Különös ásványok tartják lázban a földönkívüli élet kutatóit

A Spirit képe a szóban forgó ásványokról

Amerikai kutatók úgy gondolják, lehetséges bizonyítékot találtak arra, hogy egykor élet volt a Marson.

A merész állítás az Arizona Állami Egyetem két kutatójához, dr. Steven Ruff bolygó-geológushoz és dr. Jack Farmer geobiológushoz köthető, akik elméletüket az Amerikai Geofizikai Unió decemberi találkozóján ismertették.

Eszerint olyan ásványi lerakódásokat fedeztek fel, amiket mikroorganizmusok hozhattak létre.

Ezt a NASA Spirit marsjárójának 2008-as találatára alapozzák: a kutatóeszköz a szilícium-dioxid egyik változatára, opálra bukkant a Guszev-kráterben.

A Spirit rover 2006-os panorámafelvétele a Guszev-kráterről Forrás: NASA

Az ásványokról készített felvételt alaposabban is szemügyre vették, ekkor fedezték fel azokat a karfiolfejre emlékeztető kiemelkedéseket, amiknek a keletkezését élettevékenységgel is lehet magyarázni.

A Spirit képe a szóban forgó ásványokról Forrás: NASA/JPL-Caltech

Kutatás a Földön

Az asztrogeológusok úgy gondolják, hogy a Guszev-kráterben egykor hévforrások és gejzírek lehettek, most azonban – akárcsak a vörös bolygó többi része – száraz és látszólag halott vidék.

Hogy tovább kutasson, Ruff a chilei Atacama-sivatagba utazott.

Ez a terület rendkívül száraz és élettelen, ráadásul magasan a tengerszint felett van, ami miatt erős UV sugárzás éri,

így sok kutató szerint szimulálhatóak itt egyes marsi körülmények.

Az El Tatio egyik gejzíre Forrás: Wikimedia Commons

A kutatás során Ruff elsősorban az El Tatio gejzírmezőre koncentrált. Meglepetésére a marsira emlékeztető morfológiájú szilícium-dioxid ásványokra bukkant, karfiolszerű kiemelkedésekkel. Hasonló kőzeteket találtak az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban és Új-Zélandon.

Az ilyen furcsa ásványi formák jó eséllyel mikrobák segítségével jöttek létre.

- kommentálta a kutatást az Origónak Kereszturi Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

Nem szabad messzemenő következtetéseket levonni

Amennyiben mikrobák révén keletkeztek a yellowstone-i és új-zélandi formációk, akkor hasonló módon jöhettek létre Chilében is. Ha pedig az Atacamára marsi szimulációként tekintünk érdekes következtetéseket lehet levonni a vörös bolygó karfiolszerű képződményeivel kapcsolatban is.

Természetesen ma már a Föld és a Mars annyira különbözik egymástól, hogy nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a megfigyelésekből;

ami szülőbolygónkon biológiai eredetűnek tűnik, nem biztos, hogy a Marson is az, vélik a tudósok. Ennek ellenére Ruff és Farmer úgy gondolja, a kráter ásványai jó kiindulópontja lehet a későbbi kutatásoknak.

Mars Forrás: NASA

2020 után talán okosabbak lehetünk

Jelenleg a NASA Curiosity rovere rója a vörös bolygó felszínét, a Guszev-kráterhez viszont a kutatóeszköz nem fog soha eljutni. Ez a feladat vélhetően a 2020-ra tervezett marsjáróra vár, amelynek egyik potenciális leszállóhelye pont az említett kráter lehet.