogének okozhatják a kékes fényjelenséget. Az eredményt az Astronomy & Astrophysics című csillagászati szaklapban publikálták.
A policiklusos aromás szénhidrogének (röviden PAH) olyan kémiai vegyületek, amelyek összekapcsolódó (kondenzált) aromás gyűrűkből állnak, és nem tartalmaznak heteroatomot vagy szubsztituenseket.
Heteroatom és szubsztituens
A heteroatom a vegyületekben a szén- és a hidrogénatomon kívül előforduló idegen atom. A szubsztituens a szerves kémiában egy hidrogént helyettesítő atom vagy atomcsoport a szénláncon.Bolygónkon a PAH vegyületek a szerves anyagok tökéletlen égése következtében keletkeznek, ha azonban a világűrt nézzük, a csillagközi térben, üstökösökben és meteoritokban fordulnak elő.