Nagyobb agy, nagyobb ész – legalábbis a ragadozóknál

2016.01.30. 10:07

Amerikai kutatóknak több állatfaj bevonásával sikerült kísérletileg is megerősíteniük a sejtést, hogy pozitív korreláció van az agy relatív nagysága és az intelligencia között.

Bár már korábban is sok spekuláció látott napvilágot arról, hogy összefüggés van az agy testtömeghez viszonyított nagysága és az állatok értelmi képessége között, eddig viszonylag kevés alapos kísérletet végeztek ezzel kapcsolatban.

Amerikai kutatóknak az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmánya azonban most alátámasztotta a feltételezést, hogy a nagyobb relatív agyméretű állatok intelligensebbek. 

Medvéket is vizsgáltak

Forrás: AFP/Alexander Nemenov

Alapos kísérleti megközelítés

„Kutatásunk az agyméret és a problémamegoldó képesség kapcsolatát vizsgáló új és alapos kísérleti tesztet képvisel, ahol ragadozó emlősöket használtunk kísérleti alanyokként” – mondta Kay Holekamp, a Michigani Állami Egyetem integratív biológusa, a cikk rangidős szerzője.

„Eredményeink azt mutatják, hogy a nagyobb agy valóban javítja az állat azon képességét, hogy olyan problémát oldjon meg, amellyel sosem találkozott korábban.”

A kísérlet során az állatoknak egy dobozt kellett kinyitniuk

Forrás: Sarah Benson-Amram, Greg Stricker, and Kay Holekamp

Sarah Benson-Amram, a Wyomingi Egyetem kutatója és a cikk vezető szerzője munkatársaival kilenc egyesült államokbeli állatkertet keresett fel, és ezekben 39 ragadozófaj összesen 140 egyedét állította új problémamegoldó feladat elé.

Egy dobozt kellett kinyitni

A tanulmányba bevontak jegesmedvét, sarki rókát, tigrist, folyami vidrát, farkast, foltos hiénát és néhány ritka, egzotikus fajt, például binturongot, hópárducot és rozsomákot.

A sarki róka próbálkozik a doboz kinyitásával

Forrás: Sarah Benson-Amram, Greg Stricker, and Kay Holekamp

Minden állatnak 30 percet adtak, hogy kivegye az ennivalót egy csapszeges kallantyúval lezárt fémdobozból. A doboz méretét az állatéhoz igazították, és mindegyikbe az adott faj kedvenc csemegéjét tették. A kis pandáknak például bambuszt, a hópárducnak hússzeletet.

A medvék a legjobbak

Összességében az állatok 35 százalékának sikerült megoldani a feladatot. A medvék voltak a legsikeresebbek majdnem 70 százalékos teljesítménnyel, a szurikáták és a manguszták a leggyengébbek, 0 százalékos eredménnyel (azaz egyedüknek sem sikerült megbirkóznia a problémával).

Egy tigris próbálja kinyitni a dobozt

Forrás: Sarah Benson-Amram, Greg Stricker, and Kay Holekamp

„Ez a tanulmány ritka bepillantást enged a ragadozók problémamegoldásába, és az eredmények jelentős mértékben alátámasztják azt az állítást, hogy az agyméret tükrözi az állat problémamegoldó képességét. Egyúttal bővíti a tudásunkat arról, miért alakult ki nagyobb agy az egyes fajoknál az evolúció folyamán” – mondta Benson-Amram.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra