Háborúkhoz vezethet az egyre gyarapodó űrszemét

2016.02.01. 17:20

Egyre növekszik a Föld körül keringő szemét mennyisége. A probléma nemcsak az űrhajósok és a Földön lakók életét veszélyeztetheti, hanem a katonai műholdak épségét is. Márpedig ha ezek megsérülnek vagy megsemmisülnek, az könnyen politikai összetűzéseket eredményezhet, ami akár háborúhoz is vezethet, figyelmeztetnek a szakértők.

Űrszemétnek nevezünk minden emberi eredetű, Föld körül keringő testet, amely már nem lát el semmilyen feladatot. Az űrszemét egy része működésből kivont műhold, valamint olyan utolsó rakétafokozat, amely a Föld körüli pályán maradt. Emellett olyan tárgyak is itt említhetők, amelyek különböző űrbéli szerelések során szabadultak el a kozmoszban.

A mesterséges objektumok okozta veszélyt azért is lehet részben politikai problémának tekinteni, mert nehéz megállapítani, mi okozza egy műhold vesztét: becsapódó űrszemét vagy szándékos támadás egy másik nemzet részéről.

Amerikai és orosz űrügynökségek számításai szerint jelenleg több mint 23 ezer, 10 centiméternél nagyobb űrszemét körözhet bolygónk körül, míg az 1 és 10 centiméter közötti szeméttárgyak száma elérheti a félmilliót, nem beszélve az ennél is kisebb darabkákról, amikből akár több milliárd is előfordulhat különböző magasságokban keringve a Föld körül.

Űrszemét

Forrás: ESA

Hol vannak igazán veszélyben a műholdak?

Az űrszemét leginkább az alacsony Föld körüli pályán keringő, tehát a Föld felszínétől legfeljebb 2000 kilométeres távolságra lévő műholdakat veszélyezteti, itt az űrhulladék akár több mint 48 ezer kilométer per órás sebességgel is nekicsapódhat a szatelliteknek.

Márpedig a katonai műholdak többsége alacsony Föld körüli pályán üzemel,

így ezek az eszközök különösen ki vannak téve az űrszeméttel történő ütközés veszélyének.

Több mint 23 ezer, 10 centiméternél is nagyobb űrszemét körözhet bolygónk körül

Forrás: Keithcu.com

Az Acta Astronautica című szaklapban közzétett publikációban Vitalij Aduskin, az Orosz Tudományos Akadémia kutatója arról ír, hogy az űrhulladék okozta becsapódások – főleg ha katonai műholdak esnek áldozatul – „különleges politikai veszélyt” hordoznak magukban, és könnyen fegyveres konfliktust provokálhatnak ki az űrnagyhatalmak között. A megsemmisült műhold tulajdonosa ugyanis nehezen tudná gyorsan kivizsgálni, hogy támadás vagy baleset történt-e.

A kutató hozzátette, hogy az elmúlt évtizedekben számos olyan ismételt meghibásodás történt katonai műholdaknál, amikre később nem sikerült magyarázatot találni. Ilyenkor két lehetőség áll fenn, mondja Adushkin: vagy regisztrálatlan ütközés történt egy szeméttárggyal, vagy megtámadta az ellenség a szatellitet. Ez egy politikailag veszélyes dilemma” – konstatálta a jelentés szerzője.

Űrszemét: egy Delta hordozórakéta második fokozatának 250 kg-os üzemanyagtartálya 1997-ben zuhant le Texasban

Forrás: NASA

A figyelmeztetés egy 2013-as incidens után lett különösen aktuális, ekkor vált az egyik orosz műhold, a Blits üzemképtelenné. A meghibásodást az okozta, hogy egy 2007-ben megsemmisített kínai meteorológiai műhold egyik darabja belecsapódott az orosz űreszközbe. Régi szatellitjük elpusztításával a kínaiak azt is demonstrálták, hogy képesek műholdakat megsemmisíteni, akciójuk ráadásul újabb 3000 hulladékdarabkát eredményezett.

Nagytakarítás kellene

A tanulmány szerint az alacsony Föld körüli pályán keringő űrszemét mennyisége az elmúlt fél évszázad alatt drámaian megnőtt. Ha ezeket idővel nem „takarítják el”, a szemétdarabok egymásnak is nekiütköznek, amitől még több, a jelenlegieknél is kisebb törmelékszemcse fog keletkezni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK